A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Apró, feltűnő mintázatú katica
A huszonkétpettyes katica teste általában 3,5–5 milliméter hosszú. Sárga szárnyfedőin fekete foltok láthatók, amelyek száma és elrendezése segíti a felismerését.
A magyar szakirodalomban huszonkétpettyes katicaként és sárga katicabogárként is szerepel. A közismert ragadozó katicáktól főként szokatlan táplálkozása különbözteti meg.
Lisztharmattal táplálkozik
A faj a katicabogárfélék között különlegesnek számít, mert fő táplálékát nem levéltetvek, hanem lisztharmatgombák adják. A kifejlett bogár és a lárva is a gombatelepek micéliumát, spóráit és spóraképző részeit fogyasztja.
Ezért olyan növényeken érdemes keresni, amelyek levelein fehéres, lisztszerű gombabevonat alakult ki. A faj jelenléte a lisztharmat előfordulásához kötődik, de önmagában nem tekinthető megbízható növényvédelmi módszernek.
Változatos élőhelyeken jelenik meg
Alacsony növényzetben, gyepeken, erdőszegélyeken, tisztásokon és kertekben is előfordulhat. A sűrű lágyszárú növényzet olyan felületet kínál számára, ahol a lisztharmatgombák megtelepedhetnek.
Az elterjedési területén belül a helyi állományok sűrűsége erősen függ a növényzet állapotától és a gombafertőzések jelenlététől. Emiatt egy alkalmas élőhelyen gyakori lehet, más közeli területeken pedig alig kerül szem elé.
Teljes átalakulással fejlődik
Életciklusa négy fő szakaszból áll: pete, lárva, báb és kifejlett bogár. A nőstény rendszerint lisztharmattal borított levelek fonákjára, kis csoportokban helyezi petéit.
A kikelő lárvák több fejlődési szakaszon mennek keresztül, majd a növény felületén bábozódnak. A fejlődés időtartama a hőmérséklettől és a táplálék mennyiségétől függ, ezért a forrásokban közölt értékek nem általánosíthatók minden földrajzi területre.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, Észak-Afrika és Ázsia mérsékelt öve
A faj természetes elterjedése Európa nagy részére, Észak-Afrika egyes területeire, valamint Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia mérsékelt övi vidékeire terjed ki. A felsorolt országok szakirodalmi és adatbázis-forrásokban jelzett előfordulásokon alapulnak; az egyes országokon belüli elterjedés nem feltétlenül összefüggő, a térképes lista pedig nem pontos poligon.
Az állat élete egy pillantásra
Hogyan él?
Többnyire magányosan él
Hogyan mozog?
Mászik és repül
Mivel táplálkozik?
Lisztharmatgombák micéliuma, spórái és spóraképző részei
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény lerakja a petéket, utógondozás nincs
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 3,5–5 mm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Miért követi a lisztharmatot?
A huszonkétpettyes katica táplálékát a növény felszínén élő gombatelepek adják. A lisztharmat micéliuma a levél felületén vagy közvetlenül alatta terjed, a spórák pedig újabb növényi részekre juthatnak el.
A bogár számára ezek a telepek egyszerre jelentenek táplálékot és a szaporodás helyszínét. A nőstény ezért olyan levelekre rakja petéit, ahol a lárvák kikelésük után azonnal elérik a szükséges gombás táplálékot.
A lárva nem a megszokott katicakép
A legtöbb katicabogárról ragadozó lárva jut eszünkbe, amely levéltetvek után kutat. Ennél a fajnál a lárvák is gombafogyasztók, ezért nem a zsákmányrovarok sűrűsége, hanem a lisztharmat mennyisége határozza meg, hol fejlődhetnek.
A lárva több vedlésen megy keresztül, miközben fokozatosan nagyobb területet tisztít meg a gombatelepektől. Ez a kapcsolat jól példázza, hogy a katicabogárfélék családján belül is több, egymástól jelentősen eltérő táplálkozási stratégia alakult ki.
A foltok száma nem mindig egyszerű számlálás
A faj magyar és angol neve a fekete foltokra utal, de a mintázat értelmezésekor számításba kell venni a fejpajzs és az előtor foltjait is. A foltok alakja és elrendezése a határozásban fontosabb, mint az egyszerű színleírás.
Ezért a sárga szín önmagában nem elegendő a biztos azonosításhoz, különösen ott, ahol több sárgás katicabogárfaj él együtt. A pontos meghatározáshoz a testméretet, a foltmintázatot, az élőhelyet és a táplálékul szolgáló gombabevonatot együtt érdemes figyelembe venni.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mi a huszonkétpettyes katica tudományos neve?
Psyllobora vigintiduopunctata.
Hány centiméteres a huszonkétpettyes katica?
Kifejlett állapotban általában 3,5–5 milliméter hosszú.
Mit eszik a huszonkétpettyes katica?
Főként lisztharmatgombák micéliumát, spóráit és spóraképző részeit fogyasztja.
Levéltetveket is fogyaszt?
A faj ismert tápláléka a lisztharmatgomba, nem a levéltetű.
Hol lehet megtalálni?
Alacsony növényzetben, gyepeken, erdőszegélyeken, tisztásokon és kertekben.
Magyarországon is előfordul?
Igen, magyarországi előfordulását több szakirodalmi adat igazolja.
Hogyan fejlődik?
Pete-, lárva-, báb- és kifejlett bogárként ismert teljes átalakulással fejlődik.
Veszélyes az emberre?
Nem ismert emberre veszélyes fajként.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
- Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) vs. Hétpettyes katicabogár (Coccinella septempunctata)
- Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) vs. Kétpettyes katica (Adalia bipunctata)
- Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) vs. Harlekinkatica (Harmonia axyridis)