Kis póling vs. Sárszalonka (Gallinago gallinago) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Kis póling és Sárszalonka (Gallinago gallinago)
Kis póling
Numenius phaeopus
A kis póling sarkvidéki tundrákon költő, hosszú távú vonuló partimadár. Magyarországon főként márciusban és áprilisban, majd július és szeptember között figyelhető meg.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Sárszalonka (Gallinago gallinago)
Gallinago gallinago
A sárszalonka rejtőszínű, hosszú csőrű gázlómadár, amely nedves réteken, mocsarakban és lápokon keresi táplálékát. Eurázsia nagy részén költ, vonuló állományai pedig Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában telelnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Kis póling | Sárszalonka (Gallinago gallinago) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Numenius phaeopus | Gallinago gallinago |
| Testhossz | 40-42 cm | 23–28 cm |
| Farok / egyéb méret | Kb. 10-11 cm | – |
| Testtömeg | Hímek és tojók: 300-550 g | 78–130 g |
| Élettartam | Legfeljebb 24,2 év vadon | Legfeljebb 18,2 év a vadonban |
| Elterjedés | Északi tundrák; telel Afrika, Ázsia és Amerika partvidékein. | Eurázsia; telel Afrika, Közel-Kelet és Dél-Ázsia térségében |
| Élőhely | Tundra, iszapos partok, sekély vizek, gyepek és tengerpartok. | Mocsarak, lápok, nedves rétek és sekély vízpartok |
| Táplálkozás | Rovarok, más gerinctelenek, rákfélék, kisebb növényi táplálék. | Férgek, rovarlárvák, puhatestűek, pókok és kevés növényi anyag |
| Aktív időszak | Nappal aktív, vonuláskor pihenő- és táplálkozóhelyeket vált. | Főként nappal és szürkületkor aktív |
| Társas élet | Költéskor párokban, vonuláskor gyakran csapatokban él. | Többnyire magányos; vonuláskor lazább csapatokat alkot |
| Szaporodási idő | Magyarországon főként március-április és július-szeptember. | Tavasszal költ; sok állománya ősszel délre vonul |
| Utódfejlődés ideje | Tojások kelési ideje: körülbelül 27-28 nap | a kotlás 18–21 nap |
| Utódok száma | Fészekalja rendszerint 4 tojás. | Többnyire 4 tojás; a fiókák fészekhagyók |
| Utódgondozás | A fiókák fészekhagyók, körülbelül 6 hetesen válnak önállóvá. | Mindkét szülő részt vesz a vezetésben és védelemben |
| Pihenőhely | Talajmélyedésbe épített, növényi anyaggal bélelt fészek. | Talajmélyedés sűrű növényzetben |
| Érzékelés | Jó látású, a hangja alapján is könnyen felismerhető. | Csőrének érzőidegei segítik a zsákmány felkutatását |
| Hangadás | Jellegzetes, trillázó, több hangból álló kiáltás. | A hím zuhanórepüléskor faroktollával doboló hangot kelt |
| Mozgás | Erős repülő, hosszú távú vonuló. | Gyors, cikázó felrebbenés; vonuló faj |
| Ökológiai szerep | A tundra és a partvidéki vizes élőhelyek táplálékhálózatának része. | A vizes élőhelyek gerinctelen-közösségeire támaszkodik |
| Magyarországi jelenlét | Viszonylag kisszámú átvonuló; főként a Tiszántúlon látható. | Rendszeres vonuló és költő faj; hazánkban is előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.