Karácsony-szigeti vörös rák vs. Kecskerák – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Karácsony-szigeti vörös rák és Kecskerák
Karácsony-szigeti vörös rák
Gecarcoidea natalis
A karácsony-szigeti vörös rák (Gecarcoidea natalis) az Indiai-óceán szigetein élő, szárazföldhöz alkalmazkodott rákfaj. Évente tömegesen vonul a tengerpartra, ahol szaporodik, miközben az erdei ökoszisztémában a lehullott növényi anyagok feldolgozásában is fontos szerepet játszik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kecskerák
Pontastacus leptodactylus
A kecskerák lassú folyású vizek és állóvizek karcsú ollójú, éjszaka aktív rákja. Magyarországon védett faj, állományait az élőhelyromlás, a vízszennyezés és a rákpestis is veszélyeztetheti.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Karácsony-szigeti vörös rák | Kecskerák |
|---|---|---|
| Tudományos név | Gecarcoidea natalis | Pontastacus leptodactylus |
| Testhossz | Páncél szélessége legfeljebb 116 mm | Általában 18–26 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; a potroh szélessége ivari bélyeg | Nincs külön megadott adat |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | – |
| Elterjedés | Karácsony-sziget és Kókusz (Keeling)-szigetek | Kelet- és Közép-Európa, Nyugat-Ázsia |
| Élőhely | Trópusi esőerdő, sziklahasadék, parti terasz, kert | Lassú vizek, tavak, növényzettel benőtt partszakaszok |
| Táplálkozás | Levelek, gyümölcsök, virágok, magoncok és állati maradványok | Mindenevő: növényi anyag, detritusz, gerinctelenek |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív; száraz időben üregében marad | Elsősorban alkonyat után és éjszaka aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos, a vonuláskor nagy tömegekben mozog | – |
| Szaporodási idő | Szaporodási vonulás főként az esős évszak kezdetén | Párzása főként ősszel zajlik |
| Utódfejlődés ideje | A tojások hordozása körülbelül 12–14 nap | Nem vemhes; a peték hónapokig fejlődnek |
| Utódok száma | Egy nőstény akár 100 000 tojást hordozhat | A nőstény a petéket a potrohlábain hordozza |
| Utódgondozás | A kifejlett rákok nem gondozzák az utódokat | A nőstény tisztítja és oxigénnel látja el a petéket |
| Pihenőhely | Talajba vájt, egykamrás üreg vagy sziklahasadék | Kövek, ágak, üregek és puha mederanyag |
| Érzékelés | – | Csápokkal, szagérzékeléssel és összetett szemekkel tájékozódik |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Gyalogosan vonul; a lárvák a tengerben sodródnak | Járólábakkal halad; veszélyben hátrafelé úszik |
| Ökológiai szerep | Avarbontó, talajforgató és tápanyag-visszaforgató faj | Mindenevő fogyasztó és a vízi táplálékhálózat része |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországi természetes előfordulása nem ismert | Védett; főként alföldi, lassú folyású vizekben él |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.