Folyami rák (Astacus astacus) vs. Kecskerák – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Folyami rák (Astacus astacus) és Kecskerák
Folyami rák (Astacus astacus)
Astacus astacus
A folyami rák Európa őshonos édesvízi tízlábú rákja, amely tiszta, oxigéndús folyókban, patakokban és tavakban él. Éjszakai mindenevő, nősténye pedig ősszel megtermékenyített petéket hord a potrohlábain a következő tavaszig.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kecskerák
Pontastacus leptodactylus
A kecskerák lassú folyású vizek és állóvizek karcsú ollójú, éjszaka aktív rákja. Magyarországon védett faj, állományait az élőhelyromlás, a vízszennyezés és a rákpestis is veszélyeztetheti.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Folyami rák (Astacus astacus) | Kecskerák |
|---|---|---|
| Tudományos név | Astacus astacus | Pontastacus leptodactylus |
| Testhossz | Általában 10–15 cm, ritkán körülbelül 20 cm | Általában 18–26 cm |
| Farok / egyéb méret | Faroklegyező a potroh végén; külön hosszadat nincs | Nincs külön megadott adat |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Általában 10–15 év, legfeljebb körülbelül 20 év | – |
| Elterjedés | Európa és Nyugat-Ázsia egyes térségei | Kelet- és Közép-Európa, Nyugat-Ázsia |
| Élőhely | Tiszta, oxigéndús folyók, patakok, tavak és csatornák | Lassú vizek, tavak, növényzettel benőtt partszakaszok |
| Táplálkozás | Mindenevő: növények, gerinctelenek, dög és szerves törmelék | Mindenevő: növényi anyag, detritusz, gerinctelenek |
| Aktív időszak | Főként szürkületkor és éjszaka aktív | Elsősorban alkonyat után és éjszaka aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos, helyhű; táplálékért versenghet | – |
| Szaporodási idő | Párzás október–novemberben; peterakás ősszel | Párzása főként ősszel zajlik |
| Utódfejlődés ideje | Peték fejlődése körülbelül hat hónapig tart | Nem vemhes; a peték hónapokig fejlődnek |
| Utódok száma | Általában 70–200 pete, ritkán legfeljebb 400 | A nőstény a petéket a potrohlábain hordozza |
| Utódgondozás | A nőstény hordozza, tisztítja és oxigénezi a petéket | A nőstény tisztítja és oxigénnel látja el a petéket |
| Pihenőhely | Partfal üregei, kövek, gyökerek, növényzet és faanyag alatt | Kövek, ágak, üregek és puha mederanyag |
| Érzékelés | Összetett szemekkel és érzékeny csápokkal tájékozódik | Csápokkal, szagérzékeléssel és összetett szemekkel tájékozódik |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | A fenéken jár; veszélyben potrohlendítéssel hátrafelé úszik | Járólábakkal halad; veszélyben hátrafelé úszik |
| Ökológiai szerep | Fogyasztó, detrituszfeldolgozó és fontos zsákmányállat | Mindenevő fogyasztó és a vízi táplálékhálózat része |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos, védett faj; természetvédelmi értéke 50 000 Ft | Védett; főként alföldi, lassú folyású vizekben él |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.