Barna hosszúfülű-denevér vs. Kalapácsfejű repülőkutya (Hypsignathus monstrosus) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna hosszúfülű-denevér és Kalapácsfejű repülőkutya (Hypsignathus monstrosus)
Barna hosszúfülű-denevér
Plecotus auritus
A barna hosszúfülű-denevér erdőkben élő, lassú röptű denevér, amely nagy füleivel és rendkívül halk echolokációjával alkalmazkodott a sűrű növényzethez. Európában széles körben elterjedt, Magyarországon főként idős, hegyvidéki erdőkben fordul elő.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Kalapácsfejű repülőkutya (Hypsignathus monstrosus)
Hypsignathus monstrosus
A kalapácsfejű repülőkutya Nyugat- és Közép-Afrika erdeiben élő, nagy termetű gyümölcsevő denevér. A hímek feltűnően megnyúlt arcorra és hangos udvarlása a faj különleges párzási rendszeréhez kapcsolódik.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna hosszúfülű-denevér | Kalapácsfejű repülőkutya (Hypsignathus monstrosus) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Plecotus auritus | Hypsignathus monstrosus |
| Testhossz | 4,2–5,3 cm | – |
| Farok / egyéb méret | 3,7–5,5 cm | Nincs külön megadott farok; repülőkutyaféle. |
| Testtömeg | 5–11 g | A hímek nagyobbak, pontos fajátlag nincs. |
| Élettartam | Általában 4–5 év | – |
| Elterjedés | Európa nagy része, Írországtól az Urálig | Nyugat- és Közép-Afrika, Kenyáig. |
| Élőhely | Idős lombos és vegyes erdők, parkok, fasorok | Folyó menti erdők, mocsarak, mangrovék és pálmaerdők. |
| Táplálkozás | Lepkék és más rovarok, pókok | Főként gyümölcsök; virágokat is fogyaszthat. |
| Aktív időszak | Éjszakai | Éjszakai. |
| Társas élet | Nyáron a nőstények kisebb kolóniákban élnek | A hímek párzási arénákban gyülekeznek. |
| Szaporodási idő | Télen hibernál, nyáron szaporodik | A költési időszak 1–3 hónapig tarthat. |
| Utódfejlődés ideje | Körülbelül 60–70 nap | – |
| Utódok száma | Évente rendszerint egy kölyök | – |
| Utódgondozás | Az anya körülbelül 6 hétig gondozza kölykét | Az anya gondozza a kölyköt; részletei kevéssé ismertek. |
| Pihenőhely | Faodvak, fakéreg alatti rések, padlások, föld alatti üregek | Nappal fákon pihen; a párzási arénák vízfolyások mentén lehetnek. |
| Érzékelés | Nagy fülek, érzékeny hallás, halk echolokáció | Jó látás és szaglás; hangokkal is kommunikál. |
| Hangadás | Nagyon halk echolokációs és társas hangok | A hímek mély, hangos kurrogó-huhogó hangokat adnak. |
| Mozgás | Lassú, alacsony és jól manőverező repülés | Repüléssel keres táplálékot és párzási helyet. |
| Ökológiai szerep | Éjszakai rovarfogyasztó és természetes kártevőszabályozó | Gyümölcsevőként magokat terjeszt és egyes virágokat beporozhat. |
| Magyarországi jelenlét | Főként hegyvidéki erdőkben, védett fajként fordul elő | Magyarországon nem őshonos, vadon nem él. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.