Északi Búvár vs. Sarki Búvár – összehasonlítás
Két állat, egymás mellett
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Északi Búvár és Sarki Búvár
Északi Búvár
Gavia stellata
Az északi búvár karcsú testű, északon költő vízimadár, amely főként tengeren telel. Magyarországon ritka, de rendszeres őszi átvonuló, és kis számban át is telelhet.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Sarki Búvár
Gavia arctica
A Sarki Búvár nagy testű, vonuló vízimadár, amely északi tavakon költ, télen pedig főként tengerparti vizeken tartózkodik. Magyarországon rendszeres, de szórványos átvonuló és téli vendég.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Északi Búvár | Sarki Búvár |
|---|---|---|
| Tudományos név | Gavia stellata | Gavia arctica |
| Testhossz | 53-69 cm; jellemzően kb. 61 cm | 58–73 cm |
| Farok / egyéb méret | – | Nem alkalmazható; rövid, alig feltűnő farok |
| Testtömeg | Hímek: 1100-1600 g; tojók: 1000-1600 g | Hím: 1300–3400 g; tojó: 1600–2500 g |
| Élettartam | Jellemzően kb. 9 év; gyűrűzve legfeljebb 35 év 11 hónap | A költőkort elérő madaraknál átlagosan 12 év |
| Elterjedés | Az északi félteke sarkvidéki és szubarktikus régiói; télen délebbre húzódik. | Eurázsia és Észak-Amerika északi vidékei; télen partvidékek |
| Élőhely | Költéskor sekély, növényzettel szegélyezett tavak; télen főként tengeri vizek. | Mély, halban gazdag tavak; télen védett tengeri vizek |
| Táplálkozás | Főként kisebb halak; alkalmanként rákok, rovarok és puhatestűek. | Főként halak, továbbá rákok, puhatestűek és vízi rovarok |
| Aktív időszak | Nappal aktív, zsákmányát víz alatti merüléssel szerzi. | Nappal aktív; táplálékát víz alatti üldözéssel szerzi |
| Társas élet | Költéskor területvédő pár; vonuláskor és teleléskor lazább csoportokban is megjelenik. | Költéskor magányos párok; vonuláskor egyedül vagy kis csapatokban |
| Szaporodási idő | Magyarországon főként október-novemberben átvonuló, ritkán telelő. | Áprilistól költ; Magyarországon főként október és május között látható |
| Utódfejlődés ideje | A tojások 26-29 nap alatt kelnek ki | a tojások kotlási ideje 25–30 nap |
| Utódok száma | Többnyire 2 tojás; a fiókák fészekhagyók. | Általában 2, ritkán 3 tojás |
| Utódgondozás | Mindkét szülő kotlik, eteti és vezeti a fiókákat. | A két szülő kotlik és gondozza a fiókákat |
| Pihenőhely | Sekély tóparti fészek, gyakran kis sziget növényzetében. | Partközeli növényzetben, szigeten vagy félszigeten fészkel |
| Érzékelés | Zsákmányát főként látással keresi tiszta vízben. | Jó látás és víz alatti tájékozódás; vörös szem |
| Hangadás | Költőhelyén jellegzetes, messzire halló, panaszos kiáltásai vannak. | Mély, rekedtes, ismétlődő kiáltások |
| Mozgás | Erősen vonuló; a költőhely és a téli tengeri vizek között mozog. | Erős úszó és merülő; akár két percig is víz alatt maradhat |
| Ökológiai szerep | A költőtavakról gyakran a tengerre repül táplálkozni. | Halállományokra támaszkodó csúcsragadozó vízimadár |
| Magyarországi jelenlét | Védett faj; nagyobb vizeinken szórványos átvonuló és ritka téli vendég. | Rendszeres, szórványos átvonuló és téli vendég; védett faj |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.