Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Kékes rétihéja – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Kékes rétihéja
Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Circus aeruginosus
A barna rétihéja Európa, Észak-Afrika és Ázsia vizes élőhelyein költő ragadozó madár. Nádasok és mocsarak közelében alacsonyan repülve kutat zsákmány után, egyes állományai pedig ősszel melegebb telelőterületekre vonulnak.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kékes rétihéja
Circus cyaneus
A kékes rétihéja nyílt területek karcsú ragadozó madara, amely Magyarországon főként téli vendégként és átvonulóként jelenik meg. A hím szürke, a tojó és a fiatal barna, de mindegyik tollazatban jellegzetes a fehér faroktő.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Kékes rétihéja |
|---|---|---|
| Tudományos név | Circus aeruginosus | Circus cyaneus |
| Testhossz | 43–54 cm | 44-53 cm |
| Farok / egyéb méret | – | Hosszú, keskeny farok; külön közölt méret nincs |
| Testtömeg | Hím 405–730 g; tojó 540–960 g | Hímek: 300-400 g; tojók: 400-600 g |
| Élettartam | – | Jellemzően kb. 7 év a költőkort elérő madaraknál |
| Elterjedés | Európától Mongóliáig; telel Afrikában és Dél-Ázsiában | Európa és Ázsia északi része; télen délebbre húzódik |
| Élőhely | Nádasok, mocsarak, tavak, folyóvölgyek és nyílt mezőgazdasági területek | Nyílt gyepek, mezők, mocsarak, tundra és gabonatáblák |
| Táplálkozás | Kis emlősök, madarak, tojások, békák, halak, rovarok és dög | Főként pockok és más kisemlősök, kisebb részben madarak és hüllők |
| Aktív időszak | Nappali | Nappal aktív, alacsonyan repülve vadászik |
| Társas élet | Többnyire magányos; vonuláskor közös éjszakázóhelyeken gyülekezhet | Költéskor területtartó, télen közös éjszakázóhelyeken gyülepelhet |
| Szaporodási idő | Részben vonuló; Európában főként tavasztól őszig költ | Magyarországon főként augusztus végétől áprilisig látható |
| Utódfejlődés ideje | kotlás körülbelül 31–38 nap | Kotlás: általában 31-34 nap |
| Utódok száma | Általában 3–8 tojás | Fészekalj: rendszerint 3-7 tojás |
| Utódgondozás | A tojó kotlik, a hím főként táplálékot hord; később mindkét szülő etet | A tojó kotlik és etet; a hím zsákmányt hord |
| Pihenőhely | Nádasok sűrű növényzetében, talaj közelében épített fészek | Földre épített, növényi anyagokból álló fészek |
| Érzékelés | Jó látás és hallás; alacsony repülés közben keresi zsákmányát | Jól fejlett látás és hallás segíti a talajközeli vadászatot |
| Hangadás | Költőterületen hívóhangok; általában csendes ragadozó madár | Költőhelyén többféle éles riasztó- és kérőhangot ad |
| Mozgás | Alacsonyan siklik, szárnyait enyhe V alakban tartja | Lassan, alacsonyan siklik, szárnyait enyhén V alakban tartja |
| Ökológiai szerep | A vizes élőhelyek táplálékhálózatának ragadozója; zsákmányállatokkal táplálkozik | A nyílt tájak kisemlősállományának fontos ragadozója |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeresen költő, vonuló és telelő faj; védett | Gyakori téli vendég és átvonuló; rendszeres hazai költése nem ismert |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.