A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Barlanglakó éjszakai madár
A zsírfecske a trópusi Amerika egyik legkülönlegesebb madara. A nap nagy részét természetes barlangokban tölti, ahol sziklapárkányokon pihen vagy költ. Éjszaka kirepül a környező erdőkbe, és gyümölcsöt keres.
Gyümölcsből fedezi az energiát
A legtöbb éjszakai madárral ellentétben nem rovarokra vadászik. Pálmák, babérfélék és mirhafélék nagyobb terméseit nyeli le, majd a magokat később visszaöklendezi. Ezzel az erdőkben a növények terjedését is segíti.
Tájékozódás kattogó hangokkal
A sötét barlangokban rövid, magas hangú kattintásokat ad ki. A visszaverődő hangokból érzékeli a falak és a járatok helyzetét, így akkor is biztonságosan repülhet, amikor alig van fény.
Lassan fejlődő fiókák
A zsírfecske fiókái madárhoz képest sokáig maradnak a fészekben. A szülők gyümölccsel etetik őket, és a fiatalok csak körülbelül három-négy hónapos fejlődés után hagyják el a barlangi párkányt.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Közép-Amerika déli része és Dél-Amerika északi, nyugati térségei.
A zsírfecske Közép-Amerika déli részétől az Andok északi térségein át Dél-Amerika északi részéig, valamint Trinidad szigetén él. A rendszeres természetes előfordulást a források Bolíviából, Brazíliából, Kolumbiából, Costa Ricából, Ecuadorból, Guyanából, Panamából, Peruból, Trinidad és Tobagóból, valamint Venezuelából jelzik.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszakai; nappal barlangokban vagy sziklapárkányokon pihen.
Hogyan él?
Telepekben élő, költéskor párokban gondozza a fiókákat.
Hogyan mozog?
Lassan és fordulékonyan repül, a barlangban visszhang alapján tájékozódik.
Mivel táplálkozik?
Főként pálmák, babérfélék és mirhafélék termését fogyasztja.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik, melegíti és gyümölccsel eteti a fiókákat.
Ember közelében
Barlangi telepei látványosak, de a zaj és a zavarás megbonthatja a költést.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. Az ember magassága 170 cm.
Mi veszélyezteti?
Az erdők irtása csökkenti a táplálékot és a barlangok körüli élőhelyet. Egyes helyeken a telepek zavarása és a madarak befogása is gondot okozhat.
Mikor találkozhatsz vele?
Közép-Amerika déli része, az Andok északi és nyugati térségei, valamint Trinidad és Tobago
Január · Jelen van
Éjszaka keressük a barlangok körül; nappal a sziklapárkányokon pihenő telepek rejtve maradnak.
Február · Jelen van
A nagy, barnás-fehér foltos madár rövid, kattogó hangokkal tájékozódhat a barlang sötétjében.
Március · Jelen van
Alkonyat után gyümölcsfák közelében figyelhető meg, ahonnan a barlangi pihenőhelyre repül vissza.
Április · Jelen van
Egyes területeken az esős évszak elején kezdődhet a költés, de a költési időszak régiónként eltér.
Május · Jelen van
A költőtelepeken nappal is láthatók lehetnek a párkányokon ülő, kotló vagy fiókákat etető madarak.
Június · Jelen van
A barlang bejáratánál alkonyatkor nagy csapatok indulhatnak éjszakai gyümölcskeresésre.
Július · Jelen van
Repülés közben a hosszú szárny, a nagy fej és a kampós, erős csőr különösen feltűnő.
Augusztus · Jelen van
A faj főként gyümölcsöt fogyaszt, ezért a barlangoktól távolabb is megjelenhet erdős táplálkozóhelyeken.
Szeptember · Jelen van
Sötétben a rövid kattogások segíthetnek felismerni a barlangból ki- és berepülő telepet.
Október · Jelen van
A vörösesbarna tollazaton látható világos foltok és a barlangi életmód együtt szinte egyedivé teszik.
November · Jelen van
A faj többnyire egész évben jelen van, de egyes helyeken a gyümölcsterméshez igazodva mozoghat.
December · Jelen van
Nappali megfigyeléshez a természetes barlangok sziklapárkányait érdemes figyelni, nem a nyílt erdőt.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Zsírfecske
A zsírfecske hímje és tojója hasonló külsejű. Mindkét ivar nagyobb, zömökebb hatású, vörösesbarna, világos foltos tollazatú, erős kampós csőrű, és gyakran barlangokban pihen.
Örvös estifecske
Lurocalis semitorquatus
Az örvös estifecske karcsúbb, hosszú, hegyes szárnyú estifecske. Repülés közben keskenyebb teste, rövidebb farka és rovarokra vadászó, gyorsabb légi mozgása feltűnő; barlangi telepeken nem él.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojó általában 2-4 tojást rak, többnyire 3-5 napos különbséggel. A kotlásban mindkét szülő részt vesz, és a fészek barlangi párkányon van.
Fészekben fejlődés
A fiókák fejlődése lassú. Mindkét szülő eteti őket, főként visszaöklendezett gyümölccsel.
Fészekelhagyás
A fióka több hónapot tölt a barlangi fészekben, majd elhagyja azt. A források ezt az időt a fészek elhagyására adják meg, nem külön a fészek széléről történő első kilépésre.
Első repülés
A rendelkezésre álló fajleírások nem adják meg külön az első önálló repülés pontos idejét. Ezért a fészek elhagyását nem célszerű automatikusan az első repüléssel azonosítani.
Miért lett zsírfecske?
A név a fiatal madarak szokatlanul nagy zsírtartalékára utal. A fiókák a hosszú fészekben töltött idő alatt sok energiát halmoznak fel, mert a barlang elhagyásáig folyamatosan növekedniük kell.
Régebben egyes helyeken az emberek befogták a kövér fiókákat, és a testük zsírját olajként használták. Ez a gyakorlat ma természetvédelmi problémát jelenthet, ezért a jelentősebb telepeket több országban védelem alatt tartják.
A madár, amely a barlangban hall a szemével
A zsírfecske nem teljes sötétségben vadászik, de a barlangba való ki- és berepüléshez hangjeleket használ. A rövid kattogások visszhangjából érzékeli, milyen messze vannak a falak és a többi akadály.
Ez a képesség nem teljesen azonos a denevérek kifinomult szonárjával, mégis ritkaság a madarak között. A hangjelek sötétben különösen fontosak, mert a barlangok belsejében a látás kevésbé megbízható támpontot ad.
Erdőőr a gyümölcsök nyomában
A zsírfecske gyakran nagyobb gyümölcsöket is egészben lenyel. A húsos részt megemészti, a magokat viszont később visszaöklendezi a pihenőhelyén vagy a barlang közelében.
Így a madár a gyümölcsfák magvait az anyanövénytől távolabb is eljuttatja. Mivel éjszaka nagy területet járhat be, a barlangi telepek környezetük növényzetének megújulásában is szerepet kapnak.
Kérdések és válaszok
Valóban fecske a zsírfecske?
Nem. A neve a testalkatára és a zsíros fiókákra utal, rendszertanilag azonban nem a fecskefélék közé tartozik. A zsírfecske önálló család, a szuszókfélék egyetlen ma élő faja. Külsőre kissé emlékeztethet egy nagyobb lappantyúra, de életmódja különleges: éjszaka gyümölcsöt keres, nappal pedig többnyire barlangban pihen.
Mit eszik a zsírfecske?
A zsírfecske főként trópusi fák termését fogyasztja. Különösen fontosak számára a pálmák, a babérfélék és a mirhafélék gyümölcsei. A terméseket gyakran egészben nyeli le, a húsos részt megemészti, a magokat pedig később visszaöklendezi. Emiatt a faj a környező erdőkben magterjesztőként is számít.
Miért él barlangokban?
A barlang a zsírfecske nappali pihenő- és költőhelye. A sötét, nehezen megközelíthető párkányok viszonylag védett helyet adnak a telepeknek, a fészkek pedig gyakran magasan a talaj fölött készülnek. A madarak éjszaka elhagyják a barlangot, és a környező erdőkben táplálkoznak. Nem minden egyed tartózkodik minden nap kizárólag a barlangban.
Hogyan tájékozódik teljes sötétségben?
A zsírfecske rövid, éles kattogó hangokat ad ki, majd érzékeli a visszaverődő hangokat. Ez az echolokáció egyszerűbb, mint a denevéreké, de segít a barlangi járatok és falak felismerésében. A madár látása sem haszontalan, viszont a sötétben a hangok különösen fontosak. A képesség főként a barlangba való ki- és berepülésnél jelentős.
Mennyi ideig maradnak a fiókák a fészekben?
A fiókák fejlődése lassú, általában 90-125 nap telik el a kikeléstől a fészek elhagyásáig. Ez jóval hosszabb idő, mint sok hasonló méretű madárnál. A szülők a begyükben hozott gyümölccsel etetik a fiatalokat, és legalább egyikük gyakran a fészek közelében marad. A fészek elhagyása után a fiatalok még fokozatosan válnak önállóvá.
Hány tojást rak a zsírfecske?
Egy költésben általában 2-4 tojás található, a tojások lerakása több nap különbséggel is történhet. A kotlás rendszerint 30-35 napig tart. A hím és a tojó egyaránt részt vesz a kotlásban, a fiókák melegítésében és etetésében. Venezuelában a költés sok helyen az esős évszakhoz, gyakran áprilishoz és májushoz kapcsolódik, de más területeken eltérő időzítés is előfordul.
Veszélyes lehet az emberre?
A zsírfecske nem tekinthető emberre veszélyes madárnak. Általában kerüli a közvetlen találkozást, és éjszaka a barlangon kívül, a fák koronaszintje fölött keres táplálékot. A veszély inkább fordított: a látogatók zaja, fénye és mozgása zavarhatja a költőtelepeket. Barlangban járva ezért ne világíts közvetlenül a madarakra, ne érintsd meg a fészkeket, és tarts távolságot.
Hol él a zsírfecske?
A faj Közép-Amerika déli részén és Dél-Amerika északi, nyugati térségeiben fordul elő, többek között Kolumbiában, Venezuelában, Trinidad és Tobagón, Ecuadorban, Peruban, Bolíviában, Brazíliában, Costa Ricában, Panamában és Guyanában. Trópusi erdőkhöz és barlangokhoz kötődik, a tengerszint közelétől hegyvidéki élőhelyekig. Magyarországon nem őshonos, szabadon élő rendszeres előfordulása nincs.
Ez is érdekelhet
Fotó: (c) Zac Peterson, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0