A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A legkisebb pingvin
A kék pingvin a világ legkisebb pingvinfaja. Kifejlett példányai általában 30 - 35 centiméter magasak, hátuk és fejük palakék, hasuk fehér.
Rövid, zömök testük jól alkalmazkodik a vízhez. Szárnyuk nem repülésre, hanem erőteljes úszásra szolgáló evezőlapáttá alakult.
Élet a tenger és a part között
A nap nagy részét a tengeren tölti, ahol kis halakra, tintahalakra és krillre vadászik. A vízben gyorsan mozog, és sekélyebb parti területeken is zsákmányol.
Szárazföldre többnyire alkonyat után érkezik. A csoportos partra úszás csökkentheti annak esélyét, hogy egyetlen madarat ragadozó kapjon el.
Kotorékban neveli fiókáit
A párok parti kotorékokban, sziklahasadékokban vagy üregekben költenek. Többnyire két tojást raknak, amelyeken a szülők felváltva kotlanak körülbelül öt héten át.
A fiókák eleinte folyamatos őrzést és meleget igényelnek. Körülbelül nyolchetes korukban elhagyják a kotorékot, és a tengeren ösztönösen tanulnak úszni és táplálékot keresni.
Miért fontos a sötétedés?
A kék pingvin a szárazföldön főként éjszaka mozog. A tenger felől alkonyatkor érkező madarak gyakran összegyűlnek a part közelében, majd együtt indulnak a kotorékaik felé.
Ez az időzítés mérsékelheti a nappali ragadozók veszélyét, és a társak hangja is segíti a tájékozódást. A mesterséges fény, a zaj és a parton sétáló kutyák ezért különösen zavaróak lehetnek.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Dél-Ausztrália, Tasmania és Új-Zéland partvidéke
A faj Ausztrália déli partvidékén, Tasmaniában és Új-Zélandon költ, és ezekben a térségekben egész évben jelen lehet. A BirdLife adatbázisa Chiléből kóborló előfordulást jelez, ezt nem soroltam a rendszeres természetes elterjedési országok közé.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal főként a tengeren táplálkozik, alkonyatkor tér vissza a partra.
Hogyan él?
Költőpárokban él, a part felé gyakran kisebb csoportokban érkezik.
Hogyan mozog?
Röpképtelen, de kiváló úszó; szárnyait evezőként használja.
Mivel táplálkozik?
Kis halakat, tintahalakat, krilleket és más apró tengeri állatokat fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik, őrzi a fiókát, majd a tengerből hozott táplálékkal etet.
Ember közelében
Nem veszélyes az emberre, de a parton a fény, a zaj és a kutyák zavarják.
Mi veszélyezteti?
A rókák, macskák és kutyák a szárazföldön felnőtt madarakat és fiókákat is megtámadhatják. A halászat, az olajszennyezés, a partfejlesztés és a zsákmányállatok fogyása szintén gondot okoz.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Kék pingvin hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A tojások 31 - 40 nap alatt kelnek ki
A fiókák fejlődése
A szülők felváltva kotlanak és mindketten etetik a fiókákat
Kék tollazat, nem kék bőr
A kék pingvin hátának kékes árnyalatát a tollazat szerkezete adja, nem egy egyszerű festékanyag. A tollak apró szerkezeti elemei bizonyos hullámhosszú fényt vernek vissza, ezért látjuk a madarat kéknek a víz és a part közelében.
A has világos színe közben rejtőszínt biztosít a tengerben. Alulról nézve beleolvadhat a világosabb vízfelszínbe, felülről pedig a sötét hát kevésbé feltűnő a mélyebb vízben.
A vedlés alatt böjtöl
A kék pingvin a vedlés idején hosszabb időt tölt a szárazföldön. Az új tollazat növekedésekor a régi tollak vízállósága romlik, ezért a madár nem tud biztonságosan visszatérni a tengerbe.
A vedlés előtt jelentős energiatartalékot halmoz fel, mert a parti időszakban nem vadászik. Az új tollak elkészülése után ismét vízálló lesz a tollruhája, ami a meleg megtartásához és a lebegéshez is nélkülözhetetlen.
A fiatalok saját útjukat járják
A fiókák körülbelül nyolchetesen hagyják el a kotorékot, és nem kapnak hosszú, lépésről lépésre felépített vadászati leckéket a szüleiktől. Úszniuk és zsákmányt fogniuk nagyrészt ösztönösen kell megtanulniuk.
Az első életévben a fiatal madarak gyakran messzebbre kóborolnak, mint a kifejlett példányok. Később visszatérhetnek a szülőkolóniához, és nagyjából két-három éves korukban kezdhetnek költeni.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a kék pingvin?
A kék pingvin a legkisebb ma élő pingvinfaj. A kifejlett madarak többnyire 30 - 35 centiméter magasak, maximális testmagasságuk körülbelül 40 centiméter. Tömegük általában nagyjából 1 kilogramm, de az évszak, a tápláltság és a vedlés előtt felhalmozott tartalékok miatt jelentősen változhat.
Hol él a kék pingvin?
Természetes körülmények között Ausztrália déli partvidékén, Tasmaniában és Új-Zéland partjain, valamint több közeli szigeten fordul elő. Elterjedése nem összefüggő: egyes partszakaszokon eltűnt vagy erősen megritkult, máshol viszont nagy kolóniái maradtak fenn.
Repül a kék pingvin?
Nem. A kék pingvin röpképtelen madár, amelynek szárnyai rövid, merev evezőkké alakultak. A vízben ezekkel hajtja magát, miközben a lábai és a farka kormányzásban segítenek. A tengeren gyors és ügyes úszó, a szárazföldön viszont totyogó járása miatt sokkal lassabbnak tűnik.
Mit eszik?
Főként apró halakat fogyaszt, de étrendjében krillek, kisebb tintahalak és más tengeri állatok is szerepelhetnek. A zsákmány összetétele kolóniánként és évenként változik, mert a kék pingvin mindig ahhoz igazodik, hogy a part menti tengerben milyen táplálék érhető el.
Mikor tér vissza a partra?
A kék pingvinek többnyire alkonyat után érkeznek a partra, gyakran kisebb csoportokban. A sötétedés mérsékelheti a nappali ragadozók veszélyét, a madarak pedig hangok és megszokott tereptárgyak alapján találják meg a kotorékukhoz vezető útvonalat. Nappal rendszerint a tengeren táplálkoznak.
Hogyan neveli a fiókáit?
A szülők kotorékban nevelik a fiókákat, és felváltva kotlanak a tojásokon. Kelés után eleinte folyamatosan őrzik és melegítik a fiatalokat, később már főként táplálékot hordanak nekik a tengerből. A fiókák körülbelül 50 - 65 naposan hagyják el a fészket, önállósodásuk pedig később történik.
Meddig élhet?
A vadon élő kék pingvinek átlagos élettartama körülbelül hat év, de ez nem jelenti azt, hogy minden egyed ennyi ideig él. Egy gyűrűzött példányt 25 év 8 hónapos korában is visszafogtak. A hosszú életet többek között a táplálékellátás, a ragadozók és a költőhely biztonsága befolyásolja.
Veszélyeztetett faj a kék pingvin?
Világszinten a kék pingvin a Természetvédelmi Világszövetség besorolása szerint nem fenyegetett, de ez nem jelenti azt, hogy minden kolóniája biztonságban van. Sok helyi állományt kutyák, macskák és rókák, partfejlesztések, emberi zavarás, halászat, olajszennyezés és a zsákmányállatok csökkenése veszélyeztet.
