Nagy barrakuda vs. Tüskés pikó – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Nagy barrakuda és Tüskés pikó
Nagy barrakuda
Sphyraena barracuda
A nagy barrakuda gyors, nappal aktív tengeri ragadozó, amely főként halakra vadászik. A fiatalok sekély, növényzettel borított vizekben fejlődnek, a kifejlettek pedig zátonyok és nyílt tengeri élőhelyek közelében élnek.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Tüskés pikó
Gasterosteus aculeatus
A tüskés pikó apró termetű, édes-, brakk- és tengervízben is előforduló halfaj. A hím a szaporodási időszakban növényi anyagokból fészket épít, majd ő gondozza az ikrákat és a frissen kikelt utódokat.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Nagy barrakuda | Tüskés pikó |
|---|---|---|
| Tudományos név | Sphyraena barracuda | Gasterosteus aculeatus |
| Testhossz | Jellemzően kb. 140 cm; legfeljebb 200 cm. | Legfeljebb körülbelül 10–11 cm |
| Farok / egyéb méret | Villás farokúszó, fehér csúcsú lebenyekkel. | Rövid, keskeny faroknyél; külön adat nincs |
| Testtömeg | Legfeljebb 50 kg. | – |
| Élettartam | Legfeljebb 18 év; fogságban kb. 14 év. | Általában legfeljebb 3–5 év |
| Elterjedés | Az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán meleg vizei. | Az északi félteke mérsékelt és boreális vizei |
| Élőhely | Zátonyok, lagúnák, mangrovék, torkolatok és nyílt tengeri vizek. | Part menti tengerek, brakkvizek, folyók, tavak és mocsarak |
| Táplálkozás | Halak, tintahalak és alkalmanként rákfélék. | Vízi gerinctelenek, ikrák és apró halivadék |
| Aktív időszak | Főként nappal aktív. | Főként nappal aktív |
| Társas élet | A kifejlett hal többnyire magányos, nappal rajokban is úszik. | Rajokban is mozog, íváskor territoriális |
| Szaporodási idő | A szaporodás időzítése térségenként eltérő, tavasszal is megfigyelték. | Ívás főként tavasszal és nyáron |
| Utódfejlődés ideje | Nyílt vízben szaporodik; a kelési idő pontosan nem egységesen közölt | ikrás hal |
| Utódok száma | Akár 5000 - 300000 ikrát is kibocsáthat. | Körülbelül 50–400 ikra fészkenként |
| Utódgondozás | A petékről és a lárvákról nincs szülői gondoskodás. | A hím szellőzteti és őrzi az ikrákat, majd az ivadékot |
| Pihenőhely | A fiatalok sekély, növényzettel borított torkolatokban rejtőznek. | A hím növényi anyagokból ragadós fészket épít |
| Érzékelés | Jól fejlett látással keresi a zsákmányát. | Jól fejlett látás és oldalvonalrendszer |
| Hangadás | Fajspecifikus hangadásáról nincs közérthetően dokumentált adat. | – |
| Mozgás | Gyors rajtaütésekkel és rövid kitörésekkel vadászik. | Gyors, rövid irányváltásokkal úszik |
| Ökológiai szerep | Csúcsragadozóként főként kisebb és közepes testű halakat zsákmányol. | Fontos zsákmányállat és kutatási modellfaj |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon természetes tengeri élőhely hiányában nem honos. | Idegenhonos; a Duna vízrendszerében rendszeresen előfordul |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.