Folyami rák (Astacus astacus) vs. Pálmatolvaj – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Folyami rák (Astacus astacus) és Pálmatolvaj
Folyami rák (Astacus astacus)
Astacus astacus
A folyami rák Európa őshonos édesvízi tízlábú rákja, amely tiszta, oxigéndús folyókban, patakokban és tavakban él. Éjszakai mindenevő, nősténye pedig ősszel megtermékenyített petéket hord a potrohlábain a következő tavaszig.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Pálmatolvaj
Birgus latro
A pálmatolvaj a legnagyobb szárazföldön élő ízeltlábú, amely a trópusi Indiai- és Csendes-óceáni szigeteken fordul elő. Fiatalon még csigaházat használ, felnőttként azonban kemény páncélja védi.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Folyami rák (Astacus astacus) | Pálmatolvaj |
|---|---|---|
| Tudományos név | Astacus astacus | Birgus latro |
| Testhossz | Általában 10–15 cm, ritkán körülbelül 20 cm | Akár 50 cm-es testhossz; lábfesztávolsága megközelítheti az 1 métert. |
| Farok / egyéb méret | Faroklegyező a potroh végén; külön hosszadat nincs | – |
| Testtömeg | – | Legfeljebb kb. 4 kg |
| Élettartam | Általában 10–15 év, legfeljebb körülbelül 20 év | Kb. 40-60 év |
| Elterjedés | Európa és Nyugat-Ázsia egyes térségei | Trópusi Indiai- és Csendes-óceáni szigetek, Afrika keleti partvidékétől Polinéziáig. |
| Élőhely | Tiszta, oxigéndús folyók, patakok, tavak és csatornák | Part menti erdők, cserjések, pálmaligetek és sziklás szigetek. |
| Táplálkozás | Mindenevő: növények, gerinctelenek, dög és szerves törmelék | Gyümölcsök, magvak, diófélék, növényi részek és dög. |
| Aktív időszak | Főként szürkületkor és éjszaka aktív | Többnyire éjszaka aktív. |
| Társas élet | Többnyire magányos, helyhű; táplálékért versenghet | Magányos életmódú; az egyedek külön üregekben pihennek. |
| Szaporodási idő | Párzás október–novemberben; peterakás ősszel | A szaporodás általában a melegebb, csapadékosabb időszakhoz kötődik. |
| Utódfejlődés ideje | Peték fejlődése körülbelül hat hónapig tart | A petékből a lárvák általában 25-45 nap alatt kelnek ki |
| Utódok száma | Általában 70–200 pete, ritkán legfeljebb 400 | Egy nőstény 50 000-138 000 petét hordozhat. |
| Utódgondozás | A nőstény hordozza, tisztítja és oxigénezi a petéket | A nőstény a petéket a potrohfüggelékein gondozza a kelésig. |
| Pihenőhely | Partfal üregei, kövek, gyökerek, növényzet és faanyag alatt | Talajba ásott üregekben, sziklahasadékokban és üreges fatörzsekben pihen. |
| Érzékelés | Összetett szemekkel és érzékeny csápokkal tájékozódik | Szaglása különösen fejlett, a szagokat a táplálék felkutatására használja. |
| Hangadás | – | – |
| Mozgás | A fenéken jár; veszélyben potrohlendítéssel hátrafelé úszik | Jól mászik, és akár több kilométerre is eltávolodhat a parttól. |
| Ökológiai szerep | Fogyasztó, detrituszfeldolgozó és fontos zsákmányállat | A szárazföldön él, de szaporodásához a tengeri lárvaállapot elengedhetetlen. |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos, védett faj; természetvédelmi értéke 50 000 Ft | Magyarországon nem őshonos; állatkertekben tartható. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.