Óriásvidra (Pteronura brasiliensis) vs. Rozsomák (Gulo gulo) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Óriásvidra (Pteronura brasiliensis) és Rozsomák (Gulo gulo)
Óriásvidra (Pteronura brasiliensis)
Pteronura brasiliensis
Az óriásvidra Dél-Amerika legnagyobb vidrafaja, amely folyókban, tavakban és mocsarakban élő, nappal aktív ragadozó. Családi csoportokban vadászik, miközben élőhelyét a vízszennyezés, a zsákmányállatok fogyása és az élőhelyek feldarabolódása veszélyezteti.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Rozsomák (Gulo gulo)
Gulo gulo
A rozsomák a menyétfélék családjának nagy termetű, magányosan élő ragadozója az északi félteke hideg vidékein. Erős állkapcsa, sűrű bundája, nagy talpai és hóhoz alkalmazkodott szaporodása segíti a túlélését.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Óriásvidra (Pteronura brasiliensis) | Rozsomák (Gulo gulo) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Pteronura brasiliensis | Gulo gulo |
| Testhossz | 145–180 cm teljes testhossz | 65–107 cm fej-törzshossz |
| Farok / egyéb méret | 45–65 cm | 17–26 cm |
| Testtömeg | 24–34 kg | 8–18 kg; a hímek nagyobbak |
| Élettartam | Vadon dokumentálva akár 15,5 év | Akár 13 év vadonban |
| Elterjedés | Dél-Amerika keleti, trópusi folyómedencéi | Észak-Amerika és Eurázsia északi részei |
| Élőhely | Lassú folyók, tavak, mocsarak és árterek | Tajga, tundra, hegyvidéki és alpesi területek |
| Táplálkozás | Főként halak; rákok, puhatestűek és kisebb gerincesek | Dög, kisebb emlősök, madarak, tojások, halak |
| Aktív időszak | Nappali | Egész évben, nappal és éjjel is aktív |
| Társas élet | Családi csoportokban él, területvédő | Többnyire magányos, nagy territóriumú |
| Szaporodási idő | Egész évben szaporodhat; csúcsidőszak változó | Párzás többnyire május és augusztus között |
| Utódfejlődés ideje | 65–70 nap | Beágyazódás után körülbelül 30–40 nap |
| Utódok száma | Általában 1–5 kölyök, többnyire 2–3 | Többnyire 1–3 kölyök; 1–6 is előfordul |
| Utódgondozás | A szülők és idősebb utódok közösen gondozzák | Főként a nőstény gondozza a kölyköket |
| Pihenőhely | Parti üregek, kidőlt fák alatti kotorékok | Hóodú, sziklák, kidőlt fák és gyökérüregek |
| Érzékelés | Látás, hallás, szaglás és tapintás | Kiemelkedően fejlett szaglás |
| Hangadás | Többféle, kapcsolat- és riasztóhangot ad ki | Hang- és szagjelekkel kommunikál |
| Mozgás | Úszik, merül és a szárazföldön is közlekedik | Nagy állóképességgel, havon is jól mozog |
| Ökológiai szerep | A folyami táplálékhálózat fontos halevő ragadozója | Dögevőként tetemeket hasznosít és táplálékot rejt el |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon vadon nem fordul elő | Magyarországon vadon nem őshonos. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.