Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Pusztai sas (Aquila nipalensis) – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Pusztai sas (Aquila nipalensis)
Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Circus aeruginosus
A barna rétihéja Európa, Észak-Afrika és Ázsia vizes élőhelyein költő ragadozó madár. Nádasok és mocsarak közelében alacsonyan repülve kutat zsákmány után, egyes állományai pedig ősszel melegebb telelőterületekre vonulnak.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Pusztai sas (Aquila nipalensis)
Aquila nipalensis
A pusztai sas Eurázsia nyílt sztyeppéin költő, hosszú távon vonuló ragadozó madár. Állománya jelentősen csökkent, ezért világszerte veszélyeztetett fajként tartják számon.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna rétihéja (Circus aeruginosus) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Pusztai sas (Aquila nipalensis) |
|---|---|---|
| Tudományos név | Circus aeruginosus | Aquila nipalensis |
| Testhossz | 43–54 cm | 67–86 cm |
| Farok / egyéb méret | – | – |
| Testtömeg | Hím 405–730 g; tojó 540–960 g | Hím 1,95–3,11 kg; tojó 2,27–4,85 kg |
| Élettartam | – | – |
| Elterjedés | Európától Mongóliáig; telel Afrikában és Dél-Ázsiában | Eurázsiai költőterület; Afrika és Ázsia telelőterületei |
| Élőhely | Nádasok, mocsarak, tavak, folyóvölgyek és nyílt mezőgazdasági területek | Sztyeppék, félsivatagok és nyílt füves területek |
| Táplálkozás | Kis emlősök, madarak, tojások, békák, halak, rovarok és dög | Főként ürgék, más rágcsálók és madarak |
| Aktív időszak | Nappali | Nappali |
| Társas élet | Többnyire magányos; vonuláskor közös éjszakázóhelyeken gyülekezhet | Többnyire magányos; költéskor párban él |
| Szaporodási idő | Részben vonuló; Európában főként tavasztól őszig költ | Tavasszal és nyáron költ; ősszel és tavasszal vonul |
| Utódfejlődés ideje | kotlás körülbelül 31–38 nap | a kotlás kb. 45 nap |
| Utódok száma | Általában 3–8 tojás | Fészekalja rendszerint 1–3 tojás |
| Utódgondozás | A tojó kotlik, a hím főként táplálékot hord; később mindkét szülő etet | Mindkét szülő eteti a fiókákat |
| Pihenőhely | Nádasok sűrű növényzetében, talaj közelében épített fészek | Többnyire földi, ritkábban sziklán vagy fán álló fészek |
| Érzékelés | Jó látás és hallás; alacsony repülés közben keresi zsákmányát | Kiváló látás; a zsákmányt nagy távolságból észleli |
| Hangadás | Költőterületen hívóhangok; általában csendes ragadozó madár | Főként a fészek közelében hallat hangokat |
| Mozgás | Alacsonyan siklik, szárnyait enyhe V alakban tartja | Termikekkel vitorlázik; több ezer kilométert vonul |
| Ökológiai szerep | A vizes élőhelyek táplálékhálózatának ragadozója; zsákmányállatokkal táplálkozik | Csúcsragadozó; rágcsálópopulációkat is szabályoz |
| Magyarországi jelenlét | Rendszeresen költő, vonuló és telelő faj; védett | Ritka tavaszi és őszi átvonuló, nyári kóborló |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.