A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Feltűnő megjelenés
A sárgabóbitás kakadu tollazata szinte teljesen fehér, a bóbitája azonban élénksárga. Nyugalomban a bóbitát lesimítja, izgalom, veszély vagy udvarlás közben viszont magasra mereszti.
A hím és a nőstény tollazata nagyon hasonló. Felnőtt madaraknál a szem színe segíthet: a hímé többnyire sötétbarna vagy csaknem fekete, a nőstényé gyakran vörösesbarna.
Erdőből a városba
Elterjedési területén sokféle fákkal borított élőhelyet használ, a nyílt erdőktől és szavannáktól a parkokig és kertekig. A városi környezethez is jól alkalmazkodik, ha van elegendő táplálék és megfelelő pihenőhely.
Gyakran a talajon keres magvakat, miközben a csapat néhány tagja közeli ágon őrködik. Veszély esetén hangos kiáltással figyelmeztetik egymást.
Közös fészekgondozás
A faj többnyire magas faodúban költ, gyakran víz közelében. Egy fészekalj általában két-három tojásból áll, és a kotlásban mindkét szülő részt vesz.
A fiókák körülbelül tízhetes korukban hagyják el az odút, de még nem önállók. A családtagok ezután is együtt mozognak, és a fiatalok a szülőktől tanulják meg a táplálékkeresést és a veszélyek felismerését.
Hosszú életű társállat
A sárgabóbitás kakadu rendkívül intelligens és kíváncsi madár, ezért fogságban is sok mozgásra, rágási lehetőségre és változatos elfoglaltságra van szüksége. Erős csőre miatt a nem megfelelően kialakított környezetben gyorsan kárt tehet.
Élettartama hosszú: vadon körülbelül négy évtizedig élhet, jó tartási körülmények között pedig ennél jóval tovább is. Ezért társállatként több évtizedes felelősséget jelent.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Ausztrália, Új-Guinea és közeli szigetek
A sárgabóbitás kakadu őshonos Ausztrália északi és keleti részén, Tasmanián, Új-Guineában, valamint az Aru-szigeteken és más közeli szigeteken. Betelepített vagy elszabadult állományait több helyen, köztük Új-Zélandon és Palau területén is feljegyezték; az országkódos lista ezeket a rendszeresen dokumentált területeket foglalja össze.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív; a reggelt és a késő délutánt gyakran táplálkozással tölti.
Hogyan él?
Rendkívül társas, akár több száz madárból álló csapatokban is mozog.
Hogyan mozog?
Nem vonuló; repülve jár a táplálkozó-, pihenő- és éjszakázóhelyek között.
Mivel táplálkozik?
Magvakat, dióféléket, gyümölcsöket, növényi részeket és rovarokat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik, eteti a fiókákat, majd a kirepült fiatalokat is segíti.
Ember közelében
Erős csőrével faanyagot és épületelemeket is megrongálhat; társállatként sok helyet és elfoglaltságot igényel.
Mi veszélyezteti?
A nagy, öreg, odvas fák eltűnése csökkenti a fészkelőhelyek számát. Egyes vidékeken a mezőgazdasági károk miatt üldözik vagy mérgezik. A befogás és az élőhely átalakítása szintén gondot okozhat.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
27-30 napos kotlás
A fiókák fejlődése
Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat
Miért van mindig őrszem a csapatban?
A sárgabóbitás kakadu gyakran a talajon táplálkozik, ahol kevésbé látja át a környezetét, mint a fákon. Ilyenkor egyes madarak közeli ágakon vagy magasabb pontokon maradnak, és figyelik a ragadozókat, az embereket és más zavaró tényezőket.
Ha veszélyt észlelnek, hangos riasztást adnak. A többi madár erre gyorsan felrepülhet, vagy sűrűbb növényzetbe húzódhat. A módszer előnye, hogy a csapat tagjai megosztják egymás között az őrködés költségét, miközben több madár kereshet táplálékot.
Az odú nem egyszerűen fészek
A faj számára az idős fák üregei különösen értékesek, mert a költéshez nem épít hagyományos, ágakból álló fészket. Az odú védelmet ad a tojásoknak és a fiókáknak, de kevés megfelelő üreg áll rendelkezésre.
Ezért a sárgabóbitás kakadu más odúlakó madarakkal is versenghet. A nagy, erős csőr nemcsak táplálékszerzésre szolgál, hanem a korhadó faanyag alakítására is. Az odvas fák eltűnése így közvetlenül csökkentheti a költési lehetőségeket.
A család a kirepülés után is együtt marad
A fiatal kakadu nem válik azonnal önállóvá, amikor elhagyja a fészket. Repülni már tud, de még tanulnia kell, mely növények adnak táplálékot, hogyan nyissa fel a kemény magvakat, és miként reagáljon a ragadozókra.
A szülők a kirepülés után is etethetik és vezethetik a fiatalokat. A családi kapcsolat ezért fontos tanulási időszakot biztosít. Később a fiatal madár nagyobb csapatokhoz csatlakozhat, de a faj társas rendszere miatt sokáig kapcsolatban marad rokonaival.
Képgaléria




Kérdések és válaszok
Hol él természetes körülmények között a sárgabóbitás kakadu?
A faj Ausztrália északi és keleti részén, Tasmanián, Új-Guineában és néhány közeli szigeten fordul elő. Erdőkben, ligeterdőkben, nyílt szavannákon, füves területeken, mezőgazdasági tájakon és városi környezetben is megél. Elterjedése nagy, de nem minden felsorolt országban azonos az állomány eredete, ezért a térképes adatoknál fontos különválasztani az őshonos és a betelepített előfordulást.
Honnan lehet felismerni a sárgabóbitás kakadut?
A legfeltűnőbb bélyege a nagy, élénksárga bóbita, amelyet izgalomban magasra mereszt. Teste és szárnya többnyire fehér, a szárny és a farok alsó oldala halványsárga, csőre sötétszürke vagy fekete. A felnőtt hím szeme általában sötétbarna, a nőstényé gyakran vörösesbarna. Nagy mérete és nagyon hangos kiáltása szintén segíti a felismerést.
Mekkora a sárgabóbitás kakadu?
A kifejlett madár testhossza általában 45-50 centiméter. Testtömege többnyire 700-950 gramm között van, az átlagos érték körülbelül 800 gramm. A farok a hímeknél nagyjából 16-22, a nőstényeknél 15-20 centiméteres lehet. A különböző földrajzi formák mérete eltérhet, ezért egyetlen mérési adat nem írja le pontosan minden állomány valamennyi egyedét.
Mit eszik a sárgabóbitás kakadu?
Táplálékának jelentős részét magvak és diófélék adják, de gyümölcsöket, füveket, leveleket, fakérget és más növényi részeket is fogyaszt. Alkalmanként rovarokat és más apró állati eredetű táplálékot is felvesz. Gyakran a talajon keresgél, miközben a csapat néhány tagja magasabb ágról figyel. Mezőgazdasági területeken a terményekben is kárt okozhat.
Mikor költ a sárgabóbitás kakadu?
A költési időszak földrajzi helyzettől függ. Ausztrália északi részén általában május és szeptember között, a déli területeken többnyire augusztus és január között költ. Magas, gyakran víz közelében álló fák odvában fészkel, és rendszerint két-három tojást rak. A tojások körülbelül 27-30 nap alatt kelnek ki, a fiókák pedig nagyjából 70 napos korukban hagyják el az odút.
Meddig él a sárgabóbitás kakadu?
A faj hosszú életű madár. Vadon az átlagos élettartam körülbelül 40 év, de dokumentáltan ennél idősebb egyedek is előfordulnak. Fogságban, megfelelő tartás és állatorvosi ellátás mellett átlagosan körülbelül 65 évig élhet, egyes példányok pedig akár 100 évnél is tovább. Ezért társállatként olyan hosszú távú elköteleződést jelenthet, amely több emberi életszakaszon át tart.
Tartható-e lakásban sárgabóbitás kakadu?
Elméletileg tartható fogságban, de egy átlagos lakás általában nem biztosít elegendő helyet és nyugalmat egy ekkora, rendkívül aktív és hangos madárnak. Nagy, biztonságos röpdére, mindennapi mozgásra, rendszeres rágási lehetőségre és változatos szellemi elfoglaltságra van szüksége. Erős csőrével bútorokat, kábeleket és épületelemeket is megrongálhat, ezért a környezet gondos kialakítása alapvető.
Veszélyeztetett faj-e a sárgabóbitás kakadu?
A faj globális természetvédelmi besorolása jelenleg kevésbé aggasztó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden helyi állománya biztonságban van. Az idős, odvas fák kivágása csökkenti a költőhelyek számát, egyes mezőgazdasági térségekben pedig a terménykárok miatt üldözhetik. A befogás, az élőhelyek átalakítása és bizonyos betelepített állományok kezelése szintén természetvédelmi feladatot jelent.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: JJ Harrison (https://www.jjharrison.com.au/) · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0





