Barna kánya (Milvus migrans) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Kékes rétihéja – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna kánya (Milvus migrans) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Kékes rétihéja
Barna kánya (Milvus migrans) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Milvus migrans
A barna kánya Eurázsia, Afrika és Ausztrália jelentős részén előforduló, alkalmazkodó ragadozó madár. Dögöt, halat és kisebb állatokat is fogyaszt, Magyarországon főként ártéri erdőkben költő vonuló faj.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kékes rétihéja
Circus cyaneus
A kékes rétihéja nyílt területek karcsú ragadozó madara, amely Magyarországon főként téli vendégként és átvonulóként jelenik meg. A hím szürke, a tojó és a fiatal barna, de mindegyik tollazatban jellegzetes a fehér faroktő.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna kánya (Milvus migrans) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Kékes rétihéja |
|---|---|---|
| Tudományos név | Milvus migrans | Circus cyaneus |
| Testhossz | 55–60 cm | 44-53 cm |
| Farok / egyéb méret | Villás, enyhén bemetszett | Hosszú, keskeny farok; külön közölt méret nincs |
| Testtömeg | Hím: 630–928 g; tojó: 750–941 g | Hímek: 300-400 g; tojók: 400-600 g |
| Élettartam | – | Jellemzően kb. 7 év a költőkort elérő madaraknál |
| Elterjedés | Eurázsia, Afrika, Ausztrália és Új-Guinea jelentős része | Európa és Ázsia északi része; télen délebbre húzódik |
| Élőhely | Ártéri erdők, folyóvölgyek, mezők és települések környéke | Nyílt gyepek, mezők, mocsarak, tundra és gabonatáblák |
| Táplálkozás | Dög, hal, kisemlős, madár, hüllő, kétéltű és gerinctelen | Főként pockok és más kisemlősök, kisebb részben madarak és hüllők |
| Aktív időszak | Nappali | Nappal aktív, alacsonyan repülve vadászik |
| Társas élet | Költéskor párban, vonuláskor és éjszakázáskor csoportosan | Költéskor területtartó, télen közös éjszakázóhelyeken gyülepelhet |
| Szaporodási idő | Európában tavasztól őszig költ; több állomány vonuló | Magyarországon főként augusztus végétől áprilisig látható |
| Utódfejlődés ideje | tojásrakó madár | Kotlás: általában 31-34 nap |
| Utódok száma | Általában 2–4 tojás; a fiókák 40–50 napig maradnak a fészekben | Fészekalj: rendszerint 3-7 tojás |
| Utódgondozás | Mindkét szülő gondozza a fiókákat | A tojó kotlik és etet; a hím zsákmányt hord |
| Pihenőhely | Magas fák ágain épített vagy felújított fészek | Földre épített, növényi anyagokból álló fészek |
| Érzékelés | Kiváló látás; magasból is észleli a táplálékot | Jól fejlett látás és hallás segíti a talajközeli vadászatot |
| Hangadás | Vékony, nyávogó kiáltások | Költőhelyén többféle éles riasztó- és kérőhangot ad |
| Mozgás | Vitorlázva és termikekben repül; sok példány vonul | Lassan, alacsonyan siklik, szárnyait enyhén V alakban tartja |
| Ökológiai szerep | Fontos dögevő és opportunista táplálkozó | A nyílt tájak kisemlősállományának fontos ragadozója |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeres költő, vonuló faj; főként ártéri erdőkben fészkel | Gyakori téli vendég és átvonuló; rendszeres hazai költése nem ismert |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.