Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Huszonkétpettyes katica

Psyllobora vigintiduopunctata

A huszonkétpettyes katica apró, sárga katicabogár, amely főként lisztharmatgombák telepeivel táplálkozik. Európa, Észak-Afrika és Ázsia mérsékelt övi területein fordul elő, Magyarországon is igazolták.

Sárga katica (Psyllobora vigintiduopunctata) jellemzői, táplálkozása, szaporodása
Huszonkétpettyes katica · Psyllobora vigintiduopunctata

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névPsyllobora vigintiduopunctata
Testhossz3,5–5 mm
Farok / egyéb méret–
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésEurópa, Észak-Afrika és Ázsia mérsékelt öve
ÉlőhelyAlacsony növényzet, gyepek, erdőszegélyek és kertek
TáplálkozásLisztharmatgombák micéliuma, spórái és spóraképző részei
Aktív időszakNappali aktivitásáról nincs megbízható összesítő adat.
Társas életTöbbnyire magányosan él
Szaporodási időMérsékelt övben főként tavasztól nyár végéig
Utódfejlődés idejepetéből fejlődik
Utódok számaPete, négy lárvastádium, báb és kifejlett bogár
UtódgondozásA nőstény lerakja a petéket, utógondozás nincs
Pihenőhely–
Érzékelés–
Hangadás–
MozgásMászik és repül
Ökológiai szerepA lisztharmatgombák fogyasztója, táplálékhálózati szereplő
Magyarországi jelenlétIgazolt magyarországi előfordulású faj

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Apró, feltűnő mintázatú katica

A huszonkétpettyes katica teste általában 3,5–5 milliméter hosszú. Sárga szárnyfedőin fekete foltok láthatók, amelyek száma és elrendezése segíti a felismerését.

A magyar szakirodalomban huszonkétpettyes katicaként és sárga katicabogárként is szerepel. A közismert ragadozó katicáktól főként szokatlan táplálkozása különbözteti meg.

Lisztharmattal táplálkozik

A faj a katicabogárfélék között különlegesnek számít, mert fő táplálékát nem levéltetvek, hanem lisztharmatgombák adják. A kifejlett bogár és a lárva is a gombatelepek micéliumát, spóráit és spóraképző részeit fogyasztja.

Ezért olyan növényeken érdemes keresni, amelyek levelein fehéres, lisztszerű gombabevonat alakult ki. A faj jelenléte a lisztharmat előfordulásához kötődik, de önmagában nem tekinthető megbízható növényvédelmi módszernek.

Változatos élőhelyeken jelenik meg

Alacsony növényzetben, gyepeken, erdőszegélyeken, tisztásokon és kertekben is előfordulhat. A sűrű lágyszárú növényzet olyan felületet kínál számára, ahol a lisztharmatgombák megtelepedhetnek.

Az elterjedési területén belül a helyi állományok sűrűsége erősen függ a növényzet állapotától és a gombafertőzések jelenlététől. Emiatt egy alkalmas élőhelyen gyakori lehet, más közeli területeken pedig alig kerül szem elé.

Teljes átalakulással fejlődik

Életciklusa négy fő szakaszból áll: pete, lárva, báb és kifejlett bogár. A nőstény rendszerint lisztharmattal borított levelek fonákjára, kis csoportokban helyezi petéit.

A kikelő lárvák több fejlődési szakaszon mennek keresztül, majd a növény felületén bábozódnak. A fejlődés időtartama a hőmérséklettől és a táplálék mennyiségétől függ, ezért a forrásokban közölt értékek nem általánosíthatók minden földrajzi területre.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa, Észak-Afrika és Ázsia mérsékelt öve

A faj természetes elterjedése Európa nagy részére, Észak-Afrika egyes területeire, valamint Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia mérsékelt övi vidékeire terjed ki. A felsorolt országok szakirodalmi és adatbázis-forrásokban jelzett előfordulásokon alapulnak; az egyes országokon belüli elterjedés nem feltétlenül összefüggő, a térképes lista pedig nem pontos poligon.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Hogyan él?

Többnyire magányosan él

Hogyan mozog?

Mászik és repül

Mivel táplálkozik?

Lisztharmatgombák micéliuma, spórái és spóraképző részei

Szaporodás és utódgondozás

A nőstény lerakja a petéket, utógondozás nincs

Mekkora egy gyufaszálhoz képest?

Állat: 0.425 cmGyufaszál: 4,5 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 3,5–5 mm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.

01 Egy érdekes részlet

Miért követi a lisztharmatot?

A huszonkétpettyes katica táplálékát a növény felszínén élő gombatelepek adják. A lisztharmat micéliuma a levél felületén vagy közvetlenül alatta terjed, a spórák pedig újabb növényi részekre juthatnak el.

A bogár számára ezek a telepek egyszerre jelentenek táplálékot és a szaporodás helyszínét. A nőstény ezért olyan levelekre rakja petéit, ahol a lárvák kikelésük után azonnal elérik a szükséges gombás táplálékot.

02 Egy érdekes részlet

A lárva nem a megszokott katicakép

A legtöbb katicabogárról ragadozó lárva jut eszünkbe, amely levéltetvek után kutat. Ennél a fajnál a lárvák is gombafogyasztók, ezért nem a zsákmányrovarok sűrűsége, hanem a lisztharmat mennyisége határozza meg, hol fejlődhetnek.

A lárva több vedlésen megy keresztül, miközben fokozatosan nagyobb területet tisztít meg a gombatelepektől. Ez a kapcsolat jól példázza, hogy a katicabogárfélék családján belül is több, egymástól jelentősen eltérő táplálkozási stratégia alakult ki.

03 Egy érdekes részlet

A foltok száma nem mindig egyszerű számlálás

A faj magyar és angol neve a fekete foltokra utal, de a mintázat értelmezésekor számításba kell venni a fejpajzs és az előtor foltjait is. A foltok alakja és elrendezése a határozásban fontosabb, mint az egyszerű színleírás.

Ezért a sárga szín önmagában nem elegendő a biztos azonosításhoz, különösen ott, ahol több sárgás katicabogárfaj él együtt. A pontos meghatározáshoz a testméretet, a foltmintázatot, az élőhelyet és a táplálékul szolgáló gombabevonatot együtt érdemes figyelembe venni.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mi a huszonkétpettyes katica tudományos neve?

Psyllobora vigintiduopunctata.

Hány centiméteres a huszonkétpettyes katica?

Kifejlett állapotban általában 3,5–5 milliméter hosszú.

Mit eszik a huszonkétpettyes katica?

Főként lisztharmatgombák micéliumát, spóráit és spóraképző részeit fogyasztja.

Levéltetveket is fogyaszt?

A faj ismert tápláléka a lisztharmatgomba, nem a levéltetű.

Hol lehet megtalálni?

Alacsony növényzetben, gyepeken, erdőszegélyeken, tisztásokon és kertekben.

Magyarországon is előfordul?

Igen, magyarországi előfordulását több szakirodalmi adat igazolja.

Hogyan fejlődik?

Pete-, lárva-, báb- és kifejlett bogárként ismert teljes átalakulással fejlődik.

Veszélyes az emberre?

Nem ismert emberre veszélyes fajként.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.