Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) vs. Óriás tengeripók – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) és Óriás tengeripók
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)
Cancer pagurus
A nagy tarisznyarák az Atlanti-óceán északkeleti részének egyik jellegzetes, nagy termetű tengeri rákja. Széles, recézett szélű páncéljáról és fekete ollóvégeiről könnyen felismerhető.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Óriás tengeripók
Macrocheira kaempferi
Az óriás tengeripók a Japán körüli Csendes-óceán mélyebb vizeinek hatalmas rákja. Kiterjesztett lábai csaknem négy métert is átfoghatnak, miközben teste nagyjából 30 centiméteres.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) | Óriás tengeripók |
|---|---|---|
| Tudományos név | Cancer pagurus | Macrocheira kaempferi |
| Testhossz | Páncélszélessége többnyire 15 cm, legfeljebb kb. 25–30 cm | Fejtorpáncélja kb. 30 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; a potroh a páncél alatt rejtőzik | A potroha rövid, a test alá hajtva viseli |
| Testtömeg | – | Jellemzően 16 - 20 kg |
| Élettartam | Legalább 20 év; a becslések jelentősen eltérnek | Akár 50 - 100 év; a felső érték bizonytalan |
| Elterjedés | Norvégiától Portugáliáig, főként az Atlanti-óceán északi részén | Japán csendes-óceáni partvidéke; ritkán Tajvanig |
| Élőhely | Sziklás, kavicsos és homokos tengerfenék, az árapályzónától kb. 100 m-ig | Homokos és sziklás tengerfenék, többnyire 150 - 300 m mélyen |
| Táplálkozás | Kagylók, csigák, rákok, döghús és más tengerfenéki állatok | Dögevő mindenevő: állati maradványok, algák, halak |
| Aktív időszak | Tengerfenéken keresgél; a zsákmányt főként alkonyatkor és éjjel fogyasztja | Lassan járva keres táplálékot a tengerfenéken |
| Társas élet | Többnyire magányos; párzáskor és táplálkozóhelyeken találkozik fajtársaival | Többnyire magányos |
| Szaporodási idő | Párzás tavasszal és nyáron; lárvakibocsátás késő tavasszal és nyáron | A párzás fő időszaka január és március között van |
| Utódfejlődés ideje | A peték hordozása általában 6–9 hónap | A peték nagyjából 10 nap alatt kelnek ki |
| Utódok száma | Nőstényenként körülbelül 250 000–3 000 000 pete | Egy nőstény akár 1,5 millió petét is hordozhat |
| Utódgondozás | A nőstény a petéket a potroh alatt hordozza és szellőzteti | A nőstény a petéket hordozza, a lárvákat nem gondozza |
| Pihenőhely | Sziklák alatt, repedésekben vagy puha üledékbe ásva rejtőzik | A kontinentális talapzat és lejtő aljzatán él |
| Érzékelés | Összetett szemekkel és kémiai érzékeléssel tájékozódik | Rövid szemnyélen ülő szemekkel és tapintó csápokkal érzékel |
| Hangadás | – | Nem ismert jellegzetes hangadása |
| Mozgás | Járólábain mászik a tengerfenéken | Nem úszik, hosszú járólábain lépked |
| Ökológiai szerep | Zsákmányoló és dögevő; a kagylók és más fenéklakók állományaira is hat | A tengerfenék dögevője, elhalt szerves anyagot hasznosít |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem őshonos | Magyarországon természetes körülmények között nem honos |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.