A faj legfontosabb adatai
Rendszertani besorolás
Ismerd meg közelebbről!
Megjelenése
A barna hosszúfülű-denevér közepes termetű denevér, testhossza körülbelül 4,2–5,3 centiméter. Legfeltűnőbb bélyege a teste hosszát megközelítő fül, amelyet pihenéskor hátrahajthat vagy a szárnya alá rejthet.
Háti szőrzete barnás, hasi oldala világosabb. A szürke hosszúfülű-denevérhez hasonlíthat, ezért biztos azonosításához több bélyeg együttes vizsgálata szükséges.
Élőhelye és búvóhelyei
Elsősorban idős, odvas fákkal tarkított lombos és vegyes erdőkben él. Erdőszéleken, fasorokban, parkokban és kertekben is vadászhat, ha elegendő rovar és búvóhely áll rendelkezésére.
Nyáron faodvakat, kéregrepedéseket és épületek védett részeit használja. Télen föld alatti üregekben vagy kedvező időben faodvakban hibernál.
Táplálkozása
Éjszaka főként lepkékre és más rovarokra vadászik. A lassú, lebegő repülés mellett a növényzet felszínéről is összeszedi a pihenő zsákmányt.
Nagy fülei a nagyon halk hangok észlelésében segítik, ezért olyan rovarokat is megtalálhat, amelyek nem repülnek. Zsákmányát a szárnyával vagy a farokvitorlájával is a testéhez terelheti.
Szaporodása és védelme
A nőstények tavasszal és nyáron kisebb szülőkolóniákat alkotnak, majd rendszerint egy kölyköt hoznak világra. Az anya hosszú ideig gondozza és szoptatja a fiatal denevért.
A faj fennmaradásához fontosak az odvas fák, a zavartalan szálláshelyek és a rovarokban gazdag erdők. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Elterjedés
Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.
Európa nagy része, Írországtól az Urálig
A faj mai, molekuláris alapú taxonómiája szerint a barna hosszúfülű-denevér európai elterjedésű: Írországtól és az Ibériai-félszigettől az Urálig, északon nagyjából a 64. szélességi körig fordul elő. A korábban hozzá sorolt ázsiai állományok egy része ma külön fajként szerepel, ezért a régebbi források ennél jóval nagyobb elterjedési területet adhatnak meg.
Az állat élete egy pillantásra
Mikor aktív?
Éjszakai
Hogyan él?
Nyáron a nőstények kisebb kolóniákban élnek
Hogyan mozog?
Lassú, alacsony és jól manőverező repülés
Mivel táplálkozik?
Lepkék és más rovarok, pókok
Szaporodás és utódgondozás
Az anya körülbelül 6 hétig gondozza kölykét
Mekkora egy gyufaszálhoz képest?
Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. A gyufaszál 4,5 cm-es viszonyítási példa. Az adatlap testhosszadata: 4,2–5,3 cm. Az ábra a tartomány közepét mutatja.
Miért olyan halk a hangja?
A barna hosszúfülű-denevér echolokációs jelei a rokon fajokéhoz képest különösen gyengék. Ez segíthet abban, hogy a zsákmányállatok kevésbé érzékeljék a közeledését, miközben a nagy fülek a környezet apró hangjait is összegyűjtik.
Vadásszva ezért nem kizárólag a visszhangokra támaszkodik. A leveleken mozgó vagy ott pihenő rovarok neszeit is figyeli, ami a sűrű erdei növényzetben hatékony stratégia.
A fülek pihenés közben sem tűnnek el
A hatalmas fülek sérülékenyek lennének, ha a denevér egész nap teljesen kinyújtva tartaná őket. Pihenéskor hátrahajtja vagy a szárnyai alá rejti őket, így csak a keskeny tragus maradhat látható.
Ez a testtartás az azonosításban is fontos, mert a megfigyelő könnyen azt hiheti, hogy az állatnak rövidebb a füle. A fülredők működése jól mutatja, hogy a faj érzékszerve és testtartása szorosan összekapcsolódik.
Kevés kölyök, hosszú gondoskodás
A barna hosszúfülű-denevér rendszerint évente csak egy kölyköt nevel, ezért az állományok növekedése lassú. Egyetlen fiatal elvesztése is nagyobb jelentőségű lehet, mint egy sok utódot nevelő faj esetében.
Az anya a kölyköt a születés utáni hetekben tejjel táplálja, melegíti és fokozatosan vezeti be a repülésbe. Ez az intenzív gondozás növeli a túlélés esélyét, ugyanakkor a faj kevésbé tud gyorsan alkalmazkodni a szálláshelyek hirtelen elvesztéséhez.
Képgaléria
Kérdések és válaszok
Mekkora a barna hosszúfülű-denevér?
Testhossza körülbelül 4,2–5,3 centiméter, tömege 5–11 gramm.
Hol él a barna hosszúfülű-denevér?
Főként idős lombos és vegyes erdőkben, de parkokban és fasorokban is előfordul.
Mit eszik?
Leggyakrabban lepkéket és más rovarokat, amelyeket repülve vagy a növényzetről szerez meg.
Miért ilyen hosszú a füle?
A nagy fülek érzékenyebbé teszik a halk hangok és a zsákmány neszeinek észlelését.
Veszélyes az emberre?
Nem keresi az ember közelségét, és rendszerint elkerüli a közvetlen érintkezést.
Hol tölti a telet?
Föld alatti üregekben, például pincékben, bányajáratokban és barlangokban, de enyhe időben faodút is használhat.
Hány kölyke születik?
A nőstény rendszerint évente egy kölyköt hoz világra.
Mikor aktív?
Éjszaka, többnyire teljes sötétedés után indul vadászni.
Hol fordul elő Magyarországon?
Főként hegyvidéki, idős erdőkben, de idősebb síkvidéki erdőkből is vannak adatai.
Védett faj Magyarországon?
Igen, védett faj; természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Ez is érdekelhet
Hasonló állatok
Olvasnivaló a témában
Állatkertek szerepe a fajvédelemben – valóban segíthetik a veszélyeztetett állatok túlélését?
Vadon élő állatok az egyre növekvő városokban – konfliktus vagy együttélés?
Erdőtüzek és vadállatok: hogyan segíthetünk az élőhelyüket elvesztő fajokon?
Állatmentés természeti katasztrófák után – kik segítenek az ott maradt állatokon?