Gila vs. Királypiton (Python regius) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Gila és Királypiton (Python regius)
Gila
Heloderma suspectum
A Gila zömök testű, feltűnő mintázatú és mérges gyík Észak-Amerika sivatagos vidékein. Ideje nagy részét föld alatti üregekben tölti, és ritkán, de nagyon nagy adagokban táplálkozik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Királypiton (Python regius)
Python regius
A királypiton Nyugat- és Közép-Afrika szavannáin, füves területein és nyílt erdeiben élő, talajlakó óriáskígyóféle. Többnyire éjszaka aktív, zsákmányát lesből ejti el, veszély esetén pedig szoros labdává gömbölyödik.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Gila | Királypiton (Python regius) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Heloderma suspectum | Python regius |
| Testhossz | Jellemzően kb. 45 cm teljes testhossz | 0,9–1,5 méter; ritkán 1,83 méter |
| Farok / egyéb méret | Rövid, megvastagodott farok; pontos fajspecifikus méretadat nem igazolt | Külön farokhosszra nincs megbízható adat |
| Testtömeg | Jellemzően 350-700 g; nagy példányok 2 kg fölé is nőhetnek | – |
| Élettartam | Vadban 20 évnél tovább; fogságban akár 30 év | Vadban kb. 10, fogságban átlagosan 20 év |
| Elterjedés | Az Egyesült Államok délnyugati része és Északnyugat-Mexikó | Nyugat- és Közép-Afrika |
| Élőhely | Sziklás sivatagok, arid cserjések, kanyonok és vízmosások | Szavanna, gyepterület, nyílt erdő, mezőgazdasági táj |
| Táplálkozás | Tojások, fiókák, újszülött emlősök, gyíkok és más fészeklakók | Főként rágcsálók és más kisebb emlősök |
| Aktív időszak | Tavasszal és ősszel nappal, nyáron gyakran hajnalban és alkonyatkor aktív | Éjszakai; alkonyatkor és hajnalban is aktív |
| Társas élet | Magányos; a hímek párzáskor küzdenek egymással | Többnyire magányosan él |
| Szaporodási idő | Márciustól novemberig aktív; a hidegebb időszakot üregekben tölti | Szaporodása főként a csapadékos időszakhoz kötődik |
| Utódfejlődés ideje | A tojások inkubációja átlagosan körülbelül 10 hónap | Tojásrakó; a tojások kb. két hónap alatt kelnek ki |
| Utódok száma | 1-12 tojás; a fiatalok többnyire a következő tavasszal kelnek ki | 1–11 tojás, átlagosan körülbelül 7 |
| Utódgondozás | Tojásrakás után nincs igazolt utódgondozás | A nőstény a tojások köré tekeredve őrzi a fészket |
| Pihenőhely | Saját vagy más állatok üregei, sziklahasadékok és patkányfészkek | Üregekben, föld alatti járatokban és sűrű takarásban pihen |
| Érzékelés | Szaglásra a villás nyelvét használja; a talaj rezgéseit is érzékeli | Látás, szaglás, hőérzékelés és rezgések érzékelése |
| Hangadás | Veszélyben sziszeghet és tátogással fenyegetőzik | Veszélyben sziszeghet; általában csendes |
| Mozgás | Lomha járású, rövid aktív szakaszokban mozog | Talajon kúszik; egyenes vonalú mozgásra is képes |
| Ökológiai szerep | Főként fészekrabló ragadozó; a mérgét valószínűleg elsősorban védekezésre használja | Rágcsálók fogyasztásával a zsákmányállatok számát is szabályozza |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon nem őshonos; állatkertekben és magántartásban fordulhat elő | Nem őshonos; terrarisztikában tartott faj |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.