Karácsony-szigeti vörös rák vs. Parti tarisznyarák – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Karácsony-szigeti vörös rák és Parti tarisznyarák
Karácsony-szigeti vörös rák
Gecarcoidea natalis
A karácsony-szigeti vörös rák (Gecarcoidea natalis) az Indiai-óceán szigetein élő, szárazföldhöz alkalmazkodott rákfaj. Évente tömegesen vonul a tengerpartra, ahol szaporodik, miközben az erdei ökoszisztémában a lehullott növényi anyagok feldolgozásában is fontos szerepet játszik.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Parti tarisznyarák
Carcinus maenas
A parti tarisznyarák sekély tengeri és torkolati vizek gyakori, alkalmazkodó rákja. Európából származik, de hajóforgalommal több más kontinens partvidékére is eljutott, ahol inváziós hatásai lehetnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Karácsony-szigeti vörös rák | Parti tarisznyarák |
|---|---|---|
| Tudományos név | Gecarcoidea natalis | Carcinus maenas |
| Testhossz | Páncél szélessége legfeljebb 116 mm | Jellemző páncélzatszélesség: kb. 4-8 cm |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; a potroh szélessége ivari bélyeg | – |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | – | Kb. 3-5 év |
| Elterjedés | Karácsony-sziget és Kókusz (Keeling)-szigetek | Északkelet-Atlanti-partvidék; több kontinensen betelepített |
| Élőhely | Trópusi esőerdő, sziklahasadék, parti terasz, kert | Árapályzóna, torkolatok, lagúnák, sekély parti vizek |
| Táplálkozás | Levelek, gyümölcsök, virágok, magoncok és állati maradványok | Mindenevő; kagylókat, rákokat, halakat, algákat és dögöt eszik |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív; száraz időben üregében marad | Nappal és éjjel is aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos, a vonuláskor nagy tömegekben mozog | Többnyire magányos, de sűrű állományokat alkothat |
| Szaporodási idő | Szaporodási vonulás főként az esős évszak kezdetén | A szaporodás földrajzi helytől függően főleg télen és tavasszal zajlik |
| Utódfejlődés ideje | A tojások hordozása körülbelül 12–14 nap | A peték keléséig, általában több hétig |
| Utódok száma | Egy nőstény akár 100 000 tojást hordozhat | Egy nőstény akár 185 000-200 000 petét is hordozhat |
| Utódgondozás | A kifejlett rákok nem gondozzák az utódokat | A nőstény a petéket a potroha alatt hordozza |
| Pihenőhely | Talajba vájt, egykamrás üreg vagy sziklahasadék | Kövek, algák, iszap, homok és tengeri fű között bújik meg |
| Érzékelés | – | Szagló- és tapintóingerek, valamint látás alapján tájékozódik |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Gyalogosan vonul; a lárvák a tengerben sodródnak | A fenéken jár, rövid távon úszni is képes |
| Ökológiai szerep | Avarbontó, talajforgató és tápanyag-visszaforgató faj | Általános táplálkozású parti ragadozó és dögevő |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországi természetes előfordulása nem ismert | Magyarországon természetes előfordulása nem igazolt |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.