A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
A szárazföld óriása
A pálmatolvaj a rákok között különleges helyet foglal el: a kifejlett állat szinte teljesen szárazföldi életet él, és akár 4 kilogrammot is nyomhat. Nagy ollóival védekezik, táplálékot szerez, és a kemény terméseket is fel tudja törni.
Remetarákból szigetlakó óriás
Fiatal korában a pálmatolvaj még üres csigaházba húzódik, akárcsak kisebb remetarák rokonai. Ahogy nő, potroha és hátlemezei megkeményednek, így felnőttként már nincs szüksége hordozott házra.
Éjszakai élet a trópusokon
Nappal többnyire rejtőzködik, éjjel viszont gyümölcsök, magvak, dög és más szerves táplálék után kutat. Üregét nemcsak pihenésre használja, hanem vedléskor is ide húzódik, amikor új páncélja még puha.
A tengerhez kötött szaporodás
A felnőtt egyedek a szárazföldön élnek, de a nőstények a lárvák kikelésekor a parthoz vonulnak. A fiatal lárvák heteket töltenek a tengerben, majd visszatérnek a szigetekre, ahol fokozatosan alakulnak szárazföldi rákká.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Trópusi Indiai- és Csendes-óceáni szigetek, Afrika keleti partvidékétől Polinéziáig.
A pálmatolvaj természetes elterjedése az Indiai-óceán trópusi szigeteitől a Csendes-óceán középső részéig húzódik. Az IUCN több területen csak feltételezett fennmaradó állományokat jelez, míg más szigeteken a faj helyileg kipusztult.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként éjjel aktív, nappal üregekben, sziklahasadékokban vagy fatörzsekben rejtőzik.
Hogyan él?
Többnyire magányos; a nagyobb egyedek külön üregeket használnak és védik a táplálkozóhelyüket.
Hogyan mozog?
Erős lábaival fára is felmászik, de felnőttként alapvetően a talajon mozog.
Mivel táplálkozik?
Gyümölcsöket, magvakat, dióféléket, növényi részeket és dögöt fogyaszt.
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény a petéket a potroh alatti függelékein hordozza, majd a tengerbe bocsátja.
Ember közelében
Ollói erősek, ezért a kézbe vett állat sérülést okozhat. Húsát egyes helyeken fogyasztják, de mérgező is lehet.
Mi veszélyezteti?
A túlzott gyűjtés és a húsáért folytatott vadászat sok állományt megritkított. Az élőhelyek átalakítása és a lassú növekedés tovább nehezíti a fennmaradását.
Miért hívják pálmatolvajnak?
A faj nevét régi megfigyelések ihlették, amelyek szerint az állatok felmásznak a pálmákra, és lehullott gyümölcsöket vagy kókuszdiót keresnek. A név azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag kókuszdióval táplálkoznának.
Étrendjük ennél változatosabb: gyümölcsöket, magvakat, növényi részeket és állati eredetű táplálékot is elfogadnak. A nagy ollók főként a táplálék megragadását és feldarabolását szolgálják.
A legerősebb szárazföldi ollók
A pálmatolvaj ollói a szárazföldön élő állatok között rendkívül nagy szorítóerőt fejthetnek ki. Ez segíti a védekezést, az üregásást és a kemény táplálékok feltörését, de emiatt az állatot nem biztonságos kézbe venni.
Az ollók mérete és ereje a hímeknél általában nagyobb, mint a nőstényeknél. A faj testmérete lassan növekszik, ezért a nagy példányok rendszerint idős egyedek, amelyek különösen érzékenyek a túlzott befogásra.
Egy rák, amelynek szüksége van a tengerre
A pálmatolvaj felnőttként jól alkalmazkodott a szárazföldhöz, és a légköri levegőből vesz fel oxigént. Szaporodása mégis a tengerhez kötődik, mert a nőstény a petéket a hullámzás közelében engedi a vízbe.
A tengeri lárvák több héten át sodródnak és fejlődnek, majd fiatal rákokként visszatérnek a szárazföldre. Ez magyarázza, miért található a faj elsősorban szigeteken és a part közelében, még akkor is, ha a kifejlett példányok beljebb élnek.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora lehet egy pálmatolvaj?
A pálmatolvaj testhossza akár 50 centiméter is lehet, a kinyújtott lábak közötti távolság pedig megközelítheti az 1 métert. Tömege legfeljebb körülbelül 4 kilogramm. Ezek felső értékek, nem átlagos méretek, és a hímek általában nagyobbra nőnek a nőstényeknél.
Valóban fel tudja törni a kókuszdiót?
A pálmatolvaj ollói rendkívül erősek, ezért képes lehet kemény termések, köztük sérült vagy már felnyílt kókuszdiók feldarabolására. A faj azonban nem kizárólag kókuszdiót eszik. Gyümölcsöket, magvakat, növényi részeket és dögöt is fogyaszt, ezért a neve félrevezetően szűk képet ad az étrendjéről.
Veszélyes az emberre?
A pálmatolvaj nem vadászik emberre, és általában kerüli a közeli találkozást. Nagy ollói azonban erősen csíphetnek, ha az állatot megfogják, sarokba szorítják vagy zavarják. Vadon ezért ne nyúlj hozzá, és ne próbáld felemelni. A sérülésveszély főként a közvetlen kezeléskor jelentős.
Hol él a pálmatolvaj?
A faj trópusi szigeteken él az Indiai- és a Csendes-óceán térségében, az Afrika keleti partvidéke melletti szigetektől egészen Polinéziáig. Többnyire part menti erdőkben, cserjésekben és pálmaligetekben fordul elő. Ha megfelelő a talaj nedvessége és a búvóhely, a tengertől több kilométerre is eljuthat.
Mit eszik?
A pálmatolvaj mindenevő, de étrendjében sok növényi táplálék szerepel. Gyümölcsöket, magvakat, dióféléket és lehullott növényi részeket keres, emellett dögöt és más elérhető állati eredetű táplálékot is elfogyaszt. A szaglása fejlett, ezért éjjel is hatékonyan megtalálja a táplálékot.
Hogyan szaporodik?
A párzás a szárazföldön történik, a nőstény pedig a megtermékenyített petéket a potrohfüggelékein hordozza. Amikor a lárvák kikelnek, a nőstény a part közelében a tengerbe engedi őket, gyakran magas vízállás idején. A tengeri lárvaállapot több hétig tart, majd a fiatal rákok visszatérnek a szárazföldre.
Igaz, hogy fiatalon csigaházban él?
Igen. A fiatal pálmatolvajok, akárcsak más remetarákok, üres tengeri csigaházat használnak a puha potroh védelmére. Növekedés közben azonban a hátlemezek és a potroh megkeményednek, ezért a nagyobb példányok már nem hordanak házat. Ez a fejlődés fontos átmenet a tengeri eredetű lárvaélet és a szárazföldi felnőttkor között.
Mennyire veszélyeztetett a faj?
A pálmatolvajt a Természetvédelmi Világszövetség sebezhető kategóriába sorolja. Sok szigeten a húsáért gyűjtik, miközben lassan nő és későn éri el a szaporodóképes kort. Az élőhelyek átalakítása és a part menti erdők fogyása szintén gondot okoz. Egyes szigeteken helyi védelmi szabályok korlátozzák a befogását.
Ez is érdekelhet
Hasonlítsd össze más állatokkal!
Fotó: fearlessRich · Wikimedia Commons · CC BY 2.0