A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Nagy testű tóvidéki búvár
A Jeges Búvár a búváralakúak egyik legnagyobb faja. Költési tollazatban fekete-fehér mintázata, vörös szeme és erős, hegyes csőre feltűnő, télen viszont szürkésebb és visszafogottabb színezetű.
Észak-Amerika, Grönland és Izland nagy, mély tavain költ. Magyarországon ritka kóborló, ezért minden hazai megfigyelése különlegesnek számít.
A víz alatt vadászik
A lábai messze hátul helyezkednek el, ezért úszás közben erőteljesen hajtja magát, a szárazföldön viszont ügyetlenül mozog. Zsákmányát többnyire hosszú, gyors merüléssel üldözi.
Legfontosabb tápláléka a hal, de zsákmánylistáján rákok, csigák, piócák és vízi rovarok is szerepelnek. A tiszta víz különösen fontos számára, mert így könnyebben észreveszi a zsákmányt.
Hűséges tó- és párválasztó
A költőpár csendes, védett part menti helyen készíti növényi anyagokból álló fészkét. A fészket gyakran sziget szélén vagy olyan parton alakítják ki, ahová a madarak közvetlenül a vízből úszhatnak fel.
A fiókák hamar elhagyják a fészket, és a vízen folytatják fejlődésüket. A szülők etetik, védik és az első hetekben gyakran a hátukon szállítják őket.
Magyarországon ritka vendég
Hazánkban a Jeges Búvár nem költ, és rendszeresen sem vonul át. Leginkább a téli időszakban bukkan fel nagyobb tavakon, ahol a nyílt vízfelületen magányosan úszik.
Felismerését nagy mérete, vastag csőre és erőteljes testalkata segíti. A sarki és az északi búvárhoz képest rendszerint jóval robusztusabb.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Észak-Amerika, Grönland, Izland; telelés Európa partjainál.
A faj Észak-Amerika északi részén, Grönlandon és Izlandon költ. Télen Észak-Amerika délebbi partvidékein, valamint az Atlanti-óceán európai partjain telel; Magyarországon csak kóborlóként fordul elő.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Nappal aktív, sok időt tölt úszással és víz alatti vadászattal.
Hogyan él?
Költéskor párban él és területet véd; vonuláskor kisebb csapatokba gyűlhet.
Hogyan mozog?
Erőteljes úszó és búvár, de szárazföldön ügyetlenül mozog.
Mivel táplálkozik?
Főként halakat fogyaszt, de rákokat, csigákat, piócákat és vízi rovarokat is eszik.
Szaporodás és utódgondozás
Mindkét szülő kotlik, eteti és védi a fiókákat; azok gyakran a hátukon utaznak.
Ember közelében
A motorcsónakok zavarhatják, a horgászfelszerelésből származó ólom pedig megmérgezheti.
Mi veszélyezteti?
Az ólomsúlyok és horgok lenyelése gyakran halálos mérgezést okoz. A part menti zavarás és a vízszennyezés a költést is ronthatja.
Mekkora hozzád képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.
Jeges Búvár hangja
Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!
Jeges Búvár Gavia immer
Hang: Jonathon Jongsma · CC BY-SA 3.0 · xeno-canto · XC139387
Mikor találkozhatsz vele?
Magyarország
Január · Telelés
Ritka téli vendég; nagy, nyílt vízfelületeken, például tavakon, tározókon és a Dunán érdemes keresni.
Február · Telelés
Ritka téli vendég; úszás közben alacsonyan ül a vízen, és hosszú merülésekkel vadászik.
Március · Átvonulás
Ritka átvonulóként jelenhet meg, főleg nagyobb tavakon és folyókon.
Április · Átvonulás
Tavaszi átvonuláskor egy-egy példány kerülhet szem elé, de előfordulása rendszertelen.
Május · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nem költ; ebben a hónapban csak kivételes előfordulásra lehet számítani.
Június · Nincs pontos havi adat
Magyarországon nem költ, ezért a nyári megfigyelése rendkívül szokatlan.
Július · Nincs pontos havi adat
Nyáron többnyire nem tartózkodik Magyarországon; megfigyelése kivételesnek számít.
Augusztus · Nincs pontos havi adat
A faj magyarországi nyári előfordulásáról kevés adat áll rendelkezésre.
Szeptember · Átvonulás
Őszi vonuláskor ritkán megjelenhet nagyobb tavakon vagy folyókon.
Október · Átvonulás
Az őszi érkezés időszakában érdemes a nyílt vízen úszó, nagy termetű búvárokat figyelni.
November · Telelés
A téli időszak kezdetén ritka példányok jelenhetnek meg nagyobb, be nem fagyó vizeken.
December · Telelés
Ritka téli vendég; szürke hátáról, fehér torkáról és vaskos, világosabb csőréről ismerhető fel.
Melyik madárral tévesztheted össze?
Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!
Jeges Búvár
A jeges búvár nagyobb és zömökebb, vastag, egyenes csőre téli tollazatban világosabb szürke, feje és háta sötétebb. Nyári tollazatban fekete torka, fehér nyakörve és kiterjedt fekete-fehér hátmintázata van; a hím és a tojó hasonló, a hím általában nagyobb.
Sarki búvár
Gavia arctica
A sarki búvár kisebb, karcsúbb, csőre vékonyabb, téli tollazatban a fehér torok kevésbé hangsúlyos. Nyári tollazatban fekete torkán nagyobb, összefüggő folt látható, a háta pedig finomabb mintázatú.
Jeges Búvár
A jeges búvár nagy testű, vaskos és többnyire egyenes csőrű faj. A kifejlett madár téli tollazata szürke hátú és fehér torkú, a fiatalok hasonlóak, de barnásabbak és kevésbé kontrasztosak.
Északi búvár
Gavia stellata
Az északi búvár kisebb és karcsúbb, csőre vékonyabb, enyhén felfelé hajló. Téli tollazatban a homloka és arca világosabb, nyaka keskenyebbnek látszik; nyári tollazatban rozsdavörös torka különösen feltűnő.
Jeges Búvár
A jeges búvár csőre fekete a nyári tollazatban, télen szürkésfehér lehet, de nem feltűnően sárga. Teste nagy, feje és nyaka sötét, a hím és a tojó tollazata hasonló.
Sárgacsőrű búvár
Gavia adamsii
A sárgacsőrű búvár még nagyobb termetű, csőre világos sárgás vagy elefántcsontszínű, gyakran kissé felfelé tartott. Feje szögletesebb, homloka meredekebb, csőre oldalról nézve feltűnően magas.
Tojástól az első repülésig
Kövesd végig a fejlődés szakaszait!
Tojás és kotlás
A pár a víz szélén vagy kis szigeten, növényi anyagból épített fészekbe általában 1-2 tojást rak. A hím és a tojó felváltva kotlik.
Fészekben fejlődés
A fiókák pehelytollasan kelnek ki, rövid időn belül úszni és merülni tudnak. A szülők a fészek közelében, majd védett vízterületeken etetik és őrzik őket; gyakran a hátukon pihentetik a fiókákat.
Fészekelhagyás
A fiókák nem maradnak sokáig a fészekben: az első napon elhagyják, és a szülőkkel együtt a vízen folytatják fejlődésüket. Ez nem jelenti azt, hogy már repülni is tudnak.
Repülés
A fiatalok fokozatosan önállósodnak, és ekkor válnak repülőképessé. Addig a szülők táplálják és védik őket, miközben a fiókák úszással és merüléssel gyakorolják a zsákmányszerzést.
Miért olyan ügyetlen a parton?
A Jeges Búvár lábai a test hátsó részén ülnek. Ez a felépítés kiválóan alkalmas arra, hogy a madár nagy erővel lökje előre magát a víz alatt, de a szárazföldön a járás nehézkessé válik.
Ezért a fészkét közvetlenül a víz mellé építi. A madár a vízből könnyen felúszik a partra, majd ugyanígy vissza is csúszik a tóba, ahol sokkal magabiztosabban mozog.
A fiókák első napjai
A Jeges Búvár fiókái pelyhesen kelnek, és röviddel később már úszni is tudnak. A fészekben töltött idő rövid, mert a víz a család számára egyszerre közlekedési útvonal és biztonságos nevelőhely.
Az első hetekben a fiókák gyakran valamelyik szülő hátán pihennek. A szülők közben halakkal etetik őket, és veszély esetén a fiókákat a szárnyuk alá rejtik.
A horgászfelszerelés rejtett veszélye
A búvárok apró kavicsokat is lenyelnek, amelyek a zúzógyomorban segítik a táplálék feldolgozását. Emiatt a vízben heverő ólomsúlyt vagy jiget is felvehetik, illetve egy elszakadt horgászzsinórra akadt hal elfogyasztásakor nyelhetik le.
Az ólom a gyomor savas és őrlő közegében feloldódik, majd bekerül a véráramba és a szervekbe. Egyetlen ólomtárgy is súlyos, gyakran halálos mérgezést okozhat, ezért az ólommentes felszerelés a faj védelmében is fontos.
Kérdések és válaszok
Hol költ a Jeges Búvár?
A Jeges Búvár Észak-Amerika északi részén, Grönlandon és Izlandon költ. Nagy, mély, tiszta vizű tavakat választ, ahol elegendő halat talál, és a fészek közelében hosszú vízfelület áll rendelkezésére a felszálláshoz. Télen többnyire tengerparti vizekre húzódik, bár nagy tavakon és víztározókon is áttelelhet.
Előfordul Magyarországon?
Igen, de csak ritka kóborlóként. A hazai megfigyelések többsége a téli időszakhoz kapcsolódik, amikor nagy tavakon és víztározókon bukkanhat fel. Nem költ Magyarországon, és rendszeres átvonulóként sem tartjuk számon. Ha valaki nagy termetű, vastag csőrű búvárt lát, érdemes fényképpel és pontos helyszínnel dokumentálni a megfigyelést.
Mivel táplálkozik a Jeges Búvár?
Táplálékának nagy részét halak adják, amelyeket hosszú, gyors merüléssel üldöz a víz alatt. Ha a halak nehezebben elérhetők, rákokat, csigákat, piócákat és vízi rovarokat is fogyaszt. A víz tisztasága ezért fontos számára: a jó látási viszonyok segítik a zsákmány észrevételét, a halban gazdag tó pedig a költés sikerét.
Miben különbözik a sarki búvártól?
A Jeges Búvár általában nagyobb és robusztusabb a sarki búvárnál, csőre vastagabb, testalkata nehezebb. Költési tollazatban a feje és a nyaka erősen fekete, a fehér nyakfoltok látványosak. A sarki búvár karcsúbb, csőre vékonyabb és gyakran szürkés. Télen mindkét faj szürkésfehér, ezért ilyenkor a méret, a csőr és a fej formája különösen fontos.
Milyen hangokat ad?
A Jeges Búvár hangja messzire elhallatszó, jellegzetes jajongás, amelyet a nyugodt északi tavak felett gyakran visszhangok erősítenek fel. A hímek területjelző hangja egyedenként eltérő lehet. A faj tremolózó és rövidebb hívóhangokat is használ, például párjával vagy fiókáival való kapcsolattartáskor. Magyarországon hang alapján ritkán azonosítható, mert kevés alkalommal kerül szem elé.
Mikor hagyják el a fiókák a fészket?
A fiókák a kelés után általában egy-két nappal elhagyják a fészket, és a szülőkkel együtt a vízre úsznak. Ez nem azonos a repülés kezdetével: a fiatalok még hosszú ideig a tavon fejlődnek. A szülők etetik és védik őket, gyakran a hátukon is szállítják a fiókákat. Repülni körülbelül két-három hónapos korban kezdenek.
Milyen veszélyek fenyegetik a Jeges Búvárt?
Az egyik legsúlyosabb veszély az ólomból készült horgászsúlyok és műcsalik lenyelése. A madár ezeket kavicsnak nézheti, vagy egy elszakadt zsinórra akadt hallal együtt fogyaszthatja el. A mérgezés gyakran halálos. Emellett a költőhelyek part menti zavarása, a motorcsónakok, a vízszennyezés, a higanyterhelés és a halászhálókba való belegabalyodás is ronthatja a túlélési és költési esélyeit.
Miért kell hosszú vízfelület a felszállásához?
A Jeges Búvár nagy testű madár, ezért a vízről való felszálláshoz hosszú nekifutásra van szüksége. A szárnycsapások mellett a lábával fut a víz felszínén, amíg elegendő sebességet nem ér el a levegőbe emelkedéshez. Szűk tavakon vagy sűrű növényzet között nehezebben tud felszállni, ezért a költőhely kiválasztásakor a nyílt vízfelület is fontos szempont.
