Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Gila

Heloderma suspectum

A Gila zömök testű, feltűnő mintázatú és mérges gyík Észak-Amerika sivatagos vidékein. Ideje nagy részét föld alatti üregekben tölti, és ritkán, de nagyon nagy adagokban táplálkozik.

Mérges fajGila (Heloderma suspectum)
Gila · Heloderma suspectum

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névHeloderma suspectum
TesthosszJellemzően kb. 45 cm teljes testhossz
Farok / egyéb méretRövid, megvastagodott farok; pontos fajspecifikus méretadat nem igazolt
TesttömegJellemzően 350-700 g; nagy példányok 2 kg fölé is nőhetnek
ÉlettartamVadban 20 évnél tovább; fogságban akár 30 év
ElterjedésAz Egyesült Államok délnyugati része és Északnyugat-Mexikó
ÉlőhelySziklás sivatagok, arid cserjések, kanyonok és vízmosások
TáplálkozásTojások, fiókák, újszülött emlősök, gyíkok és más fészeklakók
Aktív időszakTavasszal és ősszel nappal, nyáron gyakran hajnalban és alkonyatkor aktív
Társas életMagányos; a hímek párzáskor küzdenek egymással
Szaporodási időMárciustól novemberig aktív; a hidegebb időszakot üregekben tölti
Költési / kelési időA tojások inkubációja átlagosan körülbelül 10 hónap
Utódok száma1-12 tojás; a fiatalok többnyire a következő tavasszal kelnek ki
UtódgondozásTojásrakás után nincs igazolt utódgondozás
PihenőhelySaját vagy más állatok üregei, sziklahasadékok és patkányfészkek
ÉrzékelésSzaglásra a villás nyelvét használja; a talaj rezgéseit is érzékeli
HangadásVeszélyben sziszeghet és tátogással fenyegetőzik
MozgásLomha járású, rövid aktív szakaszokban mozog
Ökológiai szerepFőként fészekrabló ragadozó; a mérgét valószínűleg elsősorban védekezésre használja
Magyarországi jelenlétMagyarországon nem őshonos; állatkertekben és magántartásban fordulhat elő

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Pikkelyes páncélzat és feltűnő mintázat

A Gila zömök, erőteljes felépítésű gyík, amelynek fekete alapszínét sárga, narancssárga vagy rózsaszínes foltok és sávok törik meg. A bőrben apró csontlemezek, úgynevezett osteodermák találhatók, ettől a pikkelyek gyöngyszerűen dudorosak.

Rövid lábaihoz erős karmok tartoznak, ezekkel üregeket ás és sziklás talajon kapaszkodik. Jellegzetes, vaskos farka zsírt raktároz, ezért az állat testalkata az év során valamelyest változhat.

A sivatag rejtőzködő ragadozója

A faj sivatagokban, száraz cserjésekben, kanyonokban és vízmosásokban él. Többnyire föld alatt marad, és saját ürege mellett más állatok elhagyott járatait vagy sziklahasadékokat is használ.

Táplálékát főként fészkekben találja meg: tojásokat, fiókákat és újszülött emlősöket zsákmányol. Erős szaglása és villás nyelve segít a föld alá vagy növényzet közé rejtett táplálék felkutatásában.

Ritka, de valódi mérges gyík

A Gila azon kevés gyíkfaj közé tartozik, amely valóban mérget termel. Méregmirigyei az alsó állkapocsban vannak, a méreg pedig a fogak barázdáin át jut a sebbe, amikor az állat erősen ráharap és hosszabban kapaszkodik.A mérget általában nem a zsákmány gyors megölésére használja, hanem főként védekezésre. Az emberrel ritkán kerül összetűzésbe, de a harapása nagyon fájdalmas,…

Hosszú várakozás két nagy étkezés között

A sivatagi táplálék sokszor foltszerűen és kiszámíthatatlanul jelenik meg, ezért a Gila nagy mennyiséget fogyaszt, amikor sikerül fészket találnia. Egy kifejlett példány egyetlen étkezéssel testtömegének körülbelül egyharmadát is felveheti.Az így megszerzett energiát a farka és a teste tárolja, majd hosszabb szűkös időszakokban használja fel. Ez a takarékos életmód teszi lehetővé, hogy az állat az év…

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Az Egyesült Államok délnyugati része és Északnyugat-Mexikó

A faj az Egyesült Államok délnyugati részén és Északnyugat-Mexikóban őshonos. Előfordulása az USA-ban többek között Arizona, Nevada, Utah, Kalifornia és Új-Mexikó sivatagos térségeire, Mexikóban főként Sonora és Északnyugat-Sinaloa területére korlátozódik.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Tavasszal és ősszel főként nappal aktív, nyáron a nagy melegben inkább hajnalban, alkonyatkor vagy éjjel mozog.

Hogyan él?

Többnyire magányos. A hímek a párzási időszakban rituális küzdelmekkel vetélkednek a nőstényekért.

Hogyan mozog?

Lassan halad, de erős lábaival és karmaival jól ás. Rövid aktív időszakokban gyakran 300 méternél kevesebbet mozog.

Mivel táplálkozik?

Főleg madár-, emlős- és hüllőfészkek tartalmát, tojásokat és fiókákat fogyaszt; kisebb emlősöket és gyíkokat is elkap.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a föld alá rejti a tojásokat, a kikelő utódok sorsát nem követi. A fiatalok önállóan kezdenek táplálkozni.

Ember közelében

Mérges gyík, de ritkán támad. Ne nyúlj hozzá: harapása nagyon fájdalmas, a mérge pedig erős duzzanatot és rosszullétet okozhat.

Mekkora hozzád képest?

Állat: 45 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyét az utak, a beépítés és a mezőgazdasági terjeszkedés darabolja fel. Az autók elüthetik, az illegális befogás és a szándékos pusztítás pedig további veszélyt jelent.

Élőhelyek sérülése
01 Egy érdekes részlet

A méreg nem úgy működik, mint a kígyóknál

A Gila méregkészüléke eltér a mérges kígyókétól. Nem üreges méregfogakkal fecskendez, hanem az alsó állkapocs mirigyeiből származó méreg a fogak barázdáin keresztül, a hosszan fenntartott harapás közben jut a sebbe.

Ezért az állat védekezéskor gyakran nem engedi el azonnal azt, amibe beleharapott. A méreg erős fájdalmat, duzzanatot, gyengeséget és rosszullétet okozhat, de a faj nem vadászik rendszeresen úgy, hogy mérgével bénítaná meg a zsákmányát.

02 Egy érdekes részlet

Évente néhány nagy étkezés is elég lehet

A Gila tápláléka elsősorban fészkekből származik, ezért a zsákmány eloszlása egyenetlen. Egy sikeres portya során tojásokat, fiókákat vagy újszülött emlősöket találhat, és ilyenkor rövid idő alatt a saját tömegéhez képest jelentős mennyiséget fogyaszt.

Az emésztés után a fölös energia zsírrá alakul, amely főként a vaskos farokban halmozódik fel. Így a gyík hosszú ideig kibírja újabb zsákmány nélkül, miközben ideje nagy részét biztonságos föld alatti menedékében tölti.

03 Egy érdekes részlet

A tojások közel egy évig fejlődnek

A párzási időszakban a hímek egymással birkózva próbálják eldönteni, melyikük közelítheti meg a nőstényt. A nőstény nyár közepén vagy a nyár második felében föld alatti üregbe rakja tojásait, ahol azok hosszú ideig fejlődnek.

Az inkubáció átlagosan körülbelül tíz hónap, ezért a fiatalok gyakran csak a következő tavasszal jelennek meg. A frissen kikelt gyíkok önállóak, és nincs olyan tartós szülői gondoskodás, amely a madaraknál vagy egyes emlősöknél megszokott.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mérges a Gila?

Igen, a Gila valóban mérges gyík. Méregmirigyei az alsó állkapocsban helyezkednek el, a méreg a fogak barázdáin át jut a sebbe, amikor az állat erősen ráharap és kapaszkodik. A harapás ritka, de nagyon fájdalmas lehet, és duzzanatot, gyengeséget, hányingert vagy keringési panaszokat okozhat. Vadon semmiképpen ne próbáld megfogni vagy elmozdítani.

Hol él természetes körülmények között?

A faj az Egyesült Államok délnyugati részén és Északnyugat-Mexikóban őshonos. Sziklás sivatagokban, száraz cserjésekben, kanyonokban és vízmosások környékén fordul elő, ahol üregek és repedések kínálnak menedéket. Elterjedési területén belül sem gyakori látvány, mert ideje nagy részét a föld alatt tölti. Magyarországon nem őshonos, természetes állománya nincs.

Mit eszik a Gila?

Főként fészeklakó zsákmányt keres: madár-, emlős- és hüllőtojásokat, fiókákat, újszülött rágcsálókat, valamint kisebb gyíkokat fogyaszt. Villás nyelvével és fejlett szaglásával a földbe, növényzet közé vagy üregekbe rejtett táplálékot is megtalálja. Ha sikerrel jár, egyszerre nagyon sokat eszik, majd hosszú ideig kibírhatja újabb táplálék nélkül.

Mennyire gyors állat?

A Gila kifejezetten lassú mozgású gyík, nem üldözéssel szerzi meg a legtöbb zsákmányát. Inkább fészkeket kutat át, vagy olyan fiatal állatokat zsákmányol, amelyek még nem tudnak gyorsan elmenekülni. Erős lába és karmai azonban hasznosak ásáskor és sziklás terepen. Rövid aktív szakaszokban általában kevés távolságot tesz meg, bár párzáskor nagyobb utat is bejárhat.

Milyen hosszúra nő?

A Gila jellemzően körülbelül 45 centiméteres teljes testhosszúságú, de nagy példányai az 50 centimétert is meghaladhatják. Egyes források 56-60 centiméter körüli felső értéket közölnek. Teste zömök, feje nagy, farka rövid és vaskos. A testhossz mellett a tömege is feltűnő: általában néhány száz grammos, de nagy egyedek két kilogramm fölé is kerülhetnek.

Meddig él a Gila?

A Gila hosszú életű hüllő. Vadonban húsz évnél tovább is élhet, fogságban pedig több forrás harminc év körüli vagy azt megközelítő élettartamot közöl. Az adatok tartási körülménytől, állatkerttől és az egyed egészségi állapotától is függnek, ezért nem egyetlen pontos értéket érdemes megadni. A maximális rekordot nem szabad összekeverni a faj jellemző élettartamával.

Mikor aktív a természetben?

A Gila aktivitása erősen függ az évszaktól és a hőmérséklettől. Tavasszal és ősszel főként nappal mozog, a forró nyári időszakban viszont inkább hajnalban, alkonyatkor vagy éjszaka kerül elő. A hidegebb hónapokat üregekben tölti. Az esők után nőhet a mozgása, mert ilyenkor a táplálék és a megfelelő páratartalmú menedék is könnyebben elérhető.

Veszélyes lehet az emberre?

A Gila nem keresi az ember társaságát, és általában visszahúzódik, ha lehetősége van rá. Veszélyessé akkor válik, ha megfogják, sarokba szorítják vagy ismételten zaklatják. Harapása erős fájdalommal és kellemetlen tünetekkel járhat, ezért a megfigyelés biztonságos távolságból történjen. Találkozáskor ne próbáld megérinteni, befogni vagy az útról kézzel eltávolítani.

Ez is érdekelhet

Fotó: Josh Olander · Wikimedia Commons · CC BY 4.0

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.