Barna hosszúfülű-denevér vs. Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna hosszúfülű-denevér és Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)
Barna hosszúfülű-denevér
Plecotus auritus
A barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus) erdőkben, parkokban és idősebb épületekben élő, rovarokkal táplálkozó denevér. Rendkívül érzékeny hallása és lassú, manőverező repülése a leveleken pihenő zsákmány felkutatásában is segíti.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)
Pipistrellus kuhlii
A fehérszélű törpedenevér kistermetű, épületek réseiben is megtelepedő rovarevő denevér. Európa déli és középső részein, Észak-Afrikában, valamint Nyugat- és Közép-Ázsiában fordul elő, Magyarországon 1993 óta ismert.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna hosszúfülű-denevér | Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Plecotus auritus | Pipistrellus kuhlii |
| Testhossz | 4,2–5,3 cm | 40–48 mm testhossz |
| Farok / egyéb méret | – | A farokvitorla szegélyén fehér szegély látható |
| Testtömeg | 5–12 g | 4–10 g |
| Élettartam | Akár 30 év | Legfeljebb körülbelül 8 év |
| Elterjedés | Európától Kelet-Ázsiáig | Európa, Észak-Afrika, Nyugat- és Közép-Ázsia |
| Élőhely | Öreg erdők, parkok, kertek, padlások | Települések, épületek, parkok, erdőszélek és vízpartok |
| Táplálkozás | Lepkék, bogarak, legyek, fülbemászók, pókok | Repülő rovarok, főként kétszárnyúak, lepkék és bogarak |
| Aktív időszak | Éjszakai | Éjszakai, napnyugta után aktív |
| Társas élet | A nőstények nyári kolóniákban élnek | Szülőkolóniákban élhet; a hímek gyakran magányosak |
| Szaporodási idő | Télen hibernál | Nyári szülőkolóniák; párzás nyár végén és ősszel |
| Utódfejlődés ideje | Tavaszi megtermékenyülés után zajlik | – |
| Utódok száma | Többnyire évente egy kölyök | Évente általában 1–2 utód |
| Utódgondozás | A kölyköt körülbelül hat hétig szoptatja | A nőstény tejjel táplálja és gondozza kölykeit |
| Pihenőhely | Faodvak, padlások, templomtornyok, pincék | Épületrések, redőnytokok, tetőterek, falhézagok és sziklahasadékok |
| Érzékelés | Nagyon érzékeny hallás, halk echolokáció | Echolokáció; legerősebb hangkomponense gyakran 40 kHz körüli |
| Hangadás | Csendes, magas frekvenciájú echolokációs jelek | Ultrahangos tájékozódási jelek |
| Mozgás | Lassú, lebegő és jól manőverező repülés | Gyors, fordulékony repülés |
| Ökológiai szerep | Éjszakai rovar- és pókfogyasztó | Rovarokat fogyaszt, így részt vesz azok állományainak szabályozásában |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon főként erdős hegyvidékeken él | 1993-ban bizonyították először; ma több tájegységen ismert |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.