Füleskuvik (Otus scops) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Uráli bagoly (Strix uralensis) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Füleskuvik (Otus scops) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Uráli bagoly (Strix uralensis)
Füleskuvik (Otus scops) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Otus scops
A füleskuvik Európa, Észak-Afrika és Ázsia több térségében előforduló, apró termetű bagoly. Többnyire éjszaka aktív, rovarokra vadászik, és elhagyott odúkban vagy más üregekben költ.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Uráli bagoly (Strix uralensis)
Strix uralensis
Az uráli bagoly Eurázsia északi és hegyvidéki erdeinek nagy termetű, éjszakai ragadozó madara. Zárt, idős erdőkben költ, főként kisemlősökkel táplálkozik, Magyarországon pedig fokozottan védett faj.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Füleskuvik (Otus scops) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Uráli bagoly (Strix uralensis) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Otus scops | Strix uralensis |
| Testhossz | 19–21 cm | 60–62 cm |
| Farok / egyéb méret | Rövid; pontos adat: Nincs megbízható adat. | Hosszú, fokozatosan lekerekített |
| Testtömeg | 60–135 g | Hím 450–825 g; tojó 520–1020 g |
| Élettartam | Vadban legfeljebb körülbelül 6–7 év | – |
| Elterjedés | Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia; telelés főként a Szaharától délre | Eurázsia északi, keleti és hegyvidéki erdei |
| Élőhely | Ligetes erdők, gyümölcsösök, parkok, nyílt, idős fákkal tagolt tájak | Idős, zárt lombos, elegyes és fenyves erdők |
| Táplálkozás | Főként rovarok, különösen szöcskék, tücskök és bogarak | Főként kisemlősök, emellett madarak, békák és rovarok |
| Aktív időszak | Éjszakai; alkonyat után és éjjel vadászik | Éjszakai |
| Társas élet | A költési időszakban páros, egyébként többnyire magányos | Territoriális; költéskor párban él |
| Szaporodási idő | Április–augusztus, térségenként eltérően | Többnyire állandó, fiatalon kóborolhat |
| Utódfejlődés ideje | tojásrakó madár | kotlás 28–35 nap |
| Utódok száma | Általában 3–4, rendszerint legfeljebb 6 tojás; kelés 20–31 nap | Általában 3–4 tojás |
| Utódgondozás | A tojó kotlik, később mindkét szülő eteti és védi a fiókákat | A tojó kotlik, mindkét szülő etet |
| Pihenőhely | Faodvak, épületüregek, mesterséges odúk és elhagyott fészkek | Faodú, gallyfészek vagy mesterséges költőláda |
| Érzékelés | Nagy, fényérzékeny szemek; kiváló hallás; rejtőszín | Kiváló hallás és gyenge fényhez alkalmazkodott látás |
| Hangadás | Ismétlődő, rövid „tyü” vagy „kuvikoló” hang | Mély huhogás, riasztó és kapcsolattartó hangok |
| Mozgás | A legtöbb populáció vonuló; délen részben állandó | Lesből vadászik; erős, csendes repülés |
| Ökológiai szerep | Rovarok és kisebb gerincesek fogyasztója; zsákmánypopulációkat szabályoz | A kisemlősök állományának fontos ragadozója |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeres költőfaj, főként melegebb, nyílt, idős fákkal tarkított élőhelyeken | Északi középhegységekben költ; fokozottan védett |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.