A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A folyami rák teste kemény, meszes páncéllal borított, színe többnyire barnás vagy olajzöld. Első pár járólába erős ollóvá alakult, a potroh végén pedig úszásra és menekülésre használható faroklegyező található.
Élőhelye
Olyan édesvizekben érzi jól magát, ahol megfelelő az oxigénellátás, változatos az aljzat, és elegendő búvóhely áll rendelkezésére. Nappal többnyire rejtőzik, este indul táplálékot keresni.
Táplálkozása
Rugalmas étrendű mindenevő: vízinövényeket, algákat, férgeket, rovarlárvákat, puhatestűeket, dögöt és szerves törmeléket is fogyaszt. Táplálkozásával részt vesz az elhalt szerves anyag feldolgozásában.
Szaporodása
A párzás rendszerint ősszel történik, a nőstény pedig a petéket a potrohlábain hordozza. A fiatalok májusban vagy júniusban kelnek ki, és kezdetben még szorosan kapcsolódnak az anya testéhez.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa és Nyugat-Ázsia egyes térségei
A faj őshonos elterjedése főként Európa északi, középső és keleti részére terjed ki, Kalinyingrád térségével együtt. Az IUCN több országban betelepített vagy bizonytalan eredetű állományokat is jelez; a történelmi telepítések miatt az eredeti természetes határvonal nem mindenhol különíthető el pontosan.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Főként szürkületkor és éjszaka aktív
Hogyan él?
Többnyire magányos, helyhű; táplálékért versenghet
Hogyan mozog?
A fenéken jár; veszélyben potrohlendítéssel hátrafelé úszik
Mivel táplálkozik?
Mindenevő: növények, gerinctelenek, dög és szerves törmelék
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény hordozza, tisztítja és oxigénezi a petéket
A rákpestis terjedésének működése
A rákpestist az Aphanomyces astaci nevű vízi penész okozza, amely mozgó spórákkal keresi fel a rákok kültakaróját, majd a páncél lágyabb részein keresztül behatol a szövetekbe.
Az észak-amerikai rákfajok gyakran tünetmentes hordozók, míg a folyami rák védekezése általában elégtelen, ezért a fertőzés rövid idő alatt tömeges pusztulást és helyi állomány-összeomlást okozhat.
Miért vedlik a folyami rák?
A páncél nem tud folyamatosan tágulni, ezért a folyami rák vedléssel növekszik: az új kültakaró kialakulása után a régi páncélt ledobja, és egy ideig különösen sérülékeny marad.
A vedléshez kalciumra van szüksége, amelyet a vízből és a táplálékból vesz fel, a levedlett páncél egy részének elfogyasztása pedig segítheti az ásványi anyagok visszanyerését.
Hogyan gondozza a nőstény a petéket?
A nőstény a petéket a potrohlábaihoz rögzíti, és ezek mozgatásával folyamatos vízáramlást hoz létre körülöttük, így javítja az oxigénellátást és eltávolítja a lerakódásokat.
Ez a több hónapos gondozási időszak csökkenti a nőstény mozgását és növeli energiaigényét, viszont jelentősen javítja a fejlődő embriók túlélési esélyét.
Képgaléria


Kérdések és válaszok
Hol él a folyami rák?
Tiszta, oxigéndús folyókban, patakokban, tavakban és egyes csatornákban fordul elő.
Mikor aktív a folyami rák?
Főként szürkületkor és éjszaka mozog, nappal többnyire búvóhelyén marad.
Mit eszik a folyami rák?
Növényi részeket, vízi gerincteleneket, dögöt és szerves törmeléket fogyaszt.
Mikor szaporodik?
A párzás többnyire októberben és novemberben zajlik.
Meddig hordozza a nőstény a petéket?
A peték általában körülbelül hat hónapig fejlődnek a nőstény potrohlábain.
Veszélyes-e rá a rákpestis?
Igen. A rákpestis a folyami rák számára rendszerint súlyos vagy halálos fertőzés.
Védett faj-e Magyarországon?
Igen, Magyarországon őshonos és védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Milyen hosszúra nőhet?
A legtöbb példány 10–15 centiméteres, ritkán körülbelül 20 centiméteres lehet.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?

