A döntés nem jelenti azt, hogy Laosz szabad kezet kapott
A CITES Állandó Bizottsága 2026. november 4-én úgy ítélte meg, hogy Laosz jelentős előrelépést tett az illegális állatkereskedelem visszaszorításában. Emiatt feloldotta a 2023-ban bevezetett kereskedelmi felfüggesztést, amely az egyezmény hatálya alá tartozó fajok kereskedelmére vonatkozott.
A döntés azonban nem zárta le az ügyet. Laosz szabálykövetését továbbra is figyelemmel kísérik, és az ország csak addig folytathatja a védett fajok exportját, amíg teljesíti a CITES előírásait.
Ismerd meg a kapcsolódó fajokat!
Olvass többet a cikkhez kapcsolódó állatokról.
Intézkedések történtek, de az illegális piac nem tűnt el
A CITES korábban azért lépett fel Laosz ellen, mert az országban bűnszervezetek szinte büntetlenül kereskedtek vadon élő állatokkal és azok testrészeivel. A hatóságoknak a medveepe- és tigrisfarmok ellenőrzését is javítaniuk kellett.
A Mongabay és a Global Initiative Against Transnational Organized Crime közös vizsgálata 2025-ben 35 olyan üzletet azonosított Vientiánban és Luang Prabangban, ahol elefántcsontot, orrszarvúszarvat, tobzókpikkelyt és más illegális termékeket kínáltak, főként kínai turistáknak. A források szerint 2026 augusztusára hat vagy hét üzlet maradhatott működőképes. A laoszi hatóságok 25 üzletet ellenőriztek, hatot bezárattak, és 27 külföldi állampolgárt őrizetbe vettek.
A közönséges makákó lehet a döntés legfontosabb próbája
A korlátozások feloldása különösen a közönséges makákó, vagyis a Macaca fascicularis kereskedelme miatt vált érzékeny kérdéssé. A fajt biomedikai kutatásokban használják, Laoszban pedig legalább tíz, fogságban tartott majmokat tenyésztő létesítményt azonosítottak.
A tenyésztőtelepeken és más országokban is többször előfordult, hogy vadon befogott állatokat adtak el fogságban születettként. Ez azért különösen veszélyes, mert a vadon élő állomány pontos mérete vitatott, és a kereskedelmi kvóták könnyen a természetből származó egyedek illegális begyűjtését ösztönözhetik.
A majmok exportja még nem indulhat el automatikusan
Laosz erdészeti hatóságának vezetője szerint a közönséges makákók exportja addig nem kezdődhet meg, amíg az ország nem vezeti be teljes körűen a CITES által kért biztosítékokat. Ezek közé tartozik az éves exportkvóta, az egyedek megbízható azonosítása és nyomon követése, a nyilvántartások egyeztetése, az export előtti ellenőrzés, valamint az élő állatok szállítására vonatkozó előírások betartása.
A kereskedelmi felfüggesztés feloldása önmagában egyetlen vállalatnak sem ad exportengedélyt. Minden kérelmet külön kell elbírálni, és igazolni kell többek között az állatok törvényes eredetét és azt, hogy valóban fogságban születtek.
A laoszi állomány nagysága erősen vitatott
A közönséges makákók laoszi vadon élő állományáról egymásnak ellentmondó becslések jelentek meg. A 2022-es legjobb becslések mindössze 300-500 egyedet feltételeztek, míg a Laosi Nemzeti Egyetem 2024-es tanulmánya 30 586 állatot becsült az országban.
Természetvédők megkérdőjelezték a magasabb számot. Mark Jones, a Born Free természetvédelmi szervezet szakpolitikai vezetője szerint a terepi adatok arra utalnak, hogy a faj sok élőhelyről hiányzik, és országosan akár csak néhány száz vadon élő egyed maradhatott.
A természetvédők szerint most kezdődik a nehezebb szakasz
Több szakértő elismerte, hogy Laoszban valóban történtek változások, különösen a kínai turistacsoportokat kiszolgáló illegális üzletek ellenőrzésében. Ugyanakkor szerintük az intézkedések értékét az mutatja majd meg, hogy a hatóságok eljutnak-e a csempészhálózatok szervezőihez, finanszírozóihoz és más vezető szereplőihez.
A CITES döntése ezért nem egyszerű visszatérés a korábbi kereskedelmi rendhez. Inkább egy új ellenőrzési szakasz kezdete, amelyben Laosznak bizonyítania kell, hogy a lefoglalások és letartóztatások tartós, rendszerszintű fellépéssé válnak.
Kérdések és válaszok
Miért vezetett be korábban kereskedelmi korlátozást a CITES Laosz ellen?
A CITES 2023-ban azért javasolta a kereskedelem felfüggesztését, mert Laosz nem tudta megfelelően visszaszorítani az illegális állatkereskedelmi hálózatokat. A kifogások között szerepelt a vadon élő állatok és testrészeik büntetlen kereskedelme, valamint a medveepe- és tigrisfarmok elégtelen ellenőrzése. A korlátozás célja az volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon az országra a hatékonyabb fellépés érdekében.
Mit jelent pontosan a CITES döntése Laosz számára?
A döntés feloldja a kereskedelmi felfüggesztést, így Laosz ismét folytathatja a CITES hatálya alá tartozó állatok és állati eredetű termékek kereskedelmét a vonatkozó szabályok szerint. Ez nem jelent korlátlan engedélyt, és nem zárja le az ország felülvizsgálatát. A CITES továbbra is figyeli, hogy Laosz betartja-e az egyezmény előírásait, és szükség esetén újabb intézkedéseket is hozhat.
Azonnal újraindulhat a közönséges makákók exportja?
Nem. A kereskedelmi felfüggesztés feloldása önmagában nem ad exportengedélyt a laoszi tenyésztőtelepeknek. A majmok kiviteléhez előbb működőképessé kell tenni az éves kvótákat, az egyedi azonosítást, a nyomon követést, a készletnyilvántartások ellenőrzését és az export előtti vizsgálatot. Az engedélyezésnél azt is igazolni kell, hogy az állatok törvényes eredetűek és valóban fogságban születtek.
Miért különösen érzékeny a közönséges makákó kereskedelme?
A közönséges makákót, vagyis a Macaca fascicularist biomedikai kutatásokban használják, ezért jelentős a kereslet a fogságban tenyésztett állatok iránt. Több országban azonban előfordult, hogy vadon befogott majmokat adtak el tenyésztettként. Ha az ellenőrzés gyenge, a legálisnak látszó export a vadon élő állomány kifosztását és a csempészést is ösztönözheti.
Hány közönséges makákó élhet vadon Laoszban?
A becslések nagyon eltérnek egymástól. Egy 2022-es értékelés 300-500 vadon élő egyeddel számolt, egy 2024-es laoszi egyetemi tanulmány viszont 30 586 állatot becsült az országban. Természetvédők szerint a magasabb számot nem támasztják alá kellően a terepi adatok, és sok élőhelyről hiányzik a faj. Emiatt az exportkvóták megállapításához megbízhatóbb felmérésekre lenne szükség.
Milyen intézkedéseket tett Laosz az illegális állatkereskedelem ellen?
A laoszi erdészeti hatóság tájékoztatása szerint 25 üzletet ellenőriztek, hatot bezárattak, és 27 külföldi állampolgárt őrizetbe vettek. Laosz a CITES számára egy jelentésben 2024 decembere és 2026 júniusa között végrehajtott 13 lefoglalást is felsorolt, továbbá beszámolt egy több mint 1755 kilogrammos elefántcsont-fogásról 2026 augusztusában. A természetvédők szerint a vezető szereplők felelősségre vonása továbbra is hiányzik.
Mi volt a Mongabay vizsgálatának legfontosabb megállapítása?
A Mongabay és a Global Initiative Against Transnational Organized Crime közös vizsgálata 2025-ben 35 illegális állatkereskedelmi üzletet azonosított Vientiánban és Luang Prabangban. Ezekben elefántcsontot, orrszarvúszarvat, tobzókpikkelyt és más tiltott termékeket kínáltak, jellemzően kínai turistáknak. A források szerint 2026 nyarára a legtöbb üzlet bezárt, de hat vagy hét továbbra is működhetett.
Mit kérnek a természetvédők Laosztól a korlátozások feloldása után?
Azt, hogy az ország ne elégedjen meg a razziákkal, a lefoglalásokkal és az alacsonyabb szintű letartóztatásokkal. A természetvédők szerint a bűnszervezetek szervezőit, finanszírozóit és más kulcsszereplőit is fel kell kutatni és bíróság elé kell állítani. A közönséges makákók esetében emellett átlátható tenyésztési nyilvántartást, szigorú azonosítást és ellenőrizhető exportkvótákat tartanak szükségesnek.
A hír forrása
Az eredeti hír dátuma: 2026. 11. 12.
Kép: AI-generált illusztráció, nem az esemény helyszínén készült felvétel.