A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A hideg áramlás madara
A Humboldt-pingvin a dél-amerikai Csendes-óceán partvidékén él, főként Peru és Chile közelében. Nevét a part mentén észak felé áramló, hideg és tápanyagban gazdag Humboldt-áramlásról kapta.
A feláramló tengervíz sok halat vonz a felszín közelébe, így a pingvinek a telepeikhez közeli vizekben is eredményesen vadászhatnak.
Jellegzetes tollazat
A felnőtt madár háta sötét, hasa fehér, mellén pedig egy széles, összefüggő fekete sáv fut. A szem körül és a csőr tövénél rózsaszín csupasz bőr látható.
A mell fekete pettyei egyedenként eltérő mintázatot alkotnak, ezért a kutatók és a gondozók egyedi felismerésre is használhatják őket.
Üregekben neveli a fiókáit
A párok gyakran guanórétegbe vagy laza parti talajba vájt üregben költenek. Ez a fészek védi a tojásokat és a fiókákat az erős napsütéstől, a széltől és több ragadozótól.
A két szülő felváltva kotlik, majd a tengerből visszatérve felöklendezett hallal eteti a fiókákat.
Egész évben szaporodhat
A faj költése nem egyetlen rövid évszakhoz kötődik. A költési aktivitás március és december között gyakori, a csúcsok több vizsgálat szerint áprilisra, valamint augusztusra és szeptemberre eshetnek.
A helyi táplálékkínálat és a tengervíz állapota erősen befolyásolja, hogy egy telepen mikor kezdődik a tojásrakás.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Peru és Chile csendes-óceáni partvidéke
A faj természetes elterjedése Peru és Chile csendes-óceáni partvidékére korlátozódik. Kóborló egyedeket más országok partjain is feljegyezhettek, de ezeket nem soroltam a rendszeres természetes előfordulási területhez.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, ideje nagy részét tengeren tölti; pihenni, vedleni és költeni a szárazföldre jár.
Hogyan él?
Telepekben élő, társas faj. A párok és a fiókák hang alapján is felismerhetik egymást.
Hogyan mozog?
Nem repül, szárnyait úszásra használja. A táplálkozóhelyek és a költőtelepek között rendszeresen mozog.
Mivel táplálkozik?
Főként kisebb halakat, például szardellát és heringféléket fogyaszt; alkalmanként tintahalat és rákokat is zsákmányol.
Szaporodás és utódgondozás
A két szülő felváltva kotlik és táplálja a fiókákat. A fiatal madár kirepülés után fokozatosan válik önállóvá.
Ember közelében
Félénk, a költőtelepeken érzékenyen reagál az emberi zavarásra. Megfigyeléskor nagy távolságot kell tartani.
Mi veszélyezteti?
A halászhálókba belegabalyodhat és megfulladhat. A túlhalászat csökkenti a táplálékát, az El Niño pedig felmelegítheti és elszegényítheti a tengervizet. A guanó kitermelése a fészkelőhelyeit is károsítja.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
40-42 napos kotlás
A fiókák fejlődése
Mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat
Miért fontos a Humboldt-áramlás?
A part mentén észak felé tartó hideg víz mélyből hoz fel tápanyagokat. Ezek táplálják a planktonokat, amelyekre kisebb halak építik a táplálékláncot. A pingvin közvetve ennek a rendszernek a csúcsán vadászik.
El Niño idején a tengervíz felmelegedhet, a feláramlás gyengülhet, és a halak más területekre húzódhatnak. Ilyenkor a felnőttek hosszabb utakra kényszerülnek, a fiókák ellátása pedig nehezebbé válik.
A guanó egyszerre fészek és veszélyforrás
A Humboldt-pingvinek korábban vastag guanórétegekbe vájták fészkeiket. Az anyag laza, jól ásható és árnyékos üregeket tesz lehetővé, amelyek a forró partvidéken különösen fontosak.
A guanót trágyaként kitermelték, ezzel azonban a költőhelyek is eltűntek. A természetvédelemben ezért a guanórétegek megőrzése és a költőtelepek zavartalansága egyaránt lényeges.
A vedlés nehéz időszaka
A pingvinek nem tudják fokozatosan lecserélni néhány tollukat úgy, mint sok más madár. Az éves vedlés során rövid idő alatt cserélik le tollazatuk nagy részét, ezért átmenetileg nem mehetnek a tengerbe.
A szárazföldön éheznek, miközben a testükön új, vízhatlan tollak nőnek. A vedlés előtt sokat táplálkoznak, hogy legyen elegendő tartalékuk erre a szárazföldhöz kötött időszakra.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol él a Humboldt-pingvin?
A Humboldt-pingvin Dél-Amerika nyugati partvidékén, főként Peru és Chile tengerpartjai, szigetei és közeli vizei mentén él. Költőtelepei sziklás partokon, szigeteken, barlangokban és guanórétegekben alakulnak ki. A hideg Humboldt-áramlás halban gazdag vizei fontos táplálkozóterületet adnak neki, ezért elterjedése szorosan kapcsolódik ehhez a tengeri rendszerhez.
Miért veszélyeztetett a Humboldt-pingvin?
A faj állományát több, egymást erősítő hatás veszélyezteti. A halászhálókba belegabalyodó madarak megfulladhatnak, a túlhalászat pedig csökkenti a rendelkezésre álló kisebb halak mennyiségét. Az El Niño idején melegebbé és kevésbé tápanyagdússá válhat a tenger, ami éhezést és gyengébb költési eredményt okozhat. A guanó kitermelése a fészkelőhelyeket is károsította.
Mivel táplálkozik a Humboldt-pingvin?
Táplálékának nagy részét kisebb tengeri halak adják, köztük szardellák és más, rajokban élő fajok. Alkalmanként tintahalat és kisebb rákokat is fogyaszt. Vadászat közben a szárnyát úszófelületként használja, a lábával pedig kormányoz. A zsákmány elérhetősége évszakonként és az óceáni áramlások változásával is módosulhat, ezért a pingvinek néha messzebbre úsznak a teleptől.
Hány tojást rak a Humboldt-pingvin?
A nőstény rendszerint két tojást rak egy költésben. A tojásokat mindkét szülő gondozza, a madarak felváltva maradnak a fészekben és járnak táplálkozni. A kotlás általában 40-42 napig tart. Ha kevés a táplálék, a két fióka közül gyakran csak az erősebb jut elegendő eleséghez, ezért a költés sikere erősen függ a tengeri halállomány állapotától.
Mikor költ a Humboldt-pingvin?
A Humboldt-pingvin nem egyetlen rövid évszakban költ. A költés március és december között gyakori, a vizsgált telepeken pedig több aktivitási csúcs is előfordulhat, különösen áprilisban, valamint augusztusban és szeptemberben. A helyi időzítést a táplálék mennyisége, a tengervíz hőmérséklete és a vedlés befolyásolja. Kedvező körülmények között egyes párok egy évben kétszer is költhetnek.
Mekkora a Humboldt-pingvin?
A kifejlett Humboldt-pingvin testhossza általában körülbelül 66-70 centiméter, testtömege pedig többnyire 4-5 kilogramm. A hímek átlagosan valamivel nagyobbak lehetnek, de a nemek mérete átfedhet. A vedlés előtt a madarak jelentős zsírtartalékot halmoznak fel, ezért a testtömegük az év során változik. A faj közepes termetű pingvinnek számít a többi pingvinhez viszonyítva.
Repül a Humboldt-pingvin?
Nem, a Humboldt-pingvin röpképtelen madár. A szárnyai rövidek, merevek és lapítottak, ezért a levegőben nem tudja használni őket, a vízben viszont hatékony úszófelületként működnek. A test áramvonalas alakja és sűrű tollazata segíti a gyors haladást, a hevederes lábak pedig kormányzásra szolgálnak. A szárazföldön ügyetlenebb, de a tengerben kiválóan mozog.
Meddig él a Humboldt-pingvin?
A közölt adatok szerint a Humboldt-pingvin jellemző élettartama nagyjából 15-20 év, megfelelő körülmények között tartott állatoknál pedig akár 30 év is lehet. A vadon élő egyedek túlélését az időjárás, a táplálék mennyisége, a halászat és a betegségek is befolyásolják. A fogságban élő madaraknál a rendszeres állatorvosi ellenőrzés és a kiszámítható táplálás javíthatja a túlélési esélyeket.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: (c) Annika Lindqvist, some rights reserved (CC BY) · iNaturalist · CC BY 4.0