Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Karácsony-szigeti vörös rák

Gecarcoidea natalis

A karácsony-szigeti vörös rák (Gecarcoidea natalis) az Indiai-óceán szigetein élő, szárazföldhöz alkalmazkodott rákfaj. Évente tömegesen vonul a tengerpartra, ahol szaporodik, miközben az erdei ökoszisztémában a lehullott növényi anyagok feldolgozásában is fontos szerepet játszik.

Egy vörös rák sétál a homokos talajon, körülötte kövek és száraz növények.
Karácsony-szigeti vörös rák · Gecarcoidea natalis

Kép forrása: canva.com

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névGecarcoidea natalis
TesthosszPáncél szélessége legfeljebb 116 mm
Farok / egyéb méretNem alkalmazható; a potroh szélessége ivari bélyeg
Testtömeg–
Élettartam–
ElterjedésKarácsony-sziget és Kókusz (Keeling)-szigetek
ÉlőhelyTrópusi esőerdő, sziklahasadék, parti terasz, kert
TáplálkozásLevelek, gyümölcsök, virágok, magoncok és állati maradványok
Aktív időszakFőként nappal aktív; száraz időben üregében marad
Társas életTöbbnyire magányos, a vonuláskor nagy tömegekben mozog
Szaporodási időSzaporodási vonulás főként az esős évszak kezdetén
Költési / kelési időA tojások hordozása körülbelül 12–14 nap
Utódok számaEgy nőstény akár 100 000 tojást hordozhat
UtódgondozásA kifejlett rákok nem gondozzák az utódokat
PihenőhelyTalajba vájt, egykamrás üreg vagy sziklahasadék
Érzékelés–
Hangadás–
MozgásGyalogosan vonul; a lárvák a tengerben sodródnak
Ökológiai szerepAvarbontó, talajforgató és tápanyag-visszaforgató faj
Magyarországi jelenlétMagyarországi természetes előfordulása nem ismert

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Megjelenése

A karácsony-szigeti vörös rák teste élénk vöröses színű, páncélja lekerekített. A kifejlett példányok páncélja legfeljebb körülbelül 116 milliméter széles lehet. A hímek általában nagyobbak, a nőstények potroha viszont szélesebb, mert ezen hordozzák a tojásokat.

Élőhelye

A faj legnagyobb számban a Karácsony-sziget nedves trópusi erdeiben él. Üregeket ás a talajba, illetve mély sziklahasadékokat is használ. A száraz időszakban a nedvesség megőrzése érdekében visszahúzódik, az üreg bejáratát pedig levelekkel zárhatja el.

Táplálkozása

Táplálékának jelentős részét lehullott levelek, gyümölcsök, virágok és magoncok alkotják. Nem szigorúan növényevő: alkalmanként elhullott rákokat, madarakat és betelepített óriás-afrikai csigákat is elfogyaszt.

Szaporodása

Az esős évszak kezdetén milliók indulnak az erdőből a tengerpartra. A nőstények a párzás után körülbelül két hétig hordozzák a tojásokat, majd a holdciklushoz és a dagály fordulásához igazodva a vízbe engedik őket. A lárvák tengeri fejlődés után apró rákokként térnek vissza a partra.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Karácsony-sziget és Kókusz (Keeling)-szigetek

A faj természetes elterjedése a Karácsony-szigetre és a Kókusz (Keeling)-szigetekhez tartozó North Keelingre korlátozódik. A Kókusz-szigeteki állomány eredetével kapcsolatban a természetvédelmi szakirodalom szerint felmerült a Karácsony-szigetről történt újabb betelepülés lehetősége, ezért a két területet a térképes felsorolásban külön kell kezelni.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Főként nappal aktív; száraz időben üregében marad

Hogyan él?

Többnyire magányos, a vonuláskor nagy tömegekben mozog

Hogyan mozog?

Gyalogosan vonul; a lárvák a tengerben sodródnak

Mivel táplálkozik?

Levelek, gyümölcsök, virágok, magoncok és állati maradványok

Szaporodás és utódgondozás

A kifejlett rákok nem gondozzák az utódokat

01 Egy érdekes részlet

Miért éppen a holdhoz igazodik a vonulás?

A vörös rákok szaporodási időzítése több környezeti jelhez kapcsolódik. A nőstények akkor engedik a tojásokat a vízbe, amikor a holdfázis és a dagály fordulása kedvező, így a lárvák a part közelében kelhetnek ki, majd a hullámzás a nyíltabb tenger felé sodorhatja őket.

Ez az összehangolás azért fontos, mert a lárvák rövid időn belül tengeri táplálkozásra és fejlődésre szorulnak. A pontos időzítés javíthatja annak esélyét, hogy az áramlások megfelelő élőhelyre vigyék őket, miközben a szaporodás több egymást követő éjszakán is zajolhat.

02 Egy érdekes részlet

A tengerből visszatérő apró rákok

A tojásokból kikelő lárvák több fejlődési szakaszon mennek keresztül a tengerben. Körülbelül egy hónap után megalopa nevű, garnélára emlékeztető alakot öltenek, majd a part menti sekély vizekben alakulnak át teljesen kifejlett testfelépítésű, apró rákokká.

A fiatal rákok nagyjából 5 milliméteres mérettel indulnak szárazföldi útjukra. Körülbelül kilenc nap alatt jutnak feljebb a szigeten, de a lárvák túlnyomó többsége nem éri el ezt a szakaszt: halak, ráják és cetcápák is fogyasztják őket. Egyes években ezért alig jelennek meg fiatal rákok, máskor viszont tömeges visszatérés figyelhető meg.

03 Egy érdekes részlet

Az erdő talajának mérnöke

A vörös rák nem csupán látványos vonuló állat, hanem az erdei talaj működésére is hat. Avarral és lehullott növényi részekkel táplálkozik, miközben üregei átforgatják és levegőztetik a talajt. Ürüléke visszajuttatja a tápanyagokat az erdei rendszerbe.

A faj növényeválogatása a növényzet összetételére is hatással lehet, mert egyes magoncokat és növényi részeket gyakrabban fogyaszt. Emiatt a vörös rákok nagy egyedszámuk mellett az erdő talajszintjének egyik meghatározó fogyasztói és lebontó szereplői.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Hol él a karácsony-szigeti vörös rák?

Természetes előfordulása a Karácsony-szigetre és a Kókusz (Keeling)-szigetekre korlátozódik.

Miért vonul a tengerpartra?

A szaporodás miatt: a nőstények a tengervízbe engedik a tojásokat.

Mikor zajlik a tömeges vonulás?

Többnyire az esős évszak kezdetén, gyakran október és december között.

Mivel táplálkozik?

Főként avarral, gyümölcsökkel, virágokkal és magoncokkal, de állati maradványokat is fogyaszt.

Éjszakai állat a vörös rák?

A megbízható természetvédelmi források szerint főként nappal aktív, a száraz időszakban pedig üregében marad.

Egyedül él vagy csoportosan?

Az év nagy részében magányosan él a saját üregében, vonuláskor viszont nagy tömegekben mozog.

Mekkora lehet a páncélja?

A kifejlett példány páncéljának szélessége legfeljebb körülbelül 116 milliméter.

Gondozza a vörös rák a kicsinyeit?

Nem. A lárvák tengeri fejlődése után a fiatal rákok önállóan térnek vissza a szárazföldre.

Mi veszélyezteti a vonuló rákokat?

A közutakon a járműforgalom jelenthet veszélyt, ezért időszakos útlezárásokat és rákátjárókat is alkalmaznak.

Magyarországon is megtalálható?

Nincs igazolt természetes magyarországi előfordulása.

Ez is érdekelhet

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.