Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása vs. Rhacophorus nigropalmatus – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása és Rhacophorus nigropalmatus
Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása
Bufo bufo
A barna varangy Európa egyik legelterjedtebb varangyfaja, amely erdőkben, réteken, kertekben és parkokban is megél. Éjszakai életmódú, főként gerincteleneket fogyaszt, tavasszal pedig rendszerint ugyanahhoz a szaporodóhelyhez tér vissza.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Rhacophorus nigropalmatus
Rhacophorus nigropalmatus
A Rhacophorus nigropalmatus Délkelet-Ázsia nagy termetű lombkoronaszintű békája. Ujjai és lábujjai közötti úszóhártyái, valamint oldalsó bőrlebenyei siklóugrásra teszik képessé.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Barna varangy (Bufo bufo) jellemzői, táplálkozása és szaporodása | Rhacophorus nigropalmatus |
|---|---|---|
| Tudományos név | Bufo bufo | Rhacophorus nigropalmatus |
| Testhossz | Hím: 8–9 cm; nőstény: 12–13 cm | 80–100 mm testhossz; a nőstény nagyobb |
| Farok / egyéb méret | Nincs; kifejlett korban farok nélküli | Nincs farka kifejlett állapotban |
| Testtömeg | – | – |
| Élettartam | A vadonban akár 12 év; fogságban 40 évig is élhet | – |
| Elterjedés | Európa nagy része, Nyugat-Ázsia és Nyugat-Szibéria | Thaiföld, Mianmar, Malajzia, Brunei és Indonézia |
| Élőhely | Erdők, rétek, cserjések, kertek, parkok és tavak környéke | Trópusi erdők; többnyire síkvidék, kb. 2000 m-ig |
| Táplálkozás | Rovarok, pókok, férgek, csigák és más gerinctelenek | Rovarok és más kis gerinctelenek |
| Aktív időszak | Főként éjszaka aktív; télen nyugalmi állapotba kerül | Főként éjszaka aktív |
| Társas élet | Többnyire magányos, a szaporodási időszakban csoportosul | Szaporodáskor párokban; egyébként többnyire magányos |
| Szaporodási idő | Szaporodás főként február és április között | A szaporodás főként a csapadékos időszakhoz kötődik |
| Utódfejlődés ideje | külső megtermékenyítés | petékkel szaporodik |
| Utódok száma | Általában mintegy 1500, legfeljebb körülbelül 5000 pete | Habfészekből vízbe hulló ebihalak |
| Utódgondozás | Nincs szülői gondozás; a peték és ebihalak önállóak | A habfészek elkészítésén túl nincs ismert utódgondozás |
| Pihenőhely | Talajüregek, avar, kövek, farakások és sűrű növényzet | Lombkorona; szaporodáskor víz fölé hajló növényzet |
| Érzékelés | Jól érzékeli a mozgást, a rezgéseket és a hangokat | Nagy szemek és tapadókorongos ujjak segítik a tájékozódást |
| Hangadás | A hím halk, ismétlődő nászhangot ad; nincs feltűnő hangzacskója | Hívóhanggal kommunikál; részletes hangadat kevés |
| Mozgás | Jár vagy mászik; rövid, alacsony ugrásokra képes | Siklóugrás; a források legfeljebb kb. 15 m-t említenek |
| Ökológiai szerep | Gerincteleneket fogyaszt, és számos ragadozó zsákmánya | Erdei rovarevő és több ragadozó zsákmánya |
| Magyarországi jelenlét | Őshonos és védett; természetvédelmi értéke 10 000 Ft | Nincs természetes magyarországi előfordulása. |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.