Kecskerák vs. Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Kecskerák és Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)
Kecskerák
Pontastacus leptodactylus
A kecskerák lassú folyású vizek és állóvizek karcsú ollójú, éjszaka aktív rákja. Magyarországon védett faj, állományait az élőhelyromlás, a vízszennyezés és a rákpestis is veszélyeztetheti.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)
Cancer pagurus
A nagy tarisznyarák az Atlanti-óceán északkeleti részének egyik jellegzetes, nagy termetű tengeri rákja. Széles, recézett szélű páncéljáról és fekete ollóvégeiről könnyen felismerhető.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Kecskerák | Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Pontastacus leptodactylus | Cancer pagurus |
| Testhossz | Általában 18–26 cm | Páncélszélessége többnyire 15 cm, legfeljebb kb. 25–30 cm |
| Farok / egyéb méret | Nincs külön megadott adat | Nem alkalmazható; a potroh a páncél alatt rejtőzik |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | Legalább 20 év; a becslések jelentősen eltérnek |
| Elterjedés | Kelet- és Közép-Európa, Nyugat-Ázsia | Norvégiától Portugáliáig, főként az Atlanti-óceán északi részén |
| Élőhely | Lassú vizek, tavak, növényzettel benőtt partszakaszok | Sziklás, kavicsos és homokos tengerfenék, az árapályzónától kb. 100 m-ig |
| Táplálkozás | Mindenevő: növényi anyag, detritusz, gerinctelenek | Kagylók, csigák, rákok, döghús és más tengerfenéki állatok |
| Aktív időszak | Elsősorban alkonyat után és éjszaka aktív | Tengerfenéken keresgél; a zsákmányt főként alkonyatkor és éjjel fogyasztja |
| Társas élet | – | Többnyire magányos; párzáskor és táplálkozóhelyeken találkozik fajtársaival |
| Szaporodási idő | Párzása főként ősszel zajlik | Párzás tavasszal és nyáron; lárvakibocsátás késő tavasszal és nyáron |
| Utódfejlődés ideje | Nem vemhes; a peték hónapokig fejlődnek | A peték hordozása általában 6–9 hónap |
| Utódok száma | A nőstény a petéket a potrohlábain hordozza | Nőstényenként körülbelül 250 000–3 000 000 pete |
| Utódgondozás | A nőstény tisztítja és oxigénnel látja el a petéket | A nőstény a petéket a potroh alatt hordozza és szellőzteti |
| Pihenőhely | Kövek, ágak, üregek és puha mederanyag | Sziklák alatt, repedésekben vagy puha üledékbe ásva rejtőzik |
| Érzékelés | Csápokkal, szagérzékeléssel és összetett szemekkel tájékozódik | Összetett szemekkel és kémiai érzékeléssel tájékozódik |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Járólábakkal halad; veszélyben hátrafelé úszik | Járólábain mászik a tengerfenéken |
| Ökológiai szerep | Mindenevő fogyasztó és a vízi táplálékhálózat része | Zsákmányoló és dögevő; a kagylók és más fenéklakók állományaira is hat |
| Magyarországi jelenlét | Védett; főként alföldi, lassú folyású vizekben él | Magyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem őshonos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.