Harlekinkatica (Harmonia axyridis) vs. Tizenhárompettyes katica – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Harlekinkatica (Harmonia axyridis) és Tizenhárompettyes katica
Harlekinkatica (Harmonia axyridis)
Harmonia axyridis
A harlekinkatica Kelet-Ázsiából származó, változatos színezetű katicabogár, amelyet levéltetvek elleni biológiai védekezésre több kontinensre betelepítettek. Magyarországon 2008-ban írták le először, azóta országszerte elterjedt, és az őshonos katicafajokkal is versenghet.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Tizenhárompettyes katica
Hippodamia variegata
A tizenhárompettyes katica apró, nyúlánk testű katicabogár, amelynek szárnyfedőin a fekete foltok száma és mintázata erősen változó. Lárvája és kifejlett egyede főként levéltetvekkel táplálkozik.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Harlekinkatica (Harmonia axyridis) | Tizenhárompettyes katica |
|---|---|---|
| Tudományos név | Harmonia axyridis | Hippodamia variegata |
| Testhossz | 5–8 mm | 3-5,5 mm |
| Farok / egyéb méret | – | – |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Többnyire 1–3 hónap; kivételesen akár 3 év | Laborban: 30-70 nap |
| Elterjedés | Kelet-Ázsia őshonos területein, világszerte behurcolva | Európa, Észak-Afrika, Ázsia, valamint több behurcolt terület |
| Élőhely | Erdők, parkok, kertek, mezőgazdasági területek és épületek | Rétek, mezőgazdasági területek, kertek és más nyílt, növényes élőhelyek |
| Táplálkozás | Levéltetvek, levélbolhák, pajzstetvek, hernyók, pollen és sérült gyümölcs | Főként levéltetvek, kisebb rovarok és rovarpeték |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív; ősszel telelőhelyet keres | Nappal, meleg és napos időben aktív |
| Társas élet | Csoportosan telel, különösen épületek védett réseiben | Magányosan él, táplálékban gazdag növényeken csoportosulhat |
| Szaporodási idő | Tavasztól őszig aktív; ősszel telelő aggregációkat alkot | Tavasztól őszig aktív; a kifejlett bogarak telelhetnek át |
| Utódfejlődés ideje | tojásrakó rovar | A peték 3-4 nap alatt kelnek ki laboratóriumi körülmények között |
| Utódok száma | Élete során körülbelül 1642–3819 tojás | A lárvák több fejlődési szakaszon át vedlenek, majd bábozódnak |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás; a nőstény a tojásokat növényekre rakja | A nőstény a táplálék közelébe rakja petéit, utódait nem gondozza |
| Pihenőhely | Fakéreg alatti rések, sziklahasadékok, épületek és egyéb védett helyek | Növényzet között, avarban és más védett helyeken húzódhat meg |
| Érzékelés | Összetett szemekkel, csápokkal és mechanikai érzékelőkkel tájékozódik | Jól érzékeli a szagokat és a növényeken jelen lévő zsákmányt |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Járással és repüléssel terjed; ősszel nagyobb távolságokra is vándorolhat | Mászik és repül; rövid távolságokra gyorsan átrepülhet |
| Ökológiai szerep | Levéltetvek ragadozója, ugyanakkor őshonos katicákat zsákmányolhat és kiszoríthat | Ragadozóként természetes módon gyéríti a levéltetveket |
| Magyarországi jelenlét | 2008 óta igazolt, ma országszerte elterjedt és gyakori | Magyarországon is előforduló katicabogár |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.