Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Tizennégypettyes füsskata

Propylea quatuordecimpunctata

A tizennégypettyes füsskata apró, sárga-fekete katicabogár, amelynek szögletes foltjai sakktáblaszerű mintát alkotnak. Főként levéltetvekkel táplálkozik, ezért kertekben és mezőgazdasági területeken is hasznos ragadozó.

Propylea quatuordecimpunctata
Tizennégypettyes füsskata · Propylea quatuordecimpunctata

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névPropylea quatuordecimpunctata
Testhossz3,5 - 5,2 mm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
ÉlettartamKb. 30 - 123 nap
ElterjedésPalearktisz; Észak-Amerikában betelepített
ÉlőhelyKertek, gyepek, mezők, erdőszegélyek és gyümölcsösök
TáplálkozásFőként levéltetvek, kisebb részben virágpor és más apró táplálék
Aktív időszakNappal aktív; április végétől október elejéig
Társas életTöbbnyire magányos
Szaporodási időTavasztól őszig aktív, imágóként telel
Utódfejlődés idejeA peték 4 - 5 nap alatt kelnek ki
Utódok számaA lárvák 7 - 10 nap után bábozódnak
UtódgondozásNincs utódgondozás
PihenőhelyNövényzet, avar és egyéb védett telelőhelyek
ÉrzékelésLátás, tapintás és kémiai érzékelés
Hangadás–
MozgásMászik és repül
Ökológiai szerepLevéltetvek természetes ragadozója
Magyarországi jelenlétMagyarországon rendszeresen előfordul

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Apró, sakktáblás katicabogár

A tizennégypettyes füsskata mindössze néhány milliméteres, mégis feltűnő bogár. Sárga szárnyfedőin fekete, gyakran szögletes foltok sorakoznak, a két szárnyfedőt pedig rendszerint sötét varrat választja el.

A foltok alakja és összeolvadása változatos lehet, ezért a névben szereplő tizennégy petty nem minden példányon látszik első pillantásra. A torpajzson kialakuló sötét rajzolat szintén fontos határozóbélyeg.

Levéltetvek nyomában

Ez a katicabogár főként lágyszárú növényeken, bokrokon, fákon és mezőgazdasági kultúrákban keresi táplálékát. Legfontosabb zsákmányai a levéltetvek, amelyek telepein a lárvák és a kifejlett bogarak is vadásznak.A faj ezért természetes módon mérsékelheti a levéltetvek számát. Ha kevés az állati zsákmány, virágport és más apró táplálékot is fogyaszthat, így a virágzó növényzeten akkor is fennmaradhat, amikor…

Teljes átalakulással fejlődik

A nőstény a petéket többnyire levéltetűtelepek közelében, a növények leveleire vagy hajtásaira rakja. A kikelő lárvák sötét színűek, világos mintázatúak, és több lárvastádiumon keresztül fogyasztják a zsákmányt.

A lárvakor után bábozódás következik, majd megjelenik a kifejlett bogár. A fejlődés sebességét erősen befolyásolja a hőmérséklet: melegben gyorsabb, hűvösebb körülmények között lassabb lehet.

Élőhely

Kertek, gyepek, mezők, erdőszegélyek és gyümölcsösök

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Palearktisz; Észak-Amerikában betelepített

A faj őshonos elterjedése a Palearktisz nagy részére kiterjed: Európától Észak-Afrikán és Nyugat-Ázsián át Szibériáig, Kelet-Ázsiáig és Japánig megtalálható. Észak-Amerikában, főként az Egyesült Államok keleti részén betelepített és meghonosodott állományai élnek; az országlista a forrásokkal igazolható előfordulásokat foglalja össze, nem pontos térképes határvonal.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív, április végétől október elejéig figyelhető meg gyakrabban.

Hogyan él?

Többnyire magányosan él, párzáskor és gazdag levéltetűtelepeken találkozhatunk több példánnyal.

Hogyan mozog?

Jól repül, és a növényzet között mászva is gyorsan mozog.

Mivel táplálkozik?

Főként levéltetveket fogyaszt, de virágport és más apró táplálékot is felvesz.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a növényekre rakja a petéket, utódait később nem gondozza.

Ember közelében

Hasznos ragadozó, mert sok levéltetvet fogyaszt kertekben, gyümölcsösökben és szántóföldeken.

Mi veszélyezteti?

Életét a növényvédő szerek, az élőhelyek átalakítása és a levéltetűtelepek eltűnése veszélyeztetheti. A hideg telek és a kedvezőtlen tavaszi időjárás szintén csökkentheti a túlélését.

Élőhelyek sérülése

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 0.5 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.

01 Egy érdekes részlet

Miért nem mindig látszik tizennégy petty?

A szárnyfedők fekete rajzolata ennél a fajnál meglepően változatos. A foltok részben összeolvadhatnak, elmosódhatnak, vagy eltérő alakúnak tűnhetnek, ezért a határozáskor nem elég megszámolni őket.

A sárga alapszín, a gyakran sakktáblaszerű szögletes foltok és a szárnyfedők középvonalában futó sötét varrat együtt ad biztosabb támpontot. A nőstények rendszerint sötétebb benyomást keltenek, mint a hímek.

02 Egy érdekes részlet

A lárva is fontos ragadozó

A katicabogarak hasznát gyakran a feltűnő kifejlett bogarakhoz kötjük, pedig a tizennégypettyes füsskata lárvái is aktívan pusztítják a levéltetveket. Fekete, világos mintázatú testük nem hasonlít a kerekded imágóra.

A lárvák több fejlődési szakaszon át növekednek, miközben újabb és újabb levéltetveket fogyasztanak. Ez a rövid, de intenzív táplálkozási időszak különösen fontos lehet olyan növényeken, ahol gyorsan felszaporodott a kártevő.

03 Egy érdekes részlet

Nemcsak a levéltetvek számítanak

A faj táplálkozása rugalmasabb annál, mint amit a katicabogarakról alkotott közismert kép sugall. A levéltetvek mellett virágport és más apró táplálékot is felvehet, ami segíthet átvészelni a zsákmányszegény időszakokat.

Ez a képesség különösen hasznos a virágzó növényeken és a változatos élőhelyeken. A bokros, virágos szegélyek ezért egyszerre kínálnak táplálékot, búvóhelyet és megfelelő vadászterületet a faj számára.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hogyan lehet felismerni a tizennégypettyes füsskatát?

Apró, nagyjából 3,5 - 5,2 milliméteres katicabogár. Sárga szárnyfedőin fekete, gyakran szögletes foltok láthatók, amelyek sakktáblaszerű mintát adnak. A két szárnyfedő között rendszerint sötét varrat fut. A foltok összeolvadhatnak, ezért a pontos határozáshoz a torpajzs rajzolatát, a testarányokat és a szárnyfedők mintázatát együtt érdemes figyelni.

Valóban mindig tizennégy petty van rajta?

A faj neve a jellegzetes foltozottságára utal, de a mintázat nem teljesen állandó. A fekete foltok alakja változhat, részben összeolvadhatnak, és emiatt egyes példányokon nehéz őket külön megszámolni. A biztos felismeréshez nem elég csak a pettyek számát nézni. A sárga alapszín, a szögletes foltok és a középső sötét varrat együtt ad megbízhatóbb támpontot.

Hasznos ez a katicabogár a kertben?

Igen, főként azért, mert a lárvák és a kifejlett bogarak is levéltetvekkel táplálkoznak. Egyetlen példány hatását nehéz külön mérni, de a faj a levéltetvek természetes ellenségeinek közösségéhez tartozik. Virágzó, vegyszermentes szegélyekkel és változatos növényzettel javíthatod az életfeltételeit. Erős rovarölőszeres kezelés viszont a katicabogarakat is elpusztíthatja.

Hol él a tizennégypettyes füsskata?

A faj a Palearktisz nagy részén őshonos, Európában széles körben elterjedt, Ázsiában pedig kelet felé messzire megtalálható. Kertekben, gyepeken, mezőkön, erdőszegélyeken, gyümölcsösökben és szántóföldi kultúrákban is előfordul. Magyarországon rendszeresen megfigyelhető. Észak-Amerika keleti részén betelepített állományai is kialakultak.

Mikor lehet vele találkozni Magyarországon?

Leggyakrabban tavasz végétől ősz elejéig látható, különösen április vége és október eleje között. Meleg, napos időben a növényzeten mászik vagy rövid repülésekkel egyik hajtásról a másikra jut. Levéltetűtelepek közelében több példány is összegyűlhet. Ősszel védett helyet kereshet a teleléshez, hideg időben pedig rendszerint nem aktív.

Mivel táplálkozik a lárvája?

A lárva főként levéltetvekre vadászik, ezért gyakran ott található, ahol a növényeken sűrű levéltetűtelep alakult ki. Teste sötét, világos mintázatú, és nem hasonlít a kerekded kifejlett bogárra. Több lárvastádiumon keresztül növekszik, miközben folyamatosan táplálkozik. A lárvakor után bábozódik, majd teljes átalakulással jelenik meg az imágó.

Mennyi ideig él a tizennégypettyes füsskata?

A rendelkezésre álló adatok szerint a teljes élettartam hőmérséklettől erősen függhet. Kísérletes körülmények között nagyjából 30 és 123 nap közötti értékeket közöltek, a hűvösebb tartás általában hosszabb életet tett lehetővé. Ez nem egyetlen, minden természetes állományra érvényes átlag. A vadon élő példányok élettartamát a táplálék, az időjárás és a ragadozók is befolyásolják.

Veszélyes az emberre vagy a háziállatokra?

Nem, a tizennégypettyes füsskata nem veszélyes az emberre és a háziállatokra. Nem csíp, nem mar, és a fő táplálékát apró növényevő rovarok adják. Ha a kezedre mászik, óvatosan helyezd vissza egy növényre. A kertben inkább hasznosnak számít, mert a levéltetvek gyérítésével hozzájárulhat a növények természetes védelméhez.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.