Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) vs. Parti tarisznyarák – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) és Parti tarisznyarák
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)
Cancer pagurus
A nagy tarisznyarák az Atlanti-óceán északkeleti részének egyik jellegzetes, nagy termetű tengeri rákja. Széles, recézett szélű páncéljáról és fekete ollóvégeiről könnyen felismerhető.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Parti tarisznyarák
Carcinus maenas
A parti tarisznyarák sekély tengeri és torkolati vizek gyakori, alkalmazkodó rákja. Európából származik, de hajóforgalommal több más kontinens partvidékére is eljutott, ahol inváziós hatásai lehetnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) | Parti tarisznyarák |
|---|---|---|
| Tudományos név | Cancer pagurus | Carcinus maenas |
| Testhossz | Páncélszélessége többnyire 15 cm, legfeljebb kb. 25–30 cm | Jellemző páncélzatszélesség: kb. 4-8 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; a potroh a páncél alatt rejtőzik | – |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Legalább 20 év; a becslések jelentősen eltérnek | Kb. 3-5 év |
| Elterjedés | Norvégiától Portugáliáig, főként az Atlanti-óceán északi részén | Északkelet-Atlanti-partvidék; több kontinensen betelepített |
| Élőhely | Sziklás, kavicsos és homokos tengerfenék, az árapályzónától kb. 100 m-ig | Árapályzóna, torkolatok, lagúnák, sekély parti vizek |
| Táplálkozás | Kagylók, csigák, rákok, döghús és más tengerfenéki állatok | Mindenevő; kagylókat, rákokat, halakat, algákat és dögöt eszik |
| Aktív időszak | Tengerfenéken keresgél; a zsákmányt főként alkonyatkor és éjjel fogyasztja | Nappal és éjjel is aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos; párzáskor és táplálkozóhelyeken találkozik fajtársaival | Többnyire magányos, de sűrű állományokat alkothat |
| Szaporodási idő | Párzás tavasszal és nyáron; lárvakibocsátás késő tavasszal és nyáron | A szaporodás földrajzi helytől függően főleg télen és tavasszal zajlik |
| Utódfejlődés ideje | A peték hordozása általában 6–9 hónap | A peték keléséig, általában több hétig |
| Utódok száma | Nőstényenként körülbelül 250 000–3 000 000 pete | Egy nőstény akár 185 000-200 000 petét is hordozhat |
| Utódgondozás | A nőstény a petéket a potroh alatt hordozza és szellőzteti | A nőstény a petéket a potroha alatt hordozza |
| Pihenőhely | Sziklák alatt, repedésekben vagy puha üledékbe ásva rejtőzik | Kövek, algák, iszap, homok és tengeri fű között bújik meg |
| Érzékelés | Összetett szemekkel és kémiai érzékeléssel tájékozódik | Szagló- és tapintóingerek, valamint látás alapján tájékozódik |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Járólábain mászik a tengerfenéken | A fenéken jár, rövid távon úszni is képes |
| Ökológiai szerep | Zsákmányoló és dögevő; a kagylók és más fenéklakók állományaira is hat | Általános táplálkozású parti ragadozó és dögevő |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem őshonos | Magyarországon természetes előfordulása nem igazolt |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.