Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) vs. Közönséges denevér (Myotis myotis) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) és Közönséges denevér (Myotis myotis)
Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)
Pipistrellus kuhlii
A fehérszélű törpedenevér kistermetű, épületek réseiben is megtelepedő rovarevő denevér. Európa déli és középső részein, Észak-Afrikában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában fordul elő, Magyarországon 1993 óta ismert.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Közönséges denevér (Myotis myotis)
Myotis myotis
A közönséges denevér Európa egyik legnagyobb Myotis-faja, amely Magyarországon is rendszeresen előfordul. Éjszaka vadászik, főként talajlakó rovarokat keres, télen pedig barlangokban, bányákban és más föld alatti üregekben telel.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) | Közönséges denevér (Myotis myotis) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Pipistrellus kuhlii | Myotis myotis |
| Testhossz | 40–48 mm testhossz | 65–84 mm testhossz |
| Farok / egyéb méret | A farokvitorla szegélyén fehér szegély látható | 40–60 mm |
| Testtömeg | 4–10 g | 20–45 g |
| Élettartam | Legfeljebb körülbelül 8 év | Többnyire 6–13 év; ismert maximum kb. 22–25 év |
| Elterjedés | Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia | Nyugat-, Közép- és Dél-Európa, Kis-Ázsia és a Közel-Kelet |
| Élőhely | Települések, épületek, parkok, erdőszélek és vízpartok | Nyílt erdők, legelők, parkok; épületek és föld alatti üregek |
| Táplálkozás | Repülő rovarok, főként kétszárnyúak, lepkék és bogarak | Főként futóbogarak és más talajlakó ízeltlábúak |
| Aktív időszak | Éjszakai, napnyugta után aktív | Éjszakai |
| Társas élet | Szülőkolóniákban élhet; a hímek gyakran magányosak | Kolóniákban él; szaporodáskor nősténykolóniákat alkot |
| Szaporodási idő | Nyári szülőkolóniák; párzás nyár végén és ősszel | Nyári szaporodókolóniák; téli hibernáció |
| Utódfejlődés ideje | – | Kb. 60–70 nap |
| Utódok száma | Évente általában 1–2 utód | Többnyire 1 kölyök; ritkán 2 |
| Utódgondozás | A nőstény tejjel táplálja és gondozza kölykeit | A nőstény szoptatja; önállósodás kb. 2 hónap |
| Pihenőhely | Épületrések, redőnytokok, tetőterek, falhézagok és sziklahasadékok | Padlások, barlangok, bányák, pincék és alagutak |
| Érzékelés | Echolokáció; legerősebb hangkomponense gyakran 40 kHz körüli | Echolokáció; a zsákmány neszeit nagy füleivel is érzékeli |
| Hangadás | Ultrahangos tájékozódási jelek | Erős, száraz kattintások; detektoron kb. 35 kHz |
| Mozgás | Gyors, fordulékony repülés | Alacsonyan repül; részlegesen vonuló |
| Ökológiai szerep | Rovarokat fogyaszt, így részt vesz azok állományainak szabályozásában | A talajlakó rovarok fogyasztója, így a rovarpopulációk szabályozója |
| Magyarországi jelenlét | 1993-ban bizonyították először; ma több tájegységen ismert | Őshonos, rendszeres előfordulású és védett faj |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.