A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A rőt koraidenevér zömök testű, nagy denevér. Rövid, testhez simuló bundája hátoldalán vörhenyes vagy aranybarna, hasa valamivel világosabb, szárnya és arca sötét.
Élőhelye
Leggyakrabban idős fák odvaiban pihen, különösen erdőszegélyeken, parkokban és ligetes erdőkben. Városi környezetben épületek réseit, hidakat és mesterséges denevérodúkat is használhat.
Vonulása és szaporodása
A faj részben vonuló: az északkelet-európai állományok ősszel délnyugat felé indulhatnak, egyes utak hossza az ezer kilométert is elérheti. A nőstények nyáron szülőkolóniákban nevelik többnyire egy vagy két kölyküket, míg a hímek gyakran külön csoportokban maradnak.
Élőhely
Idős lombos erdők, parkok, erdőszegélyek és városok
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa, a Közel-Kelet és Ázsia mérsékelt öve
A faj Európa nagy részén, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Ázsia több mérsékelt övi térségében rendszeresen előfordul. Az északkelet-európai állományok főként délnyugati irányban telelnek, míg más populációk részben vagy teljesen helyben maradnak; az ázsiai elterjedés országonként eltérő részletességgel dokumentált.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Szürkületkor és éjszaka aktív
Hogyan él?
Szaporodó kolóniákban és kisebb hímcsoportokban él
Hogyan mozog?
Gyors, egyenes repülés, meredek zsákmányszerző zuhanások
Mivel táplálkozik?
Repülő bogarak, lepkék, kétszárnyúak és egyéb rovarok
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény tejjel táplálja és hordozhatja kölykét
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 60–82 mm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
A denevérek között is gyors utazó
A rőt koraidenevér egyes állományai nagy távolságokat tesznek meg a nyári és téli területek között. A vonulás iránya elsősorban az északkelet-európai populációknál jellegzetes, míg Nyugat-Európában több állomány egész évben helyben marad.
Repülés közben táplálkozik, ezért a vonulási útvonalakon is fontosak a rovarokban gazdag erdőszegélyek, folyóvölgyek és vizes élőhelyek. A nagy távolságú mozgás miatt a faállományok és a megfelelő pihenőhelyek több ország természetvédelmi munkáját is összekapcsolják.
Miért hallható néha az echolokációja?
A legtöbb denevér ultrahangos tájékozódó jeleit az ember nem hallja, a rőt koraidenevér erőteljes hangjai azonban bizonyos körülmények között hallhatóvá válhatnak. Hívásai rendszerint a hallástartomány felső szélén vagy afölött vannak, ezért főként fiatalabb, jó hallású emberek érzékelhetik őket.
A hangok visszaverődéséből a denevér következtet a rovarok helyzetére és a környezet akadályaira. A vadászat közben kibocsátott jelek sűrűsége és ritmusa változhat, amikor az állat közeledik a zsákmányhoz.
Odúlakó, amely a városokat is használja
Természetes búvóhelyei főként a harkályok által készített vagy más módon kialakult faodvak. A költő nőstények rendszeresen válthatnak a közeli odúk között, ami segíthet a paraziták és a kedvezőtlen mikroklíma elkerülésében.
Ott, ahol kevés az idős fa, épületek rései és denevérodúk is pótolhatják a természetes szállásokat. A városi jelenlét azonban csak akkor tartós, ha a környéken elegendő rovar, víz és biztonságos pihenőhely marad.
Kérdések és válaszok
Mekkora a rőt koraidenevér?
Testhossza általában 60–82 milliméter, tömege 19–40 gramm.
Hol pihen a rőt koraidenevér?
Leginkább faodvakban, de denevérodúkban, épületrésekben és hidakon is megtelepedhet.
Mit eszik?
Főként repülő rovarokat, például bogarakat, lepkéket és kétszárnyúakat fogyaszt.
Vonuló faj-e?
Részben igen. Az északkelet-európai állományok ősszel délnyugat felé vonulhatnak.
Hány kölyke születik?
Általában egy vagy két kölyök születik, ritkán három.
Hallhatja az ember a hangját?
Erős echolokációs hangjai bizonyos emberek számára, főként fiatal korban, hallhatók lehetnek.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Mnolf · Wikimedia Commons · CC BY-SA 3.0