Harlekinkatica (Harmonia axyridis) vs. Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Harlekinkatica (Harmonia axyridis) és Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata)
Harlekinkatica (Harmonia axyridis)
Harmonia axyridis
A harlekinkatica Kelet-Ázsiából származó, változatos színezetű katicabogár, amelyet levéltetvek elleni biológiai védekezésre több kontinensre betelepítettek. Magyarországon 2008-ban írták le először, azóta országszerte elterjedt, és az őshonos katicafajokkal is versenghet.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata)
Psyllobora vigintiduopunctata
A huszonkétpettyes katica apró, sárga katicabogár, amely főként lisztharmatgombák telepeivel táplálkozik. Európa, Észak-Afrika és Ázsia mérsékelt övi területein fordul elő, Magyarországon is igazolták.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Harlekinkatica (Harmonia axyridis) | Huszonkétpettyes katica (Psyllobora vigintiduopunctata) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Harmonia axyridis | Psyllobora vigintiduopunctata |
| Testhossz | 5–8 mm | 3,5–5 mm |
| Farok / egyéb méret | – | – |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Többnyire 1–3 hónap; kivételesen akár 3 év | – |
| Elterjedés | Kelet-Ázsia őshonos területein, világszerte behurcolva | Európa, Észak-Afrika és Ázsia mérsékelt öve |
| Élőhely | Erdők, parkok, kertek, mezőgazdasági területek és épületek | Alacsony növényzet, gyepek, erdőszegélyek és kertek |
| Táplálkozás | Levéltetvek, levélbolhák, pajzstetvek, hernyók, pollen és sérült gyümölcs | Lisztharmatgombák micéliuma, spórái és spóraképző részei |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív; ősszel telelőhelyet keres | Nappali aktivitásáról nincs megbízható összesítő adat. |
| Társas élet | Csoportosan telel, különösen épületek védett réseiben | Többnyire magányosan él |
| Szaporodási idő | Tavasztól őszig aktív; ősszel telelő aggregációkat alkot | Mérsékelt övben főként tavasztól nyár végéig |
| Utódfejlődés ideje | tojásrakó rovar | petéből fejlődik |
| Utódok száma | Élete során körülbelül 1642–3819 tojás | Pete, négy lárvastádium, báb és kifejlett bogár |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás; a nőstény a tojásokat növényekre rakja | A nőstény lerakja a petéket, utógondozás nincs |
| Pihenőhely | Fakéreg alatti rések, sziklahasadékok, épületek és egyéb védett helyek | – |
| Érzékelés | Összetett szemekkel, csápokkal és mechanikai érzékelőkkel tájékozódik | – |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Járással és repüléssel terjed; ősszel nagyobb távolságokra is vándorolhat | Mászik és repül |
| Ökológiai szerep | Levéltetvek ragadozója, ugyanakkor őshonos katicákat zsákmányolhat és kiszoríthat | A lisztharmatgombák fogyasztója, táplálékhálózati szereplő |
| Magyarországi jelenlét | 2008 óta igazolt, ma országszerte elterjedt és gyakori | Igazolt magyarországi előfordulású faj |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.