Közelebb az állatvilághoz · Ismerd meg, értsd meg, óvd meg!
Fedezd fel az állatvilágot

Melyik állatra vagy kíváncsi?

Keress magyar vagy tudományos névre, állatcsoportra vagy egy érdekes témára.

Ismerd meg a fajt

Fenyőrigó

Turdus pilaris

A fenyőrigó szürke fejű, rozsdás mellű és barna hátú rigó, amely Magyarországon főként téli vendég. Északi költőterületeiről nagy csapatokban érkezhet, és bogyókkal, gyümölccsel, valamint gerinctelenekkel táplálkozik.

Fenyőrigó (Turdus pilaris)
Fenyőrigó · Turdus pilaris

A faj legfontosabb adatai

Tudományos névTurdus pilaris
Testhossz25 - 26 cm
Farok / egyéb méretKörülbelül 10 - 11,5 cm
TesttömegHímek: 80 - 120 g; tojók: 80 - 120 g
ÉlettartamLegfeljebb 18,1 év, vadon
ElterjedésEurópa és Ázsia északi, mérsékelt övi részei
ÉlőhelyLigeterdők, erdőszélek, nyílt erdők, télen rétek és mezők
TáplálkozásGerinctelenek, bogyók, gyümölcsök, magvak és gabonafélék
Aktív időszakNappali
Társas életKöltéskor páros vagy laza telepes, télen csapatos
Szaporodási időMagyarországon főként őszi és téli vendég
Költési / kelési időKotlási idő: 10 - 13 nap
Utódok számaRendszerint 5 - 6 tojás; évente 1 - 2 fészekalj
UtódgondozásA tojó kotlik, mindkét szülő eteti a fiókákat
PihenőhelyFák ágvilláiban, ritkábban alacsonyan vagy a talajon fészkel
ÉrzékelésJó látású, mozgó táplálékát főként látás alapján keresi
HangadásÉles, csattogó csuk-csak hívóhang; éneke változatos és halkabb
MozgásRészben vonuló, északi állományai délnyugat felé vonulnak
Ökológiai szerepA bogyókat fogyasztva a magvak terjesztésében is részt vehet
Magyarországi jelenlétVédett faj; télen rendszeres, költőként ritkább

Rendszertani besorolás

Egy kicsit közelebbről

Ismerd meg közelebbről!

Felismerése

A fenyőrigó körülbelül fekete rigó méretű, de a mintázata jóval kontrasztosabb. Feje, tarkója és farcsíkja szürkés, háta barna, melle rozsdás árnyalatú, oldalán pedig sötét, szív alakú foltok láthatók.

Repülés közben a világos szárnyalj és a sötét farok is segít az azonosításban. Hangja gyakran éles, csattogó hívás, amelyet a csapatok tagjai repülés közben is hallatnak.

Élőhelye és tápláléka

Költéskor a nyíltabb erdőket, ligeterdőket, erdőszéleket és nedves rétek környékét választja. A zárt, sötét erdőket inkább elkerüli.

Nyáron főként földigilisztákat, rovarokat, csigákat és más gerincteleneket keres a talajon. Ősszel és télen a bogyók, a lehullott gyümölcs, a magvak és a gabona kerül előtérbe.

Költése

A fészek rendszerint fa ágvillájában készül növényi anyagból és sárból. A tojó építi és kotlik, a fiókák etetésébe azonban a hím is bekapcsolódik.

A fenyőrigó többnyire 5 - 6 tojást rak. A fiókák körülbelül két hét után hagyják el a fészket, de még további hetekig a szülőktől kapott táplálékra szorulnak.

Magyarországi előfordulása

Magyarországon a fenyőrigó leginkább őszi és téli vendég. Észak-európai állományának jelentős része nálunk vészeli át a hideg hónapokat, de kemény teleken még délebbre is továbbvonulhat.

Átvonuláskor és teleléskor gyakran nagy csapatokban jelenik meg réteken, gyümölcsösökben, parkokban és bogyós cserjésekben. Hazánkban költése ritkább, mint téli előfordulása.

Elterjedés

Fidzsi-szigetekTanzániaNyugat-SzaharaKanadaAmerikai Egyesült ÁllamokKazahsztánÜzbegisztánPápua Új-GuineaIndonéziaArgentínaChileKongói Demokratikus KöztársaságSzomáliaKenyaSzudánCsádHaitiDominikai KöztársaságOroszországBahama-szigetekFalkland-szigetekNorvégiaGrönlandFrancia déli és antarktiszi területekKelet-TimorDél-afrikai KöztársaságLesothoMexikóUruguayBrazíliaBolíviaPeruKolumbiaPanamaCosta RicaNicaraguaHondurasSalvadorGuatemalaBelizeVenezuelaGuyanaSurinameFranciaországEcuadorPuerto RicoJamaicaKubaZimbabweBotswanaNamíbiaSzenegálMaliMauritániaBeninNigerNigériaKamerunTogoGhánaElefántcsontpartGuineaBissau-GuineaLibériaSierra LeoneBurkina FasoKözép-afrikai KöztársaságKongói KöztársaságGabonEgyenlítői-GuineaZambiaMalawiMozambikSzváziföldAngolaBurundiIzraelLibanonMadagaszkárCiszjordániaGambiaTunéziaAlgériaJordániaEgyesült Arab EmírségekKatarKuvaitIrakOmánVanuatuKambodzsaThaiföldLaoszMianmarVietnámÉszak-KoreaDél-KoreaMongóliaIndiaBangladesBhutánNepálPakisztánAfganisztánTádzsikisztánKirgizisztánTürkmenisztánIránSzíriaÖrményországSvédországFehéroroszországUkrajnaLengyelországAusztriaMagyarországMoldovaRomániaLitvániaLettországÉsztországNémetországBulgáriaGörögországTörökországAlbániaHorvátországSvájcLuxemburgBelgiumHollandiaPortugáliaSpanyolországÍrországÚj-KaledóniaSalamon-szigetekÚj-ZélandAusztráliaSrí LankaKínaKínai KöztársaságOlaszországDániaÉszak-ÍrországIzlandAzerbajdzsánGrúziaFülöp-szigetekMalajziaBruneiSzlovéniaFinnországSzlovákiaCsehországEritreaJapánParaguayJemenSzaúd-ArábiaCiprusMarokkóEgyiptomLíbiaEtiópiaDzsibutiUgandaRuandaBosznia-HercegovinaÉszak-MacedóniaSzerbiaMontenegróKoszovóTrinidad és TobagoDél-SzudánTurks- és Caicos-szigetekCook-szigetekSzamoaTongaFrancia PolinéziaPitcairn-szigetekBarbadosSão Tomé és PríncipeSzent IlonaMáltaBahreinMaldív-szigetekBrit Indiai-óceáni TerületSzingapúrPalauÉszaki-Mariana-szigetekGuamMikronéziai Szövetségi ÁllamokMarshall-szigetekKiribatiNauruTuvaluMauritiusComore-szigetekFeröerSaint-Pierre és MiquelonBermudaDéli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetekSpitzbergákFrancia GuyanaVatikánAmerikai Virgin-szigetekAmerikai SzamoaAnguillaKajmán-szigetekBrit Virgin-szigetekMontserratJerseyGuernsey BailiffségManSeychelle-szigetekSan MarinoSaint Vincent és a Grenadine-szigetekSaint LuciaSaint Kitts és NevisNiueTokelau-szigetekArubaKaribi HollandiaCuraçaoMonacoLiechtensteinGrenadaMayotteRéunionMartiniqueGuadeloupeWallis és FutunaSaint-MartinSaint-BarthélemyÅlandDominikai KözösségMakaóHongkongZöld-foki KöztársaságKarácsony-szigetKókuszHeard-sziget és McDonald-szigetekNorfolk-szigetAntiguaAndorraSint MaartenAntarktisz
Zöld: őshonos · Sárga: betelepített

Országok és földrajzi területek szerinti áttekintés; a színezés nem jelenti a teljes jelölt terület benépesítését.

Európa és Ázsia északi, mérsékelt övi részei

A fenyőrigó Európa északi és mérsékelt övi részein, valamint Ázsia északi területein költ, keleti elterjedése Oroszországon át messzire húzódik. Télen főként Nyugat-, Közép- és Dél-Európában jelenik meg, és a vonulás mértéke az időjárástól, illetve a táplálék mennyiségétől is függ. Az országlista a rendszeres költési, vonulási és telelési előfordulásokat foglalja össze.

Életmód röviden

Az állat élete egy pillantásra

Mikor aktív?

Nappal aktív; ősszel és télen gyakran nagy, mozgékony csapatokban táplálkozik.

Hogyan él?

Költéskor párokban vagy laza telepeken él, vonuláskor és télen csapatos.

Hogyan mozog?

Részben vonuló faj; északi állományai ősszel délnyugatra húzódnak.

Mivel táplálkozik?

Nyáron főként gerincteleneket, télen bogyókat, gyümölcsöt, magvakat és gabonát eszik.

Szaporodás és utódgondozás

A tojó kotlik, a fiókák etetésében és gondozásában mindkét szülő részt vesz.

Ember közelében

Télen kertekben és parkokban is megjelenhet, ha bogyós cserjék vagy lehullott gyümölcs marad.

Mi veszélyezteti?

Élőhelyét a ligeterdők és erdőszélek eltűnése, valamint a mezőgazdasági élőhelyek átalakítása veszélyeztetheti. A költési és telelési időszakban az időjárási szélsőségek és a táplálékhiány is hat rá.

Élőhelyek sérülése

Mekkora hozzád képest?

Állat: 25 cmEmber: 170 cm

Közös méretarány. A rajz jellemző testformát szemléltet. Az ember magassága 170 cm.

Hallgasd meg!

Fenyőrigó hangja

Ismerd meg a faj jellegzetes hangját!

Fenyőrigó Turdus pilaris

Hang: Sonothèque ADVL · CC0 1.0 · xeno-canto · XC707312

Találkozási naptár

Mikor találkozhatsz vele?

Magyarország

November · Telelés

Rendszeres téli vendégként réteken, mezőkön és bogyótermő bokrok közelében, csapatokban kereshető.

Hol keresd? Ligeterdők, erdőszélek, nyílt erdők, télen rétek és mezők
Madárfelismerő

Melyik madárral tévesztheted össze?

Hasonlítsd össze a jellegzetes bélyegeket!

Fenyőrigó

A fenyőrigó hímje és tojója hasonló: nagy termetű, kékesszürke fejű és farcsíkú, háta barnás, mellén rozsdás-narancsos folt látható. A fiatal madarak tollazata barnásabb és erősebben foltos lehet.

Szőlőrigó

Turdus iliacus

A szőlőrigó kisebb és karcsúbb, fehér szemöldöksávja feltűnő, oldalán rozsdás folt látszik, fehér farcsíkja pedig repüléskor jól észrevehető.

A kékesszürke fej és farcsík, valamint a nagyobb test a fenyőrigó mellett szól; a szőlőrigónál a világos szemöldöksáv és a rozsdás oldalsáv a döntő.
Egy új élet története

Tojástól az első repülésig

Kövesd végig a fejlődés szakaszait!

Rendszerint 5 - 6 tojás; a kotlás körülbelül 11 - 14 napig tart, a tojások lerakása után kezdődik.

Tojás és kotlás

A tojásokat a tojó kotolja egyedül. A fészek rendszerint fán, gyakran ágvillában helyezkedik el.

01 Egy érdekes részlet

A csapatok védelmi taktikája

A fenyőrigók télen sokszor nagy csapatokban keresik a táplálékot. Ez nem pusztán azért előnyös, mert több madár gyorsabban talál rá egy bogyós bokorra, hanem azért is, mert sok szem figyeli egyszerre a környéket.

Költőhelyükön a fenyőrigók akár lazább telepekben is fészkelhetnek. A felnőtt madarak hangos riasztással és közös támadásokkal zavarhatják el a fészek közelébe merészkedő ragadozókat.

02 Egy érdekes részlet

Miért változik a téli étrendje?

A költési időszakban a fenyőrigó elsősorban olyan táplálékot keres, amely sok fehérjét tartalmaz, ezért fontosak számára a földigiliszták, a rovarok és más gerinctelenek. Ezeket gyakran a rövid füvű, nedves talajon szedi össze.

Télen a talajlakó állatok nehezebben hozzáférhetők, ezért a madár étrendjében megnő a bogyók és a lehullott gyümölcs aránya. Ha egy területen elfogy a termés, a csapatok továbbállhatnak.

03 Egy érdekes részlet

A fehér szárnyalj jelentősége

Repüléskor a fenyőrigó alsó szárnyfelülete feltűnően világos. Ez a jellegzetes minta nagy csapatban is segíti a madarak felismerését, különösen akkor, amikor a raj hirtelen egyszerre emelkedik fel a rétről.

A csoport tagjai közben folyamatosan tartják a kapcsolatot egymással. A csattogó hívóhangok és a gyors irányváltások miatt a fenyőrigócsapat gyakran egységes, hullámzó mozgású rajnak tűnik.

Amire sokan kíváncsiak

Kérdések és válaszok

Mikor lehet a legnagyobb eséllyel fenyőrigót látni Magyarországon?

Legnagyobb eséllyel október és március között találkozhatsz vele, amikor az északi állományok egy része Magyarországon telel vagy átvonul. Enyhe időben kisebb csapatok már ősszel megjelennek, kemény hidegben pedig délebbre húzódhatnak. Nedves réteken, gyümölcsösökben, parkokban és bogyós cserjések közelében érdemes keresni.

Milyen hangról ismerhető fel a fenyőrigó?

A fenyőrigó leggyakrabban éles, csattogó, kissé rekedtes hívóhangot ad, amelyet repülő csapatokból is hallhatsz. Éneke kevésbé dallamos, mint az énekes rigóé, és gyakran rövid, változatos hangfoszlányokból áll. Téli megfigyeléskor a hang alapján sokszor hamarabb észreveszed a csapatot, mint a lombok vagy a távolság miatt.

Mit eszik a fenyőrigó télen?

Télen főként bogyókat, lehullott gyümölcsöt, magvakat és gabonaféléket fogyaszt. Kedveli többek között a berkenyék, a galagonya és más cserjék termését, de a talajon maradt gyümölcsöt is felszedi. Ha egy területen elfogy a táplálék, a csapatok továbbkeresnek, ezért előfordulásuk évről évre változhat.

Hol fészkel a fenyőrigó?

A fenyőrigó leggyakrabban nyíltabb szerkezetű erdőkben, ligeterdőkben, erdőszéleken és nedves élőhelyek közelében fészkel. Fészkét többnyire fa ágvillájába építi növényi anyagból és sárból, de egyes területeken alacsonyabban vagy a talajon is költhet. A zárt, sötét erdőket általában elkerüli.

Hány tojást rak a fenyőrigó, és ki kotlik?

A fenyőrigó fészekalja rendszerint 5 - 6 tojásból áll, bár a pontos szám területenként változhat. A tojásokat a tojó kotolja körülbelül 10 - 13 napig. A fiókák kikelése után már mindkét szülő részt vesz az etetésben, főként rovarokat, férgeket és más gerincteleneket hord nekik.

Mikor hagyják el a fiókák a fészket?

A fiókák általában a kelés után körülbelül 12 - 15 nappal hagyják el a fészket. Ez nem jelenti azt, hogy azonnal önállóvá válnak: a fiatalok még ügyetlenebbül repülnek, és a szülők továbbra is etetik őket. Az önállósodás nagyjából a kelést követő egy hónap körül válik teljessé.

Összetéveszthető a fenyőrigó más rigófajokkal?

Igen, főként a léprigóval és az énekes rigóval keverhető össze. A fenyőrigó szürke feje, barna háta, rozsdás mellrésze és világos szárnyalja együtt jellegzetes. A léprigó nagyobb és barnásszürkébb, az énekes rigó pedig kisebb, egységesebben barna, mellén szabályosabb foltokkal.

Védett madár a fenyőrigó Magyarországon?

Igen, a fenyőrigó Magyarországon védett madárfaj. Ez azt jelenti, hogy az egyedek, a fészkek, a tojások és a fiókák jogszabályi védelem alatt állnak. Megfigyeléskor ne közelítsd meg a fészket, ne zavard a táplálkozó csapatokat, és ne fogj be sérültnek tűnő madarat szakemberrel való egyeztetés nélkül.

Ez is érdekelhet

Fotó: no rights reserved · iNaturalist · CC0 1.0

Meddig érvényes a választásom?

A böngésződ legfeljebb 180 napig tárolja a választásodat. A láblécből bármikor módosíthatod.

Állatmagazin
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.