A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Külseje
A domború futrinka 22-30 milliméter hosszú, zömök testű bogár. Alapszíne többnyire fekete, de a fedőszárnyakon finom kékes vagy acélos csillogás is megjelenhet.
A fedőszárnyak erősen domborúak és finoman szemcsézettek, a hosszanti bordák kevéssé feltűnők. Ez a simább felszín segít elkülöníteni több, erősebben bordázott futrinkától.
Élőhelye
Elsősorban hűvös, nedves erdőkben, hegyvidéki erdőszegélyeken és mohos, avaros talajon él. Magyarországon a Bükkből, a Mátrából, a Zemplénből és más erdős hegyvidéki tájakról vannak adatai.
A talaj nedvessége és az állandó avartakaró fontos számára. Gyakran korhadó fa, kéreg vagy vastag avar alatt húzódik meg.
Táplálkozása
Ragadozó bogár, amely főként éjszaka indul zsákmány után. A talaj felszínén mozgó férgeket, csigákat, rovarlárvákat és más kisebb gerincteleneket kap el.
A futrinkákhoz hasonlóan dögöt is fogyaszthat, ha könnyen hozzáférhető táplálékot talál. Ezzel a talajlakó állatok közösségének működésében is szerepet játszik.
Védelme
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 5000 forint. Élőhelyének megőrzéséhez az idős erdők, a holt faanyag és a zavartalan talajfelszín fenntartása szükséges.
Az erdőgazdálkodás, a kiszáradás és az élőhelyek feldarabolása csökkentheti a számára megfelelő területek nagyságát. Találkozáskor ne gyűjtsd be és ne zavard.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Közép- és Észak-Európától Szibériáig
A domború futrinka Közép- és Észak-Európában, valamint Kelet-Európán át Szibériáig fordul elő. Elterjedése és élőhelyi gyakorisága országonként erősen eltér; a felsorolás a rendszeres természetes előfordulás főbb országaira és területeire támaszkodik, nem pontos térképes poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként éjjel és borús időben mozog. Hűvös, nedves erdők talaján aktív.
Hogyan él?
Magányosan élő futrinka. A találkozó egyedek főként a szaporodási időszakban keresik egymást.
Hogyan mozog?
Összeforrt szárnyfedői miatt nem repül. A talajon gyorsan futva terjed.
Mivel táplálkozik?
Ragadozó: kisebb gerincteleneket, köztük férgeket, csigákat és rovarokat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a talajba helyezi petéit, a kifejlődő utódokról ezután nem gondoskodik.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre. Megfigyeléskor ne fogd meg, mert védett faj.
Mi veszélyezteti?
Élőhelyét az idős, nedves erdők átalakítása, a tarvágás és a talaj bolygatása veszélyeztetheti. A szárazodás és az erdők feldarabolása elszigetelheti az állományokat.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Kétéves életciklus a hidegebb tájakon
A domború futrinka fejlődése több európai térségben kétéves lehet. A nyári szaporodás után a lárvák nem fejezik be rögtön fejlődésüket, hanem a talajban telelnek át.
A következő időszakban folytatják a növekedést, majd bábozódás után jelennek meg az új bogarak. A hidegebb éghajlat így lassítja a fejlődést, és az egyes évjáratok részben átfedhetik egymást.
Miért nem repül?
A faj fedőszárnyai összeforrtak, ezért a repülésre szolgáló hártyás szárnyak nem használhatók. A bogár mozgását teljes egészében erős lábai és gyors futása biztosítja.
Ez a tulajdonság korlátozza a nagyobb távolságú terjedést. Egy kivágott vagy kiszáradt erdőfolt ezért nehezebben népesülhet be újra, különösen akkor, ha a környező élőhelyek között utak vagy intenzíven művelt területek húzódnak.
Az avar rejtett ragadozója
Nappal többnyire rejtőzködik, mert a vastag avar és a korhadó fa alatt kedvezőbb a páratartalom, mint a kitett talajfelszínen. Éjszaka azonban előbújik, és hosszú útvonalakat járhat be zsákmány után.
A nedves avar nem pusztán búvóhelyet jelent számára: itt találja meg a férgeket, csigákat és rovarlárvákat is. Az erdő talajának állapota ezért egyszerre hat a táplálékára, a szaporodására és a túlélésére.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a domború futrinka?
A domború futrinka kifejlett példányai általában 22-30 milliméter hosszúak. Testük zömök és erősen domború, ezért tömzsibbnek hatnak, mint több hasonló méretű futrinka. Színük többnyire fényes fekete, de a fedőszárnyakon kékes vagy acélos csillogás is megjelenhet. A méret önmagában nem elég a biztos azonosításhoz, a fedőszárny finom felszínét is figyelni kell.
Hol él Magyarországon?
Magyarországon főként hűvös, erdős hegyvidékekről ismert. Előfordulási adatai vannak többek között a Bükkből, a Mátrából, a Zemplénből és a Bakonyból. Nedvesebb, árnyékos erdőkben, avarral borított talajon, korhadó fa vagy kéreg közelében érdemes keresni. Nem a nyílt, száraz gyepek jellegzetes futrinkája, hanem inkább az erdei élőhelyekhez kötődik.
Mikor aktív a domború futrinka?
A domború futrinka a melegebb hónapokban figyelhető meg, de a pontos aktivitási idő az éghajlattól és a helyi időjárástól függ. Többnyire éjjel vagy borús, nedves időben mozog, nappal pedig avar, kéreg vagy korhadó fa alatt rejtőzik. Tavasszal az áttelelt példányok jelennek meg, nyáron a szaporodó egyedek és az új nemzedék fejlődési alakjai is előfordulhatnak.
Mivel táplálkozik?
Ragadozó futóbogár, amely a talaj felszínén mozgó kisebb gerincteleneket kapja el. Férgeket, csigákat, rovarokat és azok lárváit is fogyaszthatja. A zsákmányt erős rágóival darabolja fel, és gyakran éjszaka indul vadászni. Ha könnyen hozzáférhető, elhullott állati maradványt is elfogyaszthat. Táplálkozása révén a talaj gerinctelen közösségeinek természetes szabályozásában vesz részt.
Repül a domború futrinka?
Nem. A domború futrinka fedőszárnyai összeforrtak, ezért a repüléshez szükséges hártyás szárnyakat nem tudja használni. A talajon gyors futással közlekedik, és új élőhelyeket is csak lassan tud elérni. Ezért az utak, beépítések, nagyobb tarvágások és a kiszáradt területek különösen kedvezőtlenek lehetnek számára, mert megszakítják az erdőfoltok közötti kapcsolatot.
Veszélyes az emberre?
A domború futrinka nem veszélyes az emberre, nem mérgező és nem támadja meg az embereket. Ha megfogod, védekezésként rágóival csíphet, de ez ritka és könnyen elkerülhető, ha nem nyúlsz hozzá. Magyarországon védett faj, ezért ne gyűjtsd be, ne vidd haza, és ne zavard a búvóhelyén. Fényképezd le inkább ott, ahol megtaláltad, majd hagyd továbbmenni.
Milyen fajokkal lehet összetéveszteni?
Leginkább más fekete vagy kékesfekete Carabus-fajokkal téveszthető össze, például a láncos futrinkával vagy a keleti kékfutrinkával. A domború futrinka fedőszárnya finoman szemcsézett, kevésbé feltűnően bordázott, teste pedig zömök és erősen domború. A biztos azonosításhoz a fej, az előhát, a fedőszárny felszíne és a lelőhely együtt fontos, ezért kétes esetben szakértői meghatározás szükséges.
Miért fontos az avar és a holt fa számára?
Az avar és a holt fa egyszerre biztosít búvóhelyet, nedvesebb mikroklímát és táplálékot a domború futrinkának. A kéreg alatt vagy a korhadó fa mellett nappal elrejtőzhet, éjszaka pedig a talajon vadászhat. A túlzott takarítás, a holt fa eltávolítása és a talaj erős bolygatása ezért csökkentheti a számára alkalmas élőhelyek értékét. A természetközeli erdőkezelés segíti a fennmaradását.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Dodoni · Wikimedia Commons · CC BY 3.0