Sötétszürke szigonyosbagoly

A faj kifejlett példányai általában május közepétől augusztus közepéig repülnek. Egyes területeken két nemzedéke is kialakulhat, ezért a repülési időszak elnyúlhat. A pontos időzítés az időjárástól, a helyi élőhelyi viszonyoktól és a földrajzi régiótól is függ. A lepke éjszaka aktív, és fényforrásokhoz is odarepülhet.

A közölt adatok a szárnyfesztávról szólnak, amely nagyjából 35 - 45 milliméter. Ez nem a test hossza, hanem a két kiterjesztett szárny csúcsa közötti távolság. A méret önmagában nem elegendő a biztos azonosításhoz, mert a faj kifejlett példányai hasonlíthatnak az Acronicta psi és az Acronicta tridens egyedeire.

Leginkább nedves lombos erdőkben, égerligetekben, ártéri erdőkben és láprétek környezetében fordul elő. A hernyók több lombos fa levelét fogyasztják, ezért a faj olyan élőhelyeken talál megfelelő körülményeket, ahol éger, nyír, berkenye vagy más alkalmas tápnövény is nő. A kiszáradó vagy feldarabolódó erdőfoltok kedvezőtlenek számára.

A hernyó többféle lombos fa levelét fogyasztja. Fontos tápnövényei közé tartozik az éger és a nyír, de berkenyén és más lombos fafajokon is megfigyelték. A források nem egyetlen kizárólagos növényt emelnek ki, hanem több gazdanövényt sorolnak fel. Ezért a faj jelenléte nem köthető kizárólag egyetlen fafajhoz.

A kifejlett lepkét elsősorban az Acronicta psi és az Acronicta tridens fajjal lehet összetéveszteni. A szárnyrajzolat adhat támpontot, de a külső bélyegek alapján nem mindig lehet biztos döntést hozni. A szakmai határozásnál gyakran ivarszervi vizsgálatra van szükség. A hernyók alakja és rajzolata viszont több segítséget ad az elkülönítéshez.

A hernyók a nyár folyamán és ősszel fejlődnek, a közölt adatok szerint júniustól októberig is előfordulhatnak. Éger, nyír, berkenye és más lombos fák levelein érdemes keresni őket. A hernyóállapot időtartama az időjárástól és a fejlődési ütemtől függhet, ezért nem minden évben és minden helyszínen ugyanabban az időszakban kerülnek elő.

Nem, a sötétszürke szigonyosbagoly az emberre ártalmatlan éjszakai lepke. Nem támad, nem csíp, és a kifejlett példányok nem jelentenek egészségügyi veszélyt. Megfigyelésükhöz elegendő lehet egy lámpa környékének ellenőrzése, de a fénycsapdázást csak a helyi szabályok betartásával és a lehető legkisebb zavarás mellett szabad alkalmazni.

Elterjedési területe Európától Ázsián át Japánig húzódik. A források Európa több országából, Oroszország európai és ázsiai területeiről, a Kaukázusból, Közép-Ázsiából, Koreából és Japánból említik. Az országlista nem minden térséget fed le teljes részletességgel, mert a faj előfordulási adatai egyenetlenül hozzáférhetők, és sok helyen ritka.