A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A karácsony-szigeti vörös rák teste élénk vöröses színű, páncélja lekerekített. A kifejlett példányok páncélja legfeljebb körülbelül 116 milliméter széles lehet. A hímek általában nagyobbak, a nőstények potroha viszont szélesebb, mert ezen hordozzák a tojásokat.
Élőhelye
A faj legnagyobb számban a Karácsony-sziget nedves trópusi erdeiben él. Üregeket ás a talajba, illetve mély sziklahasadékokat is használ. A száraz időszakban a nedvesség megőrzése érdekében visszahúzódik, az üreg bejáratát pedig levelekkel zárhatja el.
Táplálkozása
Táplálékának jelentős részét lehullott levelek, gyümölcsök, virágok és magoncok alkotják. Nem szigorúan növényevő: alkalmanként elhullott rákokat, madarakat és betelepített óriás-afrikai csigákat is elfogyaszt.
Szaporodása
Az esős évszak kezdetén milliók indulnak az erdőből a tengerpartra. A nőstények a párzás után körülbelül két hétig hordozzák a tojásokat, majd a holdciklushoz és a dagály fordulásához igazodva a vízbe engedik őket. A lárvák tengeri fejlődés után apró rákokként térnek vissza a partra.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Karácsony-sziget és Kókusz (Keeling)-szigetek
A faj természetes elterjedése a Karácsony-szigetre és a Kókusz (Keeling)-szigetekhez tartozó North Keelingre korlátozódik. A Kókusz-szigeteki állomány eredetével kapcsolatban a természetvédelmi szakirodalom szerint felmerült a Karácsony-szigetről történt újabb betelepülés lehetősége, ezért a két területet a térképes felsorolásban külön kell kezelni.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként nappal aktív; száraz időben üregében marad
Hogyan él?
Többnyire magányos, a vonuláskor nagy tömegekben mozog
Hogyan mozog?
Gyalogosan vonul; a lárvák a tengerben sodródnak
Mivel táplálkozik?
Levelek, gyümölcsök, virágok, magoncok és állati maradványok
Szaporodás és utódgondozás
A kifejlett rákok nem gondozzák az utódokat
Miért éppen a holdhoz igazodik a vonulás?
A vörös rákok szaporodási időzítése több környezeti jelhez kapcsolódik. A nőstények akkor engedik a tojásokat a vízbe, amikor a holdfázis és a dagály fordulása kedvező, így a lárvák a part közelében kelhetnek ki, majd a hullámzás a nyíltabb tenger felé sodorhatja őket.
Ez az összehangolás azért fontos, mert a lárvák rövid időn belül tengeri táplálkozásra és fejlődésre szorulnak. A pontos időzítés javíthatja annak esélyét, hogy az áramlások megfelelő élőhelyre vigyék őket, miközben a szaporodás több egymást követő éjszakán is zajolhat.
A tengerből visszatérő apró rákok
A tojásokból kikelő lárvák több fejlődési szakaszon mennek keresztül a tengerben. Körülbelül egy hónap után megalopa nevű, garnélára emlékeztető alakot öltenek, majd a part menti sekély vizekben alakulnak át teljesen kifejlett testfelépítésű, apró rákokká.
A fiatal rákok nagyjából 5 milliméteres mérettel indulnak szárazföldi útjukra. Körülbelül kilenc nap alatt jutnak feljebb a szigeten, de a lárvák túlnyomó többsége nem éri el ezt a szakaszt: halak, ráják és cetcápák is fogyasztják őket. Egyes években ezért alig jelennek meg fiatal rákok, máskor viszont tömeges visszatérés figyelhető meg.
Az erdő talajának mérnöke
A vörös rák nem csupán látványos vonuló állat, hanem az erdei talaj működésére is hat. Avarral és lehullott növényi részekkel táplálkozik, miközben üregei átforgatják és levegőztetik a talajt. Ürüléke visszajuttatja a tápanyagokat az erdei rendszerbe.
A faj növényeválogatása a növényzet összetételére is hatással lehet, mert egyes magoncokat és növényi részeket gyakrabban fogyaszt. Emiatt a vörös rákok nagy egyedszámuk mellett az erdő talajszintjének egyik meghatározó fogyasztói és lebontó szereplői.
Képgaléria

Kérdések és válaszok
Hol él a karácsony-szigeti vörös rák?
Természetes előfordulása a Karácsony-szigetre és a Kókusz (Keeling)-szigetekre korlátozódik.
Miért vonul a tengerpartra?
A szaporodás miatt: a nőstények a tengervízbe engedik a tojásokat.
Mikor zajlik a tömeges vonulás?
Többnyire az esős évszak kezdetén, gyakran október és december között.
Mivel táplálkozik?
Főként avarral, gyümölcsökkel, virágokkal és magoncokkal, de állati maradványokat is fogyaszt.
Éjszakai állat a vörös rák?
A megbízható természetvédelmi források szerint főként nappal aktív, a száraz időszakban pedig üregében marad.
Egyedül él vagy csoportosan?
Az év nagy részében magányosan él a saját üregében, vonuláskor viszont nagy tömegekben mozog.
Mekkora lehet a páncélja?
A kifejlett példány páncéljának szélessége legfeljebb körülbelül 116 milliméter.
Gondozza a vörös rák a kicsinyeit?
Nem. A lárvák tengeri fejlődése után a fiatal rákok önállóan térnek vissza a szárazföldre.
Mi veszélyezteti a vonuló rákokat?
A közutakon a járműforgalom jelenthet veszélyt, ezért időszakos útlezárásokat és rákátjárókat is alkalmaznak.
Magyarországon is megtalálható?
Nincs igazolt természetes magyarországi előfordulása.





