Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) vs. Pálmatolvaj – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) és Pálmatolvaj
Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus)
Cancer pagurus
A nagy tarisznyarák az Atlanti-óceán északkeleti részének egyik jellegzetes, nagy termetű tengeri rákja. Széles, recézett szélű páncéljáról és fekete ollóvégeiről könnyen felismerhető.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Pálmatolvaj
Birgus latro
A pálmatolvaj a legnagyobb szárazföldön élő ízeltlábú, amely a trópusi Indiai- és Csendes-óceáni szigeteken fordul elő. Fiatalon még csigaházat használ, felnőttként azonban kemény páncélja védi.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) | Pálmatolvaj |
|---|---|---|
| Tudományos név | Cancer pagurus | Birgus latro |
| Testhossz | Páncélszélessége többnyire 15 cm, legfeljebb kb. 25–30 cm | Akár 50 cm-es testhossz; lábfesztávolsága megközelítheti az 1 métert. |
| Farok / egyéb méret | Nem alkalmazható; a potroh a páncél alatt rejtőzik | – |
| Testtömeg | – | Legfeljebb kb. 4 kg |
| Élettartam | Legalább 20 év; a becslések jelentősen eltérnek | Kb. 40-60 év |
| Elterjedés | Norvégiától Portugáliáig, főként az Atlanti-óceán északi részén | Trópusi Indiai- és Csendes-óceáni szigetek, Afrika keleti partvidékétől Polinéziáig. |
| Élőhely | Sziklás, kavicsos és homokos tengerfenék, az árapályzónától kb. 100 m-ig | Part menti erdők, cserjések, pálmaligetek és sziklás szigetek. |
| Táplálkozás | Kagylók, csigák, rákok, döghús és más tengerfenéki állatok | Gyümölcsök, magvak, diófélék, növényi részek és dög. |
| Aktív időszak | Tengerfenéken keresgél; a zsákmányt főként alkonyatkor és éjjel fogyasztja | Többnyire éjszaka aktív. |
| Társas élet | Többnyire magányos; párzáskor és táplálkozóhelyeken találkozik fajtársaival | Magányos életmódú; az egyedek külön üregekben pihennek. |
| Szaporodási idő | Párzás tavasszal és nyáron; lárvakibocsátás késő tavasszal és nyáron | A szaporodás általában a melegebb, csapadékosabb időszakhoz kötődik. |
| Utódfejlődés ideje | A peték hordozása általában 6–9 hónap | A petékből a lárvák általában 25-45 nap alatt kelnek ki |
| Utódok száma | Nőstényenként körülbelül 250 000–3 000 000 pete | Egy nőstény 50 000-138 000 petét hordozhat. |
| Utódgondozás | A nőstény a petéket a potroh alatt hordozza és szellőzteti | A nőstény a petéket a potrohfüggelékein gondozza a kelésig. |
| Pihenőhely | Sziklák alatt, repedésekben vagy puha üledékbe ásva rejtőzik | Talajba ásott üregekben, sziklahasadékokban és üreges fatörzsekben pihen. |
| Érzékelés | Összetett szemekkel és kémiai érzékeléssel tájékozódik | Szaglása különösen fejlett, a szagokat a táplálék felkutatására használja. |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | Járólábain mászik a tengerfenéken | Jól mászik, és akár több kilométerre is eltávolodhat a parttól. |
| Ökológiai szerep | Zsákmányoló és dögevő; a kagylók és más fenéklakók állományaira is hat | A szárazföldön él, de szaporodásához a tengeri lárvaállapot elengedhetetlen. |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem őshonos | Magyarországon nem őshonos; állatkertekben tartható. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.