A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró, de feltűnő bogár
A tizenhárompettyes katica mindössze néhány milliméteres, teste mégis könnyen felismerhető a világos szárnyfedők és a fekete mintázat miatt. A szárnyfedők színe a sárgásnarancstól a vörösig változhat.
A névben szereplő tizenhárom folt nem minden példányon látható ugyanúgy. Egyes foltok összeolvadhatnak, elhalványulhatnak, sőt néhány egyed szinte folt nélkülinek tűnhet.
Változatos mintázat
A torpajzs fekete, világos szegéllyel és világos vállfoltokkal. Ez a rajzolat fontos bélyeg, mert a szárnyfedők foltjainak száma önmagában nem mindig elég a biztos felismeréshez.
A faj teste nyúlánkabb, mint a gyakori hétpettyes katicáé. A szárnyfedőkön rendszerint egy, a pajzs mögött elhelyezkedő folt és oldalanként több további fekete folt látható.
Levéltetvek nyomában
A tizenhárompettyes katica ragadozó életmódú faj. Lárvája és kifejlett bogara is levéltetveket keres a növényeken, ezért mezőgazdasági és kerti környezetben is hasznos segítő lehet.
Ahol sok a levéltetű, ott több egyed is megjelenhet ugyanazon a növényen. Táplálékhiány esetén azonban továbbáll, és repülve új, zsákmányban gazdag növényfoltokat keres.
Gyors fejlődés
A nőstény a petéket rendszerint a levéltetvek közelében helyezi el. A lárvák kikelésük után rögtön táplálkozni kezdenek, majd több vedlésen át növekednek.
A lárva- és bábállapot együtt laboratóriumi körülmények között nagyjából két-három hétig tarthat. A fejlődési időt a hőmérséklet, a táplálék mennyisége és a zsákmány minősége is befolyásolja.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Észak-Afrika, Ázsia, valamint több behurcolt terület
A faj az óvilági térségekben, Európában, Észak-Afrikában és Ázsia nagy részén őshonos. Észak-Amerikában, Dél-Amerika egyes részein, Dél-Afrikában és Ausztráliában behurcolt vagy újonnan megtelepedett állományai is ismertek; a felsorolt országok a rendelkezésre álló faj- és előfordulási forrásokkal igazolható területeket mutatják, nem teljes térképes határt.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, főként napos, meleg időben mozog a növényzeten.
Hogyan él?
Nem alkot tartós csoportokat, de a levéltetves növényeken több egyed is összegyűlhet.
Hogyan mozog?
Jól repül, és a növények között mászva is gyorsan közlekedik.
Mivel táplálkozik?
Kifejlett bogárként és lárvaként főként levéltetveket, kisebb rovarokat és petéket fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a levéltetves növények közelébe rakja petéit, utódait nem gondozza.
Ember közelében
Ártalmatlan az emberre, a kertekben pedig a levéltetvek fogyasztásával hasznos lehet.
Mi veszélyezteti?
Életét a növényvédő szerek és a levéltetvekben szegény élőhelyek veszélyeztethetik. Az intenzív mezőgazdaság csökkentheti a táplálékforrásait.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 3-5,5 mm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Miért nem mindig tizenhárompettyes?
A faj neve történeti eredetű, mert a jellegzetes alakok között valóban előfordulnak tizenhárom fekete foltot viselő példányok. A természetben azonban a szárnyfedők rajzolata rendkívül változatos, ezért a foltok megszámlálása nem elegendő.
A foltok részben összeolvadhatnak, elmosódhatnak vagy teljesen hiányozhatnak. A biztosabb felismeréshez a test alakját, a torpajzs világos szegélyét és a foltok elhelyezkedését együtt érdemes figyelni.
A biológiai védekezés apró segítője
A tizenhárompettyes katica levéltetveket fogyaszt, ezért olyan növényeken jelenhet meg, ahol gyorsan felszaporodtak ezek a nedvszívó rovarok. A lárvák különösen mozgékonyak, és rövid idő alatt sok zsákmányt kereshetnek fel.
Ez nem jelenti azt, hogy egyetlen katica önmagában megoldja a kártevőhelyzetet. A faj azonban része annak a természetes ragadozóközösségnek, amely a levéltetvek számát tartósan alacsonyabban tarthatja.
Távoli területeken is megtelepedett
A faj eredetileg az óvilági térségekben honos, de több más kontinensen is megjelent, részben emberi közvetítéssel. Ausztráliában például behurcolt fajként vált ismertté, és több államban is megfigyelték.
Az új területeken a fennmaradását segítheti, hogy sokféle levéltetűt elfogyaszt, és nyílt élőhelyeken is megél. A terjedése ugyanakkor nem mindenhol egyformán gyors, mert a telelési lehetőségek és a zsákmány mennyisége helyenként eltér.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Honnan kapta a nevét a tizenhárompettyes katica?
A magyar neve arra utal, hogy jellegzetes példányain a szárnyfedőkön akár tizenhárom fekete folt is kialakulhat. A foltok száma és alakja azonban változékony, ezért nem minden egyed mutat pontosan ilyen mintázatot. Előfordulhatnak összeolvadt, elhalványult vagy hiányzó foltok is, így a faj felismeréséhez a torpajzs rajzolatát és a test alakját is érdemes figyelni.
Mekkora a tizenhárompettyes katica?
Kifejlett állapotban általában 3-5,5 milliméter hosszú, tehát kisebb termetű katicabogár. Teste nyúlánk és kissé domború, ezért karcsúbbnak tűnhet a gyakori hétpettyes katicánál. A méret önmagában nem biztos határozóbélyeg, mert a katicafélék között több hasonló nagyságú faj is él, és az ivarok között is lehet kisebb különbség.
Mivel táplálkozik?
A tizenhárompettyes katica ragadozó. Legfontosabb zsákmányai a levéltetvek, de kisebb rovarokat, lárvákat és rovarpetéket is elfogyaszthat. A lárvák ugyanúgy vadásznak, mint a kifejlett bogarak, ezért a faj teljes aktív időszakában hozzájárulhat a levéltetvek gyérítéséhez. A zsákmány mennyisége erősen befolyásolja, hogy egy területen mennyi ideig marad.
Hasznos a kertben?
Igen, a faj a levéltetvek fogyasztásával hasznos lehet a kertben és a mezőgazdasági területeken. Nem minden kártevőhelyzetet old meg önmagában, de a lárvák és a kifejlett bogarak együtt jelentős számú levéltetvet fogyaszthatnak. Ha meg akarod őrizni őket, érdemes kerülni a széles hatású rovarölő szereket, és olyan növényeket is meghagyni, amelyek táplálékot és búvóhelyet kínálnak.
Veszélyes az emberre?
Nem, a tizenhárompettyes katica nem veszélyes az emberre. Nem csíp, nem mar, és a szájszerve sem alkalmas emberi bőr megsértésére. Ha kézre mászik, egyszerűen hagyd továbbhaladni, vagy óvatosan helyezd növényre. A faj a levéltetveket fogyasztja, ezért az emberrel való találkozása inkább kellemes természetvédelmi megfigyelés, mint egészségügyi kockázat.
Hol él?
Nyílt, napos élőhelyeken találkozhatsz vele, például réteken, mezőgazdasági területeken, kertekben és gyomos növényfoltokon. Olyan helyeket keres, ahol sok a levéltetű, mert ezek biztosítják a lárvák és a kifejlett bogarak táplálékát. Európában és Ázsiában őshonos, de több más térségben is megjelent, köztük Észak-Amerikában és Ausztráliában.
Mindig pontosan tizenhárom folt látható rajta?
Nem. A tizenhárompettyes katica mintázata erősen változékony, ezért egyes példányokon kevesebb folt látszik, másokon pedig több folt összeolvad. A szárnyfedők alapszíne is változhat a sárgásnarancstól a vörösig. A biztos azonosításhoz a foltok mellett a fekete, világos szegélyű torpajzsot, a nyúlánk testet és a foltok jellegzetes elhelyezkedését is figyelni kell.
Hogyan fejlődik?
A nőstény a petéket rendszerint levéltetves növények közelébe rakja. A peték laboratóriumi körülmények között körülbelül 3-4 nap alatt kelnek ki, majd a lárvák több vedlésen át növekednek. Ezután bábozódnak, végül kifejlett bogár bújik elő. A teljes fejlődés kedvező körülmények között nagyjából három hét alatt lezajolhat, de a hőmérséklet és a táplálék sokat számít.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Hectonichus · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0