Folyami rák (Astacus astacus) vs. Óriás tengeripók – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Folyami rák (Astacus astacus) és Óriás tengeripók
Folyami rák (Astacus astacus)
Astacus astacus
A folyami rák Európa őshonos édesvízi tízlábú rákja, amely tiszta, oxigéndús folyókban, patakokban és tavakban él. Éjszakai mindenevő, nősténye pedig ősszel megtermékenyített petéket hord a potrohlábain a következő tavaszig.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Óriás tengeripók
Macrocheira kaempferi
Az óriás tengeripók a Japán körüli Csendes-óceán mélyebb vizeinek hatalmas rákja. Kiterjesztett lábai csaknem négy métert is átfoghatnak, miközben teste nagyjából 30 centiméteres.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Folyami rák (Astacus astacus) | Óriás tengeripók |
|---|---|---|
| Tudományos név | Astacus astacus | Macrocheira kaempferi |
| Testhossz | Általában 10–15 cm, ritkán körülbelül 20 cm | Fejtorpáncélja kb. 30 cm |
| Farok / egyéb méret | Faroklegyező a potroh végén; külön hosszadat nincs | A potroha rövid, a test alá hajtva viseli |
| Testtömeg | – | Jellemzően 16 - 20 kg |
| Élettartam | Általában 10–15 év, legfeljebb körülbelül 20 év | Akár 50 - 100 év; a felső érték bizonytalan |
| Elterjedés | Európa és Nyugat-Ázsia egyes térségei | Japán csendes-óceáni partvidéke; ritkán Tajvanig |
| Élőhely | Tiszta, oxigéndús folyók, patakok, tavak és csatornák | Homokos és sziklás tengerfenék, többnyire 150 - 300 m mélyen |
| Táplálkozás | Mindenevő: növények, gerinctelenek, dög és szerves törmelék | Dögevő mindenevő: állati maradványok, algák, halak |
| Aktív időszak | Főként szürkületkor és éjszaka aktív | Lassan járva keres táplálékot a tengerfenéken |
| Társas élet | Többnyire magányos, helyhű; táplálékért versenghet | Többnyire magányos |
| Szaporodási idő | Párzás október–novemberben; peterakás ősszel | A párzás fő időszaka január és március között van |
| Utódfejlődés ideje | Peték fejlődése körülbelül hat hónapig tart | A peték nagyjából 10 nap alatt kelnek ki |
| Utódok száma | Általában 70–200 pete, ritkán legfeljebb 400 | Egy nőstény akár 1,5 millió petét is hordozhat |
| Utódgondozás | A nőstény hordozza, tisztítja és oxigénezi a petéket | A nőstény a petéket hordozza, a lárvákat nem gondozza |
| Pihenőhely | Partfal üregei, kövek, gyökerek, növényzet és faanyag alatt | A kontinentális talapzat és lejtő aljzatán él |
| Érzékelés | Összetett szemekkel és érzékeny csápokkal tájékozódik | Rövid szemnyélen ülő szemekkel és tapintó csápokkal érzékel |
| Hangadás | – | Nem ismert jellegzetes hangadása |
| Mozgás | A fenéken jár; veszélyben potrohlendítéssel hátrafelé úszik | Nem úszik, hosszú járólábain lépked |
| Ökológiai szerep | Fogyasztó, detrituszfeldolgozó és fontos zsákmányállat | A tengerfenék dögevője, elhalt szerves anyagot hasznosít |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos, védett faj; természetvédelmi értéke 50 000 Ft | Magyarországon természetes körülmények között nem honos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.