A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A legnagyobb élő ízeltlábúak egyike
Az óriás tengeripók testét nem a törzs, hanem a rendkívül hosszú lábai teszik óriásivá. Kiterjesztett ollós lábai között csaknem négy méter is lehet a távolság, miközben a fejtor páncélja körülbelül 30 centiméteres.
A hímek ollós lábai általában hosszabbak, a nőstények potroha pedig szélesebb. A narancsos vagy barnás színű páncélt tüskék és dudorok borítják.
A mély tengerfenék lakója
A faj főként Japán csendes-óceáni partjai előtt él, homokos vagy sziklás aljzaton. Leggyakrabban 150 - 300 méteres mélységben található, de ennél jóval mélyebbre is leereszkedhet.
A fiatal egyedek sekélyebb vízben fejlődnek, majd később költöznek a hidegebb, mélyebb régiókba. Tajvan északkeleti partjainál is találtak már példányt, de ez nem tekinthető a faj fő elterjedési területének.
Lassan jár, mégis sokféle táplálékot talál
Az óriás tengeripók nem üldözi zsákmányát. Hosszú lábain lassan végigjárja a tengerfeneket, és elhullott halakat, más gerincteleneket, algákat, valamint a fenékre hulló szerves maradványokat fogyaszt.
Alkalmanként élő, könnyen elérhető kisebb állatokat is elfoghat. Mérete miatt kevés ragadozó támadja meg felnőttként, ezért a fiatalokkal ellentétben rendszerint nincs szüksége arra, hogy szivacsokkal vagy algákkal álcázza magát.
Hosszú fejlődés, rövid lárvaélet
A nőstény több százezer, akár 1,5 millió petét is hordozhat a potroha alatt. A peték körülbelül tíz nap után kelnek ki, majd a lárvák két zoeafázison és egy megalopa szakaszon mennek keresztül.A lárvák kezdetben a vízben sodródnak, később pedig a tengerfenékhez kötődő fiatal rákká alakulnak. A kelés utáni első vedlés nagyjából 9 - 12 nap…
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Japán csendes-óceáni partvidéke; ritkán Tajvanig
Az óriás tengeripók főként Japán csendes-óceáni partjai előtt él, Honshu és Kyushu térségében, általában 30 és 40 szélességi fok között. Egy példányt Tajvan északkeleti partjainál is találtak, de ez ritka, nem pedig bizonyítottan rendszeres előfordulás.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Lassan jár a tengerfenéken, úszni nem tud. Leginkább nappal keres táplálékot.
Hogyan él?
Többnyire magányosan táplálkozik, a szaporodási időszakban találkozik fajtársaival.
Hogyan mozog?
Hosszú járólábain halad a tengerfenéken, főként homokos és sziklás aljzaton.
Mivel táplálkozik?
Mindenevő dögevő: elhullott állatokat, algákat, halakat és kisebb gerincteleneket fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a petéket a potroha alatt hordozza, majd a lárvák kikelése után nincs utódgondozás.
Ember közelében
Békés faj, emberre általában nem veszélyes. Ollóival védekezhet, ha megfogják vagy sarokba szorítják.
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány; a rajz a család jellemző testformáját szemlélteti. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa.
Mi veszélyezteti?
A halászat kifoghatja vagy megsértheti a hosszú lábú rákokat. A mélytengeri élőhely bolygatása és a túlhalászat szintén kockázatot jelent.
Miért tűnik sokkal nagyobbnak, mint amekkora a teste?
Az óriás tengeripók különlegessége, hogy a testmérete és a lábfesztávolsága között szokatlanul nagy a különbség. A fejtor páncélja felnőttkorban már alig növekszik, a járólábak és az ollós lábak viszont tovább hosszabbodnak.
Ez a felépítés lehetővé teszi, hogy nagy területet járjon be anélkül, hogy gyorsan kellene mozognia. A hosszú lábak azonban sérülékenyek is, ezért sok példány hiányzó végtaggal él tovább, amely későbbi vedlések során részben visszanőhet.
A mélytengeri rák, amelyet a halászok is ismernek
A faj sekélyebb vizekben szaporodik, a kifejlett egyedek viszont gyakran mélyebb tengerfenéken élnek. Emiatt a halászhálók útjába kerülhetnek, különösen ott, ahol a halászat a kontinentális lejtő felé terjeszkedik.
A hosszú lábak könnyen beleakadnak a hálókba, és a rákok egy része sérülten vagy hiányzó végtagokkal szabadul ki. A faj védelmében ezért fontos a mélytengeri halászat hatásának figyelése, még akkor is, ha globális veszélyeztetettségi értékelése jelenleg nincs.
A lárvák útja a nyílt víztől a tengerfenékig
A frissen kikelt lárvák egészen más életet élnek, mint a felnőtt rákok. A vízben sodródnak, és apró planktonikus élőlényekkel táplálkoznak, miközben több fejlődési szakaszon mennek keresztül.
A zoeafázisokat a megalopa szakasz követi, amely már jobban hasonlít a kifejlett rákhoz. Ezután a fiatal állat fokozatosan a tengerfenékhez kötődik, ahol későbbi vedlései során fejlődnek ki a feltűnően hosszú járólábai.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet az óriás tengeripók?
A kifejlett óriás tengeripók fejtorpáncélja körülbelül 30 centiméteres, de a kinyújtott ollós lábak végpontjai között csaknem négy méter is lehet a távolság. Ezért a faj méretét gyakran a lábfesztávolsággal jellemzik. A 3,5 - 3,8 méteres értékek nagy, kinyújtott példányokra vonatkoznak, nem a test hosszára.
Hol él az óriás tengeripók?
Fő elterjedési területe Japán csendes-óceáni partvidéke, különösen Honshu és Kyushu környéke. Többnyire a kontinentális talapzat és lejtő homokos vagy sziklás aljzatán él, gyakran 150 - 300 méteres mélységben. Tajvan északkeleti partjainál is dokumentálták, de ott ritka előfordulásról van szó.
Veszélyes az emberre?
Az óriás tengeripók általában békés állat, és nem vadászik emberre. Lassan mozog, főként elhullott szerves anyaggal táplálkozik, ezért a természetben nem jelent közvetlen veszélyt a búvárokra. Ollóival azonban sérülést okozhat, ha megfogják, hálóból próbálják kiszabadítani, vagy erősen sarokba szorítják.
Mit eszik ez a hatalmas rák?
Az óriás tengeripók mindenevő dögevő. A tengerfenéken elhullott halakat, gerincteleneket és más szerves maradványokat keres, de algákat és egyes élő, könnyen elérhető kisebb állatokat is fogyaszt. Nem gyors üldöző ragadozó: hosszú lábain lassan halad, és ollóival csippenti fel a megtalált táplálékot.
Mennyi ideig élhet az óriás tengeripók?
A faj élettartamáról kevés közvetlen adat áll rendelkezésre, ezért a gyakran említett százéves kor felső becslésnek tekintendő, nem tipikus értéknek. Több zoológiai ismertető szerint akár 50 - 100 évig is élhet. A pontos életkor meghatározását nehezíti, hogy a mélytengerben élő példányokat ritkán lehet hosszú időn át követni.
Hogyan szaporodik?
A párzás főként január és március között zajlik. A nőstény a megtermékenyített petéket a potroha alatt hordozza, és a lábaival mozgatja a vizet, hogy elegendő oxigén jusson hozzájuk. A peték nagyjából tíz nap alatt kelnek ki, ezután a lárvák önállóan fejlődnek tovább a vízben.
Milyen gyorsan nőnek a lárvái?
A kikelt lárvák két zoeafázison és egy megalopa szakaszon mennek keresztül. Az első zoeafázis vedlése nagyjából 9 - 12 nap múlva következik, a második szakasz pedig további körülbelül 12 - 14 nap után zárul. A teljes lárvafejlődést a vízhőmérséklet és a táplálék mennyisége is befolyásolja.
Mi fenyegeti az óriás tengeripókot?
A legfontosabb ismert kockázat a halászat, mert a hosszú lábak könnyen beleakadnak a hálókba, és a rákok sérülten is visszakerülhetnek a tengerbe. A túlhalászat csökkentheti a táplálékforrásokat és a szaporodó állományt. A faj globális veszélyeztetettségét jelenleg nem értékelték teljes körűen, ezért a helyi állományok állapota különösen fontos.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: Lycaon (Hans Hillewaert) · Wikimedia Commons · CC BY 2.5