Folyami rák (Astacus astacus) vs. Parti tarisznyarák – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Folyami rák (Astacus astacus) és Parti tarisznyarák
Folyami rák (Astacus astacus)
Astacus astacus
A folyami rák Európa őshonos édesvízi tízlábú rákja, amely tiszta, oxigéndús folyókban, patakokban és tavakban él. Éjszakai mindenevő, nősténye pedig ősszel megtermékenyített petéket hord a potrohlábain a következő tavaszig.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Parti tarisznyarák
Carcinus maenas
A parti tarisznyarák sekély tengeri és torkolati vizek gyakori, alkalmazkodó rákja. Európából származik, de hajóforgalommal több más kontinens partvidékére is eljutott, ahol inváziós hatásai lehetnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Folyami rák (Astacus astacus) | Parti tarisznyarák |
|---|---|---|
| Tudományos név | Astacus astacus | Carcinus maenas |
| Testhossz | Általában 10–15 cm, ritkán körülbelül 20 cm | Jellemző páncélzatszélesség: kb. 4-8 cm |
| Farok / egyéb méret | Faroklegyező a potroh végén; külön hosszadat nincs | – |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | Általában 10–15 év, legfeljebb körülbelül 20 év | Kb. 3-5 év |
| Elterjedés | Európa és Nyugat-Ázsia egyes térségei | Északkelet-Atlanti-partvidék; több kontinensen betelepített |
| Élőhely | Tiszta, oxigéndús folyók, patakok, tavak és csatornák | Árapályzóna, torkolatok, lagúnák, sekély parti vizek |
| Táplálkozás | Mindenevő: növények, gerinctelenek, dög és szerves törmelék | Mindenevő; kagylókat, rákokat, halakat, algákat és dögöt eszik |
| Aktív időszak | Főként szürkületkor és éjszaka aktív | Nappal és éjjel is aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos, helyhű; táplálékért versenghet | Többnyire magányos, de sűrű állományokat alkothat |
| Szaporodási idő | Párzás október–novemberben; peterakás ősszel | A szaporodás földrajzi helytől függően főleg télen és tavasszal zajlik |
| Utódfejlődés ideje | Peték fejlődése körülbelül hat hónapig tart | A peték keléséig, általában több hétig |
| Utódok száma | Általában 70–200 pete, ritkán legfeljebb 400 | Egy nőstény akár 185 000-200 000 petét is hordozhat |
| Utódgondozás | A nőstény hordozza, tisztítja és oxigénezi a petéket | A nőstény a petéket a potroha alatt hordozza |
| Pihenőhely | Partfal üregei, kövek, gyökerek, növényzet és faanyag alatt | Kövek, algák, iszap, homok és tengeri fű között bújik meg |
| Érzékelés | Összetett szemekkel és érzékeny csápokkal tájékozódik | Szagló- és tapintóingerek, valamint látás alapján tájékozódik |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | A fenéken jár; veszélyben potrohlendítéssel hátrafelé úszik | A fenéken jár, rövid távon úszni is képes |
| Ökológiai szerep | Fogyasztó, detrituszfeldolgozó és fontos zsákmányállat | Általános táplálkozású parti ragadozó és dögevő |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos, védett faj; természetvédelmi értéke 50 000 Ft | Magyarországon természetes előfordulása nem igazolt |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.