Erdei fülesbagoly (Asio otus) vs. Füleskuvik (Otus scops) jellemzői, táplálkozása és szaporodása – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Erdei fülesbagoly (Asio otus) és Füleskuvik (Otus scops) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Erdei fülesbagoly (Asio otus)
Asio otus
Az erdei fülesbagoly közepes termetű, főként éjszaka vadászó bagoly, amely erdők, facsoportok és nyílt táplálkozóterületek közelében él. Télen gyakran települési parkokban és temetőkben pihenő, laza csoportokba gyűlik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Füleskuvik (Otus scops) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Otus scops
A füleskuvik Európa, Észak-Afrika és Ázsia több térségében előforduló, apró termetű bagoly. Többnyire éjszaka aktív, rovarokra vadászik, és elhagyott odúkban vagy más üregekben költ.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Erdei fülesbagoly (Asio otus) | Füleskuvik (Otus scops) jellemzői, táplálkozása és szaporodása |
|---|---|---|
| Tudományos név | Asio otus | Otus scops |
| Testhossz | 35–40 cm | 19–21 cm |
| Farok / egyéb méret | – | Rövid; pontos adat: Nincs megbízható adat. |
| Testtömeg | 220–435 g | 60–135 g |
| Élettartam | Legfeljebb 27 év 9 hónap ismert | Vadban legfeljebb körülbelül 6–7 év |
| Elterjedés | Európa, Ázsia, Észak-Afrika és Észak-Amerika | Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia; telelés főként a Szaharától délre |
| Élőhely | Fás területek, facsoportok és nyílt vadászterületek | Ligetes erdők, gyümölcsösök, parkok, nyílt, idős fákkal tagolt tájak |
| Táplálkozás | Főként pockok és más kisemlősök | Főként rovarok, különösen szöcskék, tücskök és bogarak |
| Aktív időszak | Éjszakai; alkonyatkor is aktív lehet | Éjszakai; alkonyat után és éjjel vadászik |
| Társas élet | Költéskor párban, télen gyakran csoportosan | A költési időszakban páros, egyébként többnyire magányos |
| Szaporodási idő | Költés: február–július; részlegesen vonuló | Április–augusztus, térségenként eltérően |
| Utódfejlődés ideje | tojásrakó faj | tojásrakó madár |
| Utódok száma | Általában 5–6, összesen 2–10 tojás | Általában 3–4, rendszerint legfeljebb 6 tojás; kelés 20–31 nap |
| Utódgondozás | A tojó kotlik, a hím táplálja a családot | A tojó kotlik, később mindkét szülő eteti és védi a fiókákat |
| Pihenőhely | Elhagyott varjú-, szarka- és ragadozómadár-fészkek | Faodvak, épületüregek, mesterséges odúk és elhagyott fészkek |
| Érzékelés | Kiváló hallás, aszimmetrikus fülnyílások | Nagy, fényérzékeny szemek; kiváló hallás; rejtőszín |
| Hangadás | A hím mély, ismétlődő huhogással jelez | Ismétlődő, rövid „tyü” vagy „kuvikoló” hang |
| Mozgás | Csendes repülés, részleges vonulás | A legtöbb populáció vonuló; délen részben állandó |
| Ökológiai szerep | Rágcsálóállományok természetes szabályozója | Rovarok és kisebb gerincesek fogyasztója; zsákmánypopulációkat szabályoz |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeres fészkelő, védett faj; értéke 50 000 Ft | Rendszeres költőfaj, főként melegebb, nyílt, idős fákkal tarkított élőhelyeken |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.