Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Busafutó

Broscus cephalotes

A busafutó nagy fejű, fekete futóbogár, amely laza homoktalajban ásott járatában rejtőzik. Éjszaka indul vadászni, és főként más ízeltlábúakkal táplálkozik.

Busafutó (Broscus cephalotes)
Busafutó · Broscus cephalotes

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névBroscus cephalotes
Testhossz17-22 mm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésEurópa nagy része, a Kaukázus és Nyugat-Szibéria; Észak-Amerikában betelepített.
ÉlőhelyNyílt, homokos, gyér növényzetű területek és homokbányák.
TáplálkozásRagadozó; főként más ízeltlábúakat és rovarlárvákat fogyaszt.
Aktív időszakÉjszakai; kifejlett példányai márciustól szeptemberig aktívak.
Társas életMagányosan élő, talajlakó faj.
Szaporodási időA kifejlett bogarak tavasztól kora őszig láthatók.
Utódfejlődés idejeŐsszel szaporodik; a lárva a talajban telel át
Utódok számaÉvente egy nemzedéke van.
UtódgondozásA nőstény talajkamrába rakja tojásait, utódait nem gondozza.
PihenőhelySaját ásású, körülbelül 15 cm mély járat.
ÉrzékelésNagy rágói és hosszú csápjai segítik a tájékozódást és a zsákmányszerzést.
Hangadás–
MozgásA talajon fut és homokban ás; repülése valószínűleg ritka.
Ökológiai szerepA nyílt homoki talaj ragadozó közösségének tagja.
Magyarországi jelenlétMagyarországon több homoki és nyílt élőhelyről ismert.

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Éjszakai vadász

Sötétedés után indul zsákmányt keresni. Más ízeltlábúakat, köztük rovarokat és lárvákat fog, ezért fontos ragadozója a talajfelszín apró állatközösségének.

Őszi szaporodás

A faj ősszel szaporodik, a lárvák pedig a talajban telelnek át. A következő időszakban bábozódnak, majd új nemzedékük kifejlett bogárként jelenik meg.

Élőhely

Nyílt, homokos, gyér növényzetű területek és homokbányák.

Táplálkozás

Ragadozó; főként más ízeltlábúakat és rovarlárvákat fogyaszt.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa nagy része, a Kaukázus és Nyugat-Szibéria; Észak-Amerikában betelepített.

A busafutó Európa nagy részén elterjedt, de a szélsőségesen északi és déli területeken ritka vagy hiányzik. Kelet felé a Kaukázusig, Nyugat-Szibériáig és Törökországig ismert; Észak-Amerikában, Kanada keleti részén betelepítették.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Éjszakai; márciustól szeptemberig mozog, nappal saját járatában rejtőzik.

Hogyan él?

Magányosan élő futóbogár; a szaporodási időszakban találkozik párjával.

Hogyan mozog?

A talajon fut, laza homokban járatot ás. Jól fejlett szárnya ellenére ritkán repül.

Mivel táplálkozik?

Főként más ízeltlábúakat, különösen rovarokat és lárvákat zsákmányol.

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény a talajban kialakított kamrákba rakja tojásait; utódait nem gondozza.

Ember közelében

Az emberre veszélytelen, és többnyire észrevétlen marad éjszakai, talajlakó életmódja miatt.

Mi veszélyezteti?

A homoki élőhelyek beépítése, bolygatása és kiszáradása csökkentheti az állományait. A nyílt, laza talajú foltok eltűnése különösen kedvezőtlen.

Élőhelyek sérülése

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 2 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.

01 Egy érdekes részlet

Járat a laza homokban

A busafutó nem egyszerűen elbújik a homokban, hanem saját lakóüreget készít magának. A járat ferdén lefelé vezet, és nappal biztonságos menedéket ad a kiszáradás, a hőingás és a ragadozók ellen.

A bejárat közelében várakozva a bogár gyorsan reagál a talajon mozgó zsákmányra. Ez a leső vadászat különösen előnyös olyan kopár felszíneken, ahol kevés növény akadályozza a mozgását.

02 Egy érdekes részlet

Miért fontos a nyílt talaj?

A busafutó nem a sűrű növényzethez kötődik, hanem a laza, ásásra alkalmas talajhoz. Homokbányákban, homokpusztákon, mezsgyéken és más gyér növényzetű foltokban is megtelepedhet.

Ha ezek a felszínek teljesen benövényesednek, beépülnek vagy kiszáradnak, a járatok kialakítása nehezebbé válik. Ezért a faj jelenléte gyakran a nyílt homoki élőhelyek állapotáról is árulkodik.

03 Egy érdekes részlet

Szárnyai vannak, mégsem repülő bajnok

A busafutó szárnyai jól fejlettek, a szárnyfedők azonban nem nyílnak könnyen. Emiatt a faj valószínűleg ritkán repül, és inkább futással, illetve ásással közlekedik.

Ez a testfelépítés jól illik a talajlakó életmódhoz. A széles fej, az erős rágók és a robusztus lábak együtt a homok mozgatását és a zsákmány megragadását is segítik.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Honnan kapta a busafutó a nevét?

A magyar név a faj feltűnően nagy, széles fejére utal. A busafutó feje a testéhez képest erőteljes, rágói nagyok, testalkata pedig zömök. Ez jó bélyeg a felismeréshez, mert a legtöbb hasonló futóbogár karcsúbb fejű. Tudományos neve Broscus cephalotes, amely szintén a fej formájára utal.

Mekkora a busafutó?

A kifejlett busafutó testhossza általában 17-22 milliméter. Fekete, zömök bogár, amelynek előtora széles, feje pedig feltűnően nagy. A szárnyfedőkön finom pontsorok láthatók, de közelről sem csillog élénk fémes színekkel. Mérete és robusztus alakja miatt könnyebb elkülöníteni a kisebb, karcsú futóbogaraktól.

Hol él a busafutó?

A faj nyílt, laza és többnyire homokos talajú élőhelyeken fordul elő. Megtalálható homokbányákban, homokos mezőkön, homokpusztákon és egyes vízparti homokfelszíneken is. Európa nagy részén ismert, kelet felé a Kaukázusig és Nyugat-Szibériáig jut el. Magyarországon több homoki és nyílt területről előkerült.

Mikor lehet találkozni vele?

A kifejlett busafutók márciustól szeptemberig kerülhetnek szem elé, de nappal többnyire rejtve maradnak. Éjszaka hagyják el saját járatukat, és ekkor indulnak zsákmányt keresni. Meleg, nyugodt estéken nagyobb eséllyel figyelheted meg őket a laza talajfelszínen. Napközben inkább a járat bejáratánál vagy a homok alatt keresd.

Mit eszik a busafutó?

A busafutó ragadozó futóbogár. Éjszaka más ízeltlábúakra, főként rovarokra és azok lárváira vadászik a talajfelszínen vagy a saját járatának közelében. Nagy rágói alkalmasak a zsákmány megragadására és feldarabolására. Táplálkozásával a homoki élőhelyek apró állatközösségének természetes szabályozásában vesz részt.

Repül a busafutó?

A busafutónak jól fejlett szárnyai vannak, de a szárnyfedők nem nyílnak könnyen. Emiatt a faj valószínűleg ritkán repül, és főként a talajon futva, illetve ásással közlekedik. Testfelépítése is ezt az életmódot támogatja: erős lábai, nagy feje és rágói vannak. Megfigyeléskor ezért inkább a homokfelszínen keresd, ne a levegőben.

Hogyan szaporodik a busafutó?

A busafutó őszi szaporodású faj, amelynek lárvái a talajban telelnek át. A nőstény a saját járatrendszeréhez kapcsolódó talajkamrákba rakja tojásait. A lárvák a föld alatt fejlődnek, majd később bábozódnak. A fejlődés során nincs utódgondozás: a fiatal állatok önállóan élnek a talajban.

Veszélyes az emberre a busafutó?

A busafutó az emberre nem veszélyes, mérget nem termel, és nem támad emberre. Éjszakai, talajlakó életmódja miatt általában észrevétlen marad. Ha megfogják vagy erősen zavarják, nagy rágóival védekezhet, ezért felesleges kézbe venni. A legjobb, ha a járatánál vagy a homokfelszínen békén hagyod, és csak megfigyeled.

Ez is érdekelhet

Fotó: Sanja565658 · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.