Nyírfa-púposszövő

A kifejlett nyírfa-púposszövő szárnyfesztávolsága többnyire 45-50 milliméter. Ez nem a test hossza, hanem a két kiterített szárny csúcsa közötti távolság. A szárnyak keskenyek és hegyesek, alapszínük világos szürkésfehér, amelyet barnás és sötét mintázat tör meg. A hím és a nőstény mérete közel áll egymáshoz, de a csápok alakja eltérhet.

A név a faj egyik legfontosabb tápláléknövényére, a nyírre utal. A púposszövő elnevezés a család több fajának jellegzetes test- és szárnyalakjára vonatkozik. A hernyó nyírfán fejlődik, a kifejlett lepke pedig világos, barnás rajzolatával gyakran egy letört nyírfadarabra emlékeztet. A hivatalos magyar fajnév a Pheosia gnoma tudományos névhez tartozik.

A fajnak általában két nemzedéke fejlődik. Az első kifejlett lepkék tavasszal és kora nyáron jelennek meg, a második nemzedék pedig nyár közepétől kora őszig repülhet. A pontos időzítés az időjárástól, a tengerszint feletti magasságtól és az élőhely helyi adottságaitól is függ. Melegebb években a rajzás korábban kezdődhet.

Nyírfákban gazdag erdőkben, erdei tisztásokon, láperdőkben és nedvesebb parkokban érdemes keresni. A kifejlett lepke éjszaka mozog, és gyakran a mesterséges fényhez repül, ezért lámpák közelében is feltűnhet. Nappal többnyire mozdulatlanul pihen a növényzeten, ahol világos és barnás színezete jól beleolvad a környezetbe.

A hernyó főként nyírfajok leveleit fogyasztja, köztük a közönséges nyír és a molyhos nyír leveleit. A szakirodalom más lombos fákat is megemlít, de a nyír a faj legjellemzőbb tápnövénye. A hernyók többnyire a lombkoronában tartózkodnak, ezért jelenlétük gyakran csak a lerágott levelekből vagy a későbbi bábozódásból következtethető ki.

A két faj nagyon hasonló, ezért a biztos elkülönítéshez a szárnyrajzolatot kell figyelni. A nyírfa-púposszövő elülső szárnyán rendszerint feltűnőbb a fehér, ék alakú folt. A nyárfa-púposszövőnél ez a bélyeg kevésbé határozott, és a hátsó szárny sötét részén hullámos fehér vonal is megjelenhet. A méret önmagában nem elég a határozáshoz.

Nem. A nyírfa-púposszövő ártalmatlan éjszakai lepke, nem csíp, nem mar, és nem termel az emberre veszélyes mérget. A hernyóját sem érdemes háborgatni, de érintése általában nem jelent külön kockázatot. Ha épület vagy lámpa közelében jelenik meg, elegendő békén hagyni, mert rövid időn belül továbbrepül vagy visszatér a növényzetbe.

Igen, a nyírfa-púposszövő szerepel a magyarországi védett állatfajok között. A védelem a faj egyedeire és természetes élőhelyére is vonatkozik, ezért nem szabad gyűjteni, elpusztítani vagy szándékosan zavarni. A nyíres élőhelyek megőrzése különösen fontos, mert a hernyó főként nyírfákon fejlődik. Megfigyelni és fényképezni természetesen lehet, ha közben nem bolygatod.

A nyírfa-púposszövő bábként telel át a talajban. A kifejlett hernyó a táplálkozás befejezése után elhagyja a lombkoronát, a földben bábozódik, és erős kokon készül körülötte. Tavasszal vagy a következő melegebb időszakban kel ki a kifejlett lepke. Emiatt télen sem a hernyót, sem a bábot nem könnyű megtalálni természetes körülmények között.