A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Nagy testű épületlakó
A Eptesicus serotinus a hazai denevérek között nagy termetű faj. Sűrű, barnás bundája, széles arcorra és közepes méretű füle segíti a felismerését.
Nyáron gyakran padlásokon, templomokban, kastélyokban és épületek szűk réseiben húzódik meg. Jó alkalmazkodóképessége miatt városokban is rendszeresen előfordul.
Rovarokra vadászik
Táplálékának jelentős részét bogarak, köztük ganajtúrók és cserebogarak adják, de lepkéket, legyeket és poloskákat is zsákmányol. Repülő rovarokat a levegőben kap el, más zsákmányt alacsonyan, a növényzet vagy a talaj közelében keres.
Vadászterületei közé tartoznak az erdőszegélyek, legelők, mezőgazdasági tájak, parkok és a kivilágított utcák környéke.
Rejtett életmód
A faj többnyire napnyugta után indul vadászni, és echolokációval tájékozódik. A rövid, ismétlődő ultrahangos jelek visszhangja alapján érzékeli az akadályokat és a zsákmányt.
Téli szálláshelyei sokszor nehezen hozzáférhető épületrésekben vagy sziklahasadékokban vannak, ezért a telelő állatok ritkán kerülnek szem elé.
Védett denevérfaj
Magyarországon védett, közösségi jelentőségű faj. A kolóniákat különösen az épületek felújítása, szigetelése és a padlások lezárása veszélyeztetheti.
A denevérek búvóhelyeinek megőrzése és a munkálatok megfelelő időzítése fontos a kölykező nőstények és a fiatal állatok védelmében.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Ázsia mérsékelt öve
A faj a Palearktiszban, Portugáliától Közép-Ázsián és a Himalája térségén át Kelet-Ázsiáig fordul elő. Többnyire állandó vagy rövid távon mozgó denevér; a nyári és téli búvóhelyek általában viszonylag közel vannak egymáshoz. A nemzetközi országlista taxonómiai adatbázisok és természetvédelmi összesítések alapján készült, ezért egyes kelet-ázsiai állományok elkülönítése és határai kutatási kérdéseket is érintenek.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszakai, néha szürkületkor is aktív
Hogyan él?
A nőstények szülőkolóniákban élnek
Hogyan mozog?
Erős, egyenes vonalú repülés; többnyire rövid távon mozog
Mivel táplálkozik?
Bogarak, lepkék, legyek és más rovarok
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény gondozza és szoptatja a kölyköt
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 62–82 mm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Miért található gyakran épületekben?
A Eptesicus serotinus számára az épületek rései stabil, időjárástól védett búvóhelyet kínálnak. A nőstények tavasszal gyakran ugyanahhoz a szülőhelyhez térnek vissza, ezért egy padlás vagy falrés hosszú időn át fontos lehet ugyanannak a kolóniának.
A nyári szálláshelyek melege segíti a kölykök fejlődését, télen viszont a faj hűvösebb, zavartalan repedésekbe húzódhat. Egy épület felújítása ezért akkor is komoly hatású lehet, ha a denevérek nappal nem láthatók.
A nőstények külön kolóniát alkotnak
A vemhes nőstények tavasszal szülőkolóniákba gyűlnek, miközben a hímek rendszerint nem tartózkodnak ezekben a csoportokban. A nőstény többnyire egy kölyköt hoz világra, amelyet körülbelül három-négy hétig szoptat.
A fiatal denevér néhány hét alatt megtanul repülni és önállóan táplálkozni. Az anya a kölyök felnevelése mellett a táplálkozóhelyek használatában is szerepet játszik, így a tanulás a kolónia környezetének ismeretére épül.
Rugalmas táplálkozóhely-választás
A faj étrendje területenként és évszakonként változhat, mert az éppen tömegesen megjelenő rovarokat hasznosítja. Egyes időszakokban a bogarak, máskor a lepkék vagy a legyek kerülhetnek előtérbe.
Ez a táplálkozási rugalmasság segítheti a fennmaradását változatos mezőgazdasági és városi környezetben. A rovarállományok csökkenése, a vegyszerhasználat és a búvóhelyek elvesztése azonban együtt már szűkítheti a faj lehetőségeit.
Kérdések és válaszok
Mekkora a Eptesicus serotinus?
Testhossza általában 62–82 milliméter, testtömege körülbelül 14–33 gramm.
Hol él leggyakrabban?
Főként épületek padlásain, tetőréseiben és falhasadékaiban, de erdőszegélyeken és mezőgazdasági tájakon vadászik.
Mit eszik?
Leginkább bogarakat, lepkéket, legyeket és más, éjszaka aktív rovarokat fogyaszt.
Mikor aktív?
Többnyire napnyugta után repül ki, és az éjszaka folyamán több alkalommal is táplálkozhat.
Hány kölyke születik?
A nőstény rendszerint egy kölyköt hoz világra évente, ritkán kettőt.
Meddig vemhes?
A vemhesség körülbelül 52 napig tart, de a szaporodás időzítését a spermiumok téli tárolása is befolyásolja.
Telel-e barlangokban?
Előfordulhat barlangokban vagy bányákban, de gyakran épületek és építmények nehezen hozzáférhető réseiben telel.
Védett Magyarországon?
Igen, a Eptesicus serotinus Magyarországon védett faj.
Veszélyes az emberre?
Nem támadja az embert, de vadállatként nem szabad megfogni. Sérült vagy berepült példánynál kérj szakmai segítséget.
Mit tegyek, ha denevért találok a lakásban?
Ne üldözd és ne fogd meg puszta kézzel. Ha biztonságos, este biztosíts kijutási lehetőséget, szükség esetén pedig keress helyi denevérmentőt.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Mnolf · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0