Paradicsompiros süketbéka vs. Vöröshasú unka – Bombina bombina – összehasonlítás
Válassz két állatot!
Keress magyar vagy tudományos névre, majd válaszd ki az adatlapokat.
Paradicsompiros süketbéka és Vöröshasú unka – Bombina bombina
Paradicsompiros süketbéka
Dyscophus antongilii
A Paradicsompiros süketbéka Madagaszkár északkeleti részének élénk narancsvörös színű, zömök testű békája. Éjszaka aktív, sekély álló- vagy lassú vizek közelében vadászik, és a nőstény jóval nagyobb a hímnél.
Teljes adatlap megnyitása ↗
Vöröshasú unka – Bombina bombina
Bombina bombina
A vöröshasú unka apró, síkvidéki kétéltű, amely sekély, növényzettel benőtt vizekben él. Élénk hasi mintázata és jellegzetes unkareflexe a ragadozók elleni védekezését szolgálja.
Teljes adatlap megnyitása ↗| Jellemző | Paradicsompiros süketbéka | Vöröshasú unka – Bombina bombina |
|---|---|---|
| Tudományos név | Dyscophus antongilii | Bombina bombina |
| Testhossz | Hímek: 6-6,5 cm; nőstények: 8,5-10,5 cm | 3,5–5 cm |
| Farok / egyéb méret | – | Kifejlett állaton nincs; ebihalfarok 15–38 mm |
| Testtömeg | Átlagosan kb. 26 g; nőstények: akár 230 g | – |
| Élettartam | Vadon: 3-11 év; fogságban: 3-12+ év | – |
| Elterjedés | Madagaszkár északkeleti, főként keleti partvidéke | Közép- és Kelet-Európa; kelet felé Észak-Kazahsztánig |
| Élőhely | Esőerdő, parti erdő, mocsár, árok és sekély vízpart | Mocsarak, csatornák, pocsolyák, sekély állóvizek |
| Táplálkozás | Rovarok és más apró gerinctelenek | Ebihalként algák; felnőttként rovarok és vízi gerinctelenek |
| Aktív időszak | Éjszakai | Tavasztól őszig aktív, főként vízben vagy vízközelben |
| Társas élet | Többnyire magányos; szaporodáskor összeáll | Szaporodáskor a hímek hangzó kórusokat alkotnak |
| Szaporodási idő | Szaporodása főként heves esők után indul | Szaporodás márciustól, kedvező időben nyár végéig |
| Utódfejlődés ideje | A peték 2-4 nap alatt kelnek ki | a peték 5–10 nap alatt kelnek |
| Utódok száma | Akár több ezer pete; az átalakulás kb. 45 nap | A nőstény több részletben 100–300 petét rakhat |
| Utódgondozás | A peték lerakása után nincs szülői gondozás | Nincs utódgondozás |
| Pihenőhely | Laza talajba, avarba vagy növényi törmelék közé húzódik | Szárazföldi lyukak, kövek, farönkök és gyökerek alatt telel |
| Érzékelés | Látással és rezgések érzékelésével tájékozódik | Kiálló szemek; szív-, csepp- vagy háromszög alakú pupilla |
| Hangadás | A hím rövid, mély hangokkal hívja a nőstényt | Jellegzetes, mély „unk-unk” hívóhang |
| Mozgás | Rövid ugrásokkal és a talajon mozogva közlekedik | Úszik, a vízfelszínen lebeg, szárazföldön rövid távon mozog |
| Ökológiai szerep | Talajlakó rovarokra vadászik, maga is zsákmány lehet | A vizes élőhelyek állapotának érzékeny jelzőfaja |
| Magyarországi jelenlét | Magyarországon nem őshonos | Országszerte előfordul; védett, értéke 10 000 Ft |
Hogyan olvasd az összehasonlítást?
A méretet, az élőhelyet, a táplálkozást és az aktivitást együtt érdemes nézni. A különbségek a fajok eltérő életmódját mutatják. A megadott tartományok általános fajadatok, egy-egy példány adatai ezektől eltérhetnek.
A gondolatjel nem nulla értéket jelent; az adott mezőhöz még nincs megadott fajadat.