A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A közönséges denevér nagy termetű, széles pofájú Myotis-faj. Háta barna vagy vörösesbarna, hasi oldala piszkosfehér, fülei hosszúak, szárnyfesztávolsága megközelítheti a 45 centimétert.
Élőhelye
Nyáron gyakran padlásokon, meleg barlangokban és bányákban pihen, télen pedig barlangok, alagutak, pincék és más föld alatti üregek nyújtanak számára megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat.
Táplálkozása
Elsősorban a talajon mozgó nagyobb ízeltlábúakat keresi, különösen futóbogarakat, bogárlárvákat és pókokat. Nyíltabb erdőkben, ritkás állományokban és alacsony növényzetű területeken vadászik.
Szaporodása
A nőstények tavasszal szülőkolóniákba tömörülnek, és többnyire egy kölyköt hoznak világra. A fiatalok körülbelül öt hetes korukban kezdenek a szálláshelyen kívül repülni, önállóvá válásuk nagyjából két hónap alatt történik.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Nyugat-, Közép- és Dél-Európa, Kis-Ázsia és a Közel-Kelet
A közönséges denevér főként Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, a Balkánon, Kis-Ázsiában és a Közel-Kelet egyes részein él. A források országlistái és a területi lefedettség eltérhetnek, a térképes elterjedési adatok ezért általános képet adnak, nem pontos határvonalat.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszakai
Hogyan él?
Kolóniákban él; szaporodáskor nősténykolóniákat alkot
Hogyan mozog?
Alacsonyan repül; részlegesen vonuló
Mivel táplálkozik?
Főként futóbogarak és más talajlakó ízeltlábúak
Szaporodás és utódgondozás
A nőstény szoptatja; önállósodás kb. 2 hónap
A közönséges denevér nem kizárólag az echolokációra hagyatkozik
Vadászat közben az ultrahangos tájékozódás segít a környezet feltérképezésében, ám a közönséges denevér nagy füleivel a száraz avarban mozgó rovarok neszeit is érzékelheti.
Ez a stratégia különösen előnyös a talajlakó zsákmány esetében, amelyet nem mindig könnyű a levegőben kibocsátott visszhangok alapján felismerni.
Miért fontos a nyílt erdő és a ritkás aljnövényzet?
A faj gyakran olyan erdőrészeken vadászik, ahol a talaj jól áttekinthető, és az aljnövényzet nem akadályozza az alacsony repülést.
Az erdőszerkezet átalakulása, a gyepek eltűnése és a növényvédő szerek használata ezért közvetve csökkentheti a rendelkezésére álló táplálékot, még akkor is, ha maga a kolónia zavartalanul megmarad.
A szaporodási időzítés különleges alkalmazkodás
A párzás ősszel, telelőhelyek közelében vagy hímek szálláshelyein is megtörténhet, de a nőstények a spermiumokat hónapokig tárolhatják, így a megtermékenyítés későbbre tolódhat.
Ez az időzítés lehetővé teszi, hogy a kölyök világra jötte a tavaszi és kora nyári időszakra essen, amikor a rovarok már megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Hol él a közönséges denevér?
Nyugat-, Közép- és Dél-Európában, Kis-Ázsiában, valamint Izraelben, Libanonban és Szíriában fordul elő.
Magyarországon is megtalálható?
Igen, Magyarországon őshonos és rendszeresen előforduló, védett faj.
Mit eszik a közönséges denevér?
Főként futóbogarakat, bogárlárvákat, pókokat és más talajlakó ízeltlábúakat fogyaszt.
Vérrel táplálkozik?
Nem. A közönséges denevér rovarevő, a vérszívó denevérek pedig Közép- és Dél-Amerikában élnek.
Hol telel?
Leggyakrabban barlangokban, bányákban, pincékben és alagutakban telel.
Hány kölyke születik?
A nőstény többnyire egy kölyköt hoz világra, ritkábban kettőt.
Mikor kezd repülni a kölyök?
Az első rövid gyakorlórepülések körülbelül három-négy hetes korban kezdődnek, a szálláshelyen kívüli repülés nagyjából öt hetesen indul.
Meddig élhet?
Élettartama gyakran 6–13 év, de egyes példányok 20 évnél tovább is élhetnek.
Veszélyes-e az emberre?
Önmagában nem veszélyes, de vadon élő denevért ne fogj meg. Sérült vagy lakásba tévedt állat esetén kérj szakértői segítséget.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?